Október 2-án kezdetét veszi a tanév a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, ezért összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hiszen idén több új szak indult a BBTE-n, ugyanakkor az új tanügyi törvény is egy sor változást hozott a felsőoktatásba, emellett cikkünkben szó lesz az ösztöndíjakról és a tanév szerkezetéről is.

Új szakok: digitális média, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság

A hamarosan kezdődő tanév több újítást hoz az egyetemre, az oktatási kínálatba ugyanis új szakok is bekerültek. A Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karon elindul a magyar nyelvű Digitális média alapképzés, erre pedig igazán nagy igény volt már, a román nyelvű Digitális média szakon ugyanis folyamatos a túljelentkezés.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Digitális média szakot választó fiatalok az online tartalomgyártás technikáit sajátíthatják el. Egyebek mellett a grafikus programok használatával, videógyártással, közösségi média menedzsmenttel és webszerkesztéssel is foglalkoznak majd. Bár a Digitális média és az Újságírás szak szorosan kapcsolódik egymáshoz, a BBTE új szakán több hangsúlyt fektetnek a technikai háttér erősítésére – fejtette ki a Maszol megkeresésére Győrffy Gábor egyetemi docens, az Újságírás és a Digitális Média Intézet magyar tagozatának vezetője. Az új szak azonban lehetőséget teremt arra, hogy ne csak a hagyományos újságírói technikákkal ismerkedjenek meg, hanem bevezessék őket az interaktív digitális kommunikáció, a digitális adatelemzés és adatgyűjtés, a webdizájn világába.

A júliusi felvételin meghirdetett szakok mellett az érdeklődők Kolozsváron a Mesterséges intelligencia (Matematika és Informatika Kar) angol nyelvű képzésre jelentkezhettek az őszi felvételin, emellett elindul az Információmérnöki (Matematika és Informatika Kar) 4 éves alapképzés magyar és angol nyelven is. Ugyanakkor elindítják a Közegészségügyi szolgáltatások és -politikák (Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar) szakot román nyelven.

Összesen 7 új mesteri szak indul jövő héten. A Matematika és Informatika Karon elindítják a Kiberbiztonság szakot, angol nyelven választhatták ezt a programot az érdeklődők. A Biológia és Geológia Karon a Bioinformatika az alkalmazott élettudományokban szak (angol nyelven), a Földrajz Karon Klímaváltozások és fenntartható fejlődés, illetve Turisztikai források és fenntartható fejlődés szak indul, utóbbi Zilahon. A Pszichológia és Neveléstudományi Karon Klinikai pszichológia: felmérés és beavatkozás szak indul magyar nyelven, A Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karon Üzleti és pénzügyi adatelemzés szak indul magyar nyelven, az Európai Tanulmányok Karon pedig Politikai kultúra és globális tanulmányok programot indítanak német nyelven.

Az egyetemi tanév szerkezete

Idén nem kell változásokra számítani, az egyetemi tanév továbbra is két félévből áll, melyek végén a diákoknak számot kell adniuk a tudásukról. Az oktatási időszak október 2-án kezdődik és 12 hetet tart (november 30-a és december 1-je hivatalos szabadnap). A 2 hetes karácsonyi vakáció újabb 2 hét oktatási időszakkal folytatódik a tanév. 2024. január 22-én kezdődnek a vizsgák, majd három hét múlva, február 12-én egyhetes vakáció veszi kezdetét. Február 19-étől 25-éig pótvizsgázhatnak a hallgatók.

A második félév egy 5 hetes oktatási időszakkal veszi kezdetét február 26-án, majd április 1-je és 7-e között húsvéti vakáción lesznek az egyetemisták. Ezt követi egy 9 hetes tanítási időszak, majd június 10-én kezdetét veszi a 3 hetes szesszió. A pótvizsgákat július 8. és 14. között tehetik le a hallgatók.

A végzős évfolyamok számára korábban, május 27-én kezdődik a vizsgaidőszak és két hétig tart, majd a pótvizsgázók letehetik az elmaradt vizsgákat június 10. és 16. között. A záróvizsgákat/ magiszteri vizsgákat július 1-je és 7-e között tartják meg.

Ösztöndíjak

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem hallgatói kutatási ösztöndíjakra jelentkezhetnek, ezeknek célja a kiváló kutatási eredményekkel rendelkező hallgatók támogatása. Azon hallgatók pályázhatnak, akik a kiváló tanulmányi teljesítmények mellett az elmúlt tanévben valamilyen színvonalas kutatást végeztek, annak eredményeit közzétették. Az ösztöndíj 1100 lej havonta 12 hónapon keresztül.

