A 2022/2023-as tanévben 11 635 hallgató kezdte meg tanulmányait alapképzésen, ebből 1569 hallgató a magyar tagozaton. A 4139 mesterképzéses diák közül 497 tanul magyarul, a doktori iskolában 335 hallgató kezdi meg kutatómunkáját, ebből 29-en magyar szakon. Összesen több mint 6600 hallgatója van a magyar tagozatnak, 4227 alapképzésen, 1043 pedig mesterin tanul. A 248 alapképzéses szakból idén 66-ban indult magyar nyelvű képzés, míg a 264 mesteris szakból 47-et kínálnak magyar nyelven – összegezte Soós Anna rektorhelyettes a tanévnyitón.

Október 3-án délután került sor a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Tagozatának hivatalos tanévnyitó ünnepségére az egyetem Farkas utcai főépületének Aula Magna termében. Köszöntőbeszédet Soós Anna rektorhelyettes valamint Hatos Attila, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöke mondott. Dr. Silye Lóránd A földtudományok művelése 150 éve és ma címmel tartott ünnepi előadást, és bemutatták az Iskola Alapítványnál nemrég megjelent kötetet is, amely átfogó gyűjteményt közöl a kolozsvári tudományegyetem felállításáért 1868 és 1872 között folytatott küzdelemről. Mindezeket a Visszhang kórus dalai kísérték.

Évről évre több magyar diák választja a BBTE magyar tagozatát

Soós Anna rektorhelyettes beszédében úgy fogalmazott: ünnepi év ez, hiszen a magyar nyelvű felsőoktatás elindításának 150 éves évfordulóját ünnepli a BBTE, az évfordulós ünnepségre pedig kicsit több mint egy hét múlva, október 12. és 14. között kerül sor. „Azt ünnepeljük, hogy végre megkötések nélkül, jelenléti oktatással indíthatjuk a tanévet, mintha minden visszatért volna a normális kerékvágásba. De mindannyian tudjuk és érezzük, hogy ez nincs így, mert háború van a szomszédban, egy gazdasági válság kellős közepén vagyunk, és a politikai krízisek sem kerülnek el bennünket. Ijesztő ebben a bizonytalanságban élni, de talán megnyugtató lehet, hogy 150 évvel ezelőtt sem volt ez másképp” – hangsúlyozta.

Hozzátette, alig öt évvel a kiegyezés után Európa történetének forrongó időszakában zajlott az egyetlenalapítás Kolozsváron, öt évbