A felsőoktatásban folyó paradigmaváltásról, az átalakulás kényszeréről és lehetőségeiről rendeztek kerekasztal-beszélgetést szombaton a 17. Kolozsvári Magyar Napokon.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) által megszervezett és Markó Bálint tanulmányi rektorhelyettes által moderált, csaknem kétórás rendezvény egyik kiemelt témája az állami finanszírozás és az egyetemi önállóság összehangolása volt – számol be az MTI.

Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár kijelentette: fontos, hogy a politika ne befolyásolja az egyetemet.

Az autonómia nem azt jelenti, hogy az államnak nem kell finanszíroznia az egyetemet, hanem azt, hogy az intézmény szabadon dönthet az intellektuális feladatait, a kutatást, a működési szabályzatot érintő kérdésekben, maga választja meg vezetőit és készíti el gazdálkodási tervét – fejtette ki.

Úgy értékelte: a modellváltásnak nevezett magyarországi folyamat során az államilag fenntartott egyetemek úgy váltak magánegyetemekké, hogy közben sérült a demokrácia. Ha az egyetem önállóan gazdálkodhat, akkor például megteheti, hogy a szakok közti keresztfinanszírozással forrást biztosít olyan – egyébként jogosan létező – szakok számára, amelyeken kevés a hallgató – hozta fel példaként.

A felsőoktatást az autonóm döntéshozatal helyreállítása vezetheti ki a jelenlegi válságból – összegezte a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium államtitkára.

Daniel David, a BBTE rektora szerint az oktatásban mindenki úgy érzi, hogy sosem elég a pénz és örökös a harc a munkaerőpiaci vagy más természetű elvárásokat érvényesíteni próbáló fenntartó, az akadémiai önállóságához ragaszkodó egyetem között. Szerinte azonban a legfontosabb, hogy a jó minőségű felsőoktatásra jusson elegendő pénz.

Kiemelte: megszűnt az egyetemek monopóliuma a tudás generálásában és terjesztésében, az emberek az internetről és más, nem formális forrásokból szerzik be a döntéseiket meghatározó információkat, és ez a pszeudotudás hatalmas többletnyomást gyakorol az egyetemekre, már csak azért is, mert az Európai Unió részéről egyre erősödik az elvárás, hogy az egyetemek részt vegyenek az alternatív tudásközpontok által kínált állítólagos kompetenciák – „például jósok és szellemidézők" képességeinek – hitelesítésében.

Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője, a bukaresti képviselőház oktatási bizottságának alelnöke egyebek mellett azt emelte ki, hogy az egyetemek nem függetleníthetik magukat attól a társadalomtól, amelyben működnek.

A felsőoktatás helyzetének elbizonytalanodását szerinte egyebek mellett az okozza, hogy noha növekszik az egyetemi oklevelet szerzők aránya a társadalomban, ez egyúttal aláássa annak a korábban még általánosnak számító közvélekedésnek a hitelességét is, hogy a felsőfokú végezettség növeli az érvényesülési esélyeket.

Szász Levente egyetemi tanár, a BBTE minőségbiztosításáért és a vállalkozási készségek fejlesztéséért felelős rektorhelyettese arról beszélt, hogy az európai egyetemek térvesztése az amerikai és ázsiai egyetemekkel szemben nemcsak a különböző rangsoroknál figyelhető meg: Európában a felsőoktatási intézmények többsége még az útkeresés fázisában van a vállalkozói szférával kialakítandó együttműködés terén, és nem értette meg, hogy a jelentéktelenné válás veszélye fenyegeti azokat az egyetemeket, amelyeken nem rendelkezik minden egyes oktató kompetenciákkal a mesterséges intelligencia hasznosítása terén.