A munkaerőpiacon folyamatosan növekszik a kereslet a jól képzett szakemberek iránt, azonban a diákok többsége számára nem jelent vonzó alternatívát a szakoktatás. Országos összesítés egyelőre még nem készült, de például Kovászna megyében, akárcsak a korábbi években, a hároméves szakmunkásképzőkben meghirdetett helyek fele telt be az első forduló után.

A szakiskola nem az út vége, csak egy szakasza

A beiratkozás utolsó, harmadik szakasza még hátravan. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő a Maszolnak leszögezte, a középiskolai helyek  beteltek, de azt szeretnék, ha a diákok nem úgy élnék meg a szakoktatást, hogy „csak oda jutottak be”.

A szakiskola számtalan lehetőséget biztosít, és ez nem csak arra szorítkozik, hogy a diákok havi 200 lejes állami ösztöndíjat kapnak, amit a duális képzésben a vállalkozók ugyanakkora összeggel felpótolnak. El lehet sajátítani egy szakmát, sőt kapcsolatok építésére is van mód, még az iskola elvégzése előtt lehet válogatni az állásajánlatokban. A szakiskola nem az út végét, hanem annak egyik szakaszát jelenti, a gyerek folytathatja a tanulmányait, vannak akik beiratkoznak nappali tagozatra középiskolába, vagy esti tagozaton is meg lehet szerezni az érettségi oklevelet, részletezte Kiss Imre.

Az új tanügyi törvény hozhat mentalitásváltást

A mentalitás évek óta nem változik, a többség elméleti középiskolában szeretné folytatni a tanulmányait. A főtanfelügyelő abban reménykedik, hogy az új tanügyi törvény alkalmazása során növekszik majd az érdeklődés a szakoktatás iránt. A jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy a szakiskolákat átalakítják műszaki szakközépiskolákká. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy három év után a diák eldöntheti, hogy leteszi a szakvizsgát, és elkezd dolgozni, vagy folytatja a tanulmányait és leérettségizik. Ez megnyugtató változat lehet a kilencedik osztályba jelentkező gyerekeknek és a szüleiknek, azonban csak ciklusváltáskor, vagyis négy év múlva lép életbe, amikor az idén szeptemberben ötödik osztályt kezdő diákok iratkoznak kilencedikbe.

Addig azonban marad a jelenlegi struktúra, a gyerekek, de leginkább a szülők pedig ragaszkodnak az elméleti oktatáshoz.

Nem lehet mindenki autószerelő vagy manikűrös

Azok a gyerekek, akik már az első fordulóban szakiskolába iratkoztak, valószínű tudatosan választották, hogy szakmát tanulnak. Viszont akik a második, harmadik fordulóban kerülnek be, gyakran kudarcként élik meg ezt az oktatási formát, amiért „nem sikerült a vizsga”, „nem jutottak be középiskolába”. Az sem ritka, hogy a szülők minden követ megmozgatnak, hogy elvigyék középiskolába a diákot. Közben hatalmas az igény a munkaerőpiacon a jó szakemberekre, a cégek részéről évek óta tapasztalják a nyitást, hogy részt vállaljanak a szakoktatás gyakorlati részében, az iskolák is jól felszereltek, részletezte a főnfelügyelő. A pályaorientáció nem minden esetben jelent megoldást, ugyanis az esetek többségében nem a diákot, hanem a szülőt kellene meggyőzni: az lenne a jó megoldás, ha a gyerek elsajátít egy szakmát, jól kereső állása lesz, indít egy saját vállalkozást, de az sem kizárt, hogy tovább tanul.

Kiss Imre arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak „felkapott” szakmák, a fiúk többsége autószerelő szeretne lenni, népszerű még a pincér, szakács szak, a kislányoknál pedig a manikűrös szakma. A beiskolázási tervet azonban a munkaerőpiac igényei alapján kell összeállítani, nem képezhetnek csak autószerelőket, mutatott rá az oktatási szakértő. Kifejtette, értelemszerűen Kovászna megyében nem képeznek hajógyári munkásokat, mint ahogy Tulcea megyében sem erdészeket.

Változásokban reménykednek a vállalkozók

Rendszerszintű gyökeres változásokra lenne szükség a szakoktatásban, véli Kádár Rezső, a Pro Wood faipari klaszter ügyvezetője, a társadalmi partnerséget fejlesztő regionális bizottság (CLDPS) tagja. Kifejtette, kevés gyerek jelentkezik önként szakiskolába, a többség csak azért megy oda, mert máshova nem jutott be.

A gond az, hogy az iskolák többségében nem tudják megszerezni a használható szaktudást, a vállalkozói szférának pedig csak konzultatív szerepe van a képzés megtervezésében. A szakmát oktató tanárokat is képezni kellene, hogy a diákok pontosan azt tanulják meg, amire a munkavégzés során majd szükségük lesz, hangsúlyozta a vállalkozó. Kifejtette, vannak ugyan nagyon jó példák, de általában az együttműködés a vállalkozói szférával csak papíron valósul meg, kipipálják, hogy ez is megvolt, végül három év után a diáknak nincs gyakorlatban hasznosítható szaktudása.

Az elmúlt tanévben országos szinten 595 ezer diák tanult középiskolában és 96 ezer szakiskolában. Az Országos Statisztikai Hivatal összesítése szerint 90 szakképző intézmény működött az országban, ezekben és 3 800 pedagógus tanított. A nemek szerinti megoszlás a fiúk 73,4 százalékos arányát mutatja. Legkeresettebb szakmák: autószerelő (az összes beiratkozó 8,3%-a), szakács (7,7%), cukrász (3,5%), ruhaipari varrónő (3,0%), vakoló (2,8%), villanyszerelő-lakatos (2,7%).