Szigorúbb feltételek léptek életbe a kimagasló képességű diákok előrehaladásának lehetősége kapcsán, miután szerdán megjelent a Hivatalos Közlönyben az erre vonatkozó törvény. Szabó Ödön RMDSZ-es szakpolitikus a Maszolnak elmondta,  a szabályozás célja, hogy lehetőséget biztosítson a kiemelkedően jó képességű diákoknak arra, hogy gyorsabban haladhassanak az iskolai tananyaggal, azaz két évfolyamot végezhessenek el egy tanév alatt. A szigorúbb követelmények csökkenthetik az érintett diákok számát. Az új rendszerben minden tantárgyból kiváló eredmény szükséges a továbblépéshez.

A lehetőség elsősorban azoknak a diákoknak szól, akik kiváló teljesítményt nyújtanak az iskolában. Az alsó tagozaton például csak azok élhetnek vele, akik minden tantárgyból kitűnő minősítéssel zárnak. Az 5–8. és 9–12. osztályok esetében pedig a 10-es átlag a követelmény. A rendszer már korábban is létezett, de most szigorúbb feltételeket szabnak.

Az új szabályozás szerint egy-egy ciklust – például 0–4, 5–8 vagy 9–12 – maximum egy évvel lehet lerövidíteni, így összességében a kötelező oktatást akár három évvel is gyorsabban be lehet fejezni.

Az okatásügyi szakpolitikus elmondta, a jogszabály módszertana szerint a diákot be kell íratni a korosztályának megfelelő osztályba, és ha megfelel a feltételeknek, akkor az azt követő évfolyamot is elvégezheti ugyanabban a tanévben. Például, ha egy második osztályos diák szeretné a harmadik osztályt is elvégezni egy tanév alatt, akkor a szülőknek március és május között kell benyújtaniuk a kérelmet az iskolához. Az iskola belső bizottsága – amelyben a tanító vagy osztályfőnök is részt vesz – megvizsgálja, hogy a diák minden tantárgyból kiváló eredményt ért-e el. Ezután orvosi igazolás is szükséges, amely bizonyítja, hogy a diák bírja a fokozott terhelést.

A lehetőség fizikailag is megterhelő a kiváló diákok számára, így a szabályok szerint a diák a saját osztályában az órák legalább 50 százalékán, a felsőbb évfolyamon pedig az órák 40 százalékán kell részt vennie. A fennmaradó 10 százalékot maga döntheti el, hogy melyik osztállyal tölti. A két tananyagot párhuzamosan kell teljesítenie, és mindkét osztálynaplóban szerepelnie kell. Ha a diák megtartja a kiváló eredményeit, akkor a következő tanévben a felsőbb évfolyammal haladhat tovább.

Előnyök és hátrányok 

A rendszer előnye, hogy lehetőséget biztosít a kimagasló képességű diákoknak arra, hogy gyorsabban végezzék el az iskolát, hamarabb juthassanak egyetemre, és kamatoztathassák a tehetségüket. A hátrány viszont az, hogy a rendszer minden tantárgyból kiváló teljesítményt követel, ami rendkívüli terhet ró a diákokra, különösen a felsőbb évfolyamokon. A korábbi szabályozás engedékenyebb volt, mert megengedte, hogy bizonyos tantárgyakból akár 9-es eredménnyel is tovább lehessen lépni. Most viszont ez nem lehetséges – teszi hozzá Szabó Ödön RMDSZ-es politikus aki szerint fontos lenne ezzel párhuzamosan a kiválóságoknak a fejlesztésére a kiválósági központok létrehozása, megerősítése, jó működtetése.

Kapcsolódó

Tehetséggondozás, a hazai oktatási rendszer „mostohagyermeke”

Ha szeretnénk, hogy a romániai oktatási rendszer versenyképes legyen és lépést tudjon tartani a világ más országaival, sokkal többet kellene áldozni a tehetséggondozásra, a kiemelkedő képességű diákok fejlesztésére, állapította meg Kiss Imre.

oktatás tehetséggondozás tehetségtámogatás tanügy Kovászna megye

A Kiválósági Központok létrehozása szerepel a tanügyi törvényben, de jelenleg ezek nem működnek hatékonyan – mondta Szabó Ödön. A finanszírozásuk hiányos, így sokszor a szülők erőforrásain és a pedagógusok elkötelezettségén múlik, hogy a kimagasló képességű diákok megfelelő támogatást kapjanak. „A jelenlegi kiválósági központi rendszer, amivel ma a román közoktatás rendelkezik, az nem egy működőképes rendszer. A kiválóságok nagyrészt továbbra is sajnos a szülők lehetőségein és a finanszírozási képességein múlnak. És nyilván az iskolán belül egy-két lelkes pedagógusnak a hozzáállásán” – hangsúlyozza. 

Mint mondja, a kulcs az állami finanszírozásban és a rendszer egységesítésében rejlik. Emlékeztetett, hogy voltak olyan időszakok, amikor ezek a kiválósági központok jól működő és megfelelően finanszírozott, különálló rendszerek formájában jelentek meg, mint a szakkörök, amelyeket minden intézményben kötelező volt megszervezni. Véleménye szerint, ameddig Romániában nem történik meg az oktatási rendszer általános átalakítása – például a délutáni foglalkoztatás bevezetésével, valamint a közétkeztetési program és a délutáni oktatás állami finanszírozásának kiterjesztésével –, addig a közoktatás két kulcsfontosságú eleme, a kiválósági program és a felzárkóztatás csak nehézkesen fog működni.

„Mindkettőre egyaránt szükség van, hiszen nem lehet kizárólag a kiválósági programokra összpontosítani. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az osztály élbolyát még magasabb szintre emeljük, miközben azok, akik lemaradnak, még távolabb kerülnek az osztály átlagától. Ezáltal az osztályon belüli teljesítménykülönbségek tovább növekednek, ami megnehezíti a pedagógusok munkáját. A rendszer feladata az lenne, hogy a délutáni oktatás és a közétkeztetés keretében párhuzamosan kezelje mindkét csoport problémáit. Az alsó harmadba tartozó diákok számára lehetőséget kellene biztosítani, hogy felzárkózzanak az osztály átlagához, míg az élboly tagjai tovább fejlődve maguk is húzzák felfelé az átlagot. Ezzel egyben motivációt adhatnának a középmezőnynek is, hogy törekedjenek jobb eredményekre.

A délutáni foglalkozások így nemcsak az oktatás minőségéhez és eredményességéhez járulnának hozzá, hanem a szülők terheit is csökkentenék. Összességében ez a megoldás kiegyensúlyozná az oktatási rendszer működését, és pozitív hatással lenne az egész hálózat teljesítményére – hangsúlyozta Szabó Ödön.