A teljesítményösztöndíjak odaítélése az előző viszgaidőszakban elért tanulmányi eredmények csökkenő sorrendjében történik. A tanulmányi átlagot a jegyek és az egyes tantárgynak megfelelő kreditpontok számának, valamint az adott félév összes kreditpontjának súlyozott átlagaként számítják. A teljesítményösztöndíjak összege 1000 lej havonta.

Az érdemösztöndíjakat szakok és évfolyamok szerint külön, a kérést benyújtott diákok előző félévi tanulmányi átlaga szerint csökkenő sorrendben, a teljesítmény ösztöndíjak kiosztása után adják (amennyiben az illető csoportban tudtak osztani teljesítmény ösztöndíjat).

Az első tanulmányi év (alapképzésen és magiszteri képzésen) első félévében az érdemösztöndíj odaítélésének kritériuma a felvételi vizsgán elért átlag. A felvételi vizsga nélkül, a tantárgyversenyeken elért eredmények alapján felvételt nyert hallgatók esetében a felvételi átlag 10,00-es. Az érdemösztöndíjak összege havonta 700 lej. Az érdem- és a teljesítményösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható.

A szociális ösztöndíjak két típusát különböztetjük meg. A kis jövedelmű családokhoz tartozó hallgatóknak nyújtott segítségre azon hallgatók pályázhatnak, kiknek családjában az egy főre eső jövedelem az országos minimálbér nettó összegénél alacsonyabb. Az egészségügyi szempontból hátrányos helyzetű hallgatóknak nyújtott segítségre azok pályázhatnak, akik valamilyen betegségben szenvednek, köztük az epilepszia, cukorbetegség, TBC, stb. A pontos lista az egyetem ösztöndíjakra vonatkozó szabályzatában található meg. A szociális ösztöndíj értéke havi 580 lej és egy tanulmányi félév időtartamára adható.

Változásokat hoz az új törvény

Mint ismert, a májusban elfogadott új tanügyi törvény a felsőoktatásba is változásokat hozott. Az egyetemek már 12 éve kérik a tanárok kettős képzésének bevezetését, ezt lehetővé teszi az új törvény. Ennek értelmében van ár lehetőség, hogy valaki kétszakos tanár legyen. Dr. Soós Anna korábban a Maszolnak elmondta, ez egy fontos lépés, mivel egyes szakokon pedagógushiány van. A tanárjelöltet ezután négy év alatt két szakra is kiképezhetik, így lehet belőle például fizika–kémia tanár.

A törvény ugyanakkor megpróbál az európai trendekhez igazodva olyan képzési formákat bevezetni, amelyek az ipar által igényelt képzést részesítik előnyben. Ez azt jelenti, hogy eddig létezett az alap-, a mesteri képzés és a doktori iskola, de ezek mellé a közeljövőben még bevezetnek egy rövidtávú, 2 éves alapképzést, amely segíti a fiatalt, hogy egyszerűbben elhelyezkedjen a szakmában.

Bár ebben a tanévben még nem indítanak ilyen jellegű képzéseket, hiszen nincsenek meg a szükséges keretek, de ha a 2023-24-es tanév folyamán kidolgozzák ezeket, akkor lehet, hogy már jövő évtől ilyen képzési módot is választhatnak a diákok. A képzés végén kapott diploma a felsőoktatási tanulmányok elvégzését bizonyítja majd, ez feljogosítja az illetőt arra, hogy elhelyezkedjen bizonyos munkakörökben. Ugyanakkor még nem lehet tudni, hogy a munkaerőpiac hogyan reagál majd erre.

Ugyancsak az európai trendek alapján vezetik be a duális képzést a felsőoktatásba. „Ennek célja, hogy az egyetem valamilyen céggel vagy ipari egységgel partnerségben valósíthassa meg a képzést. Az elméleti tudást az egyetemen kapja meg a diák, míg a gyakorlatit egy ipari vagy egyéb kereskedelmi egységnél. Az ezt a tanulási formát választó diákokat az adott cég ösztöndíjban részesíti – fejtette ki a rektorhelyettes. Egyébként azok a cégalkalmazottak, akik a duális felsőoktatási programokban vesznek részt, mentesülnek a jövedelemadó befizetésének kötelezettsége alól.

Egy másik változtatás szerint a következő tanévtől hivatalosan is alkalmazhatnak online oktatási formát az egyetemeken. Az online megtartható egyetemi tevékenységekről szakonként és felsőoktatási szintenként a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) ajánlásai alapján dönthetnek.

Emellett kisebbségi szempontból is újításokat hoz az új törvény. Bár eddig is volt lehetőség arra, hogy az anyanyelvén felvételizzen az a diák, aki magyarul végezte a középiskolát, az új törvény lehetővé teszi, hogy azokon a szakokon, ahol nincs anyanyelvi képzés, külön helyeket különítsenek el a nemzeti kisebbségek számára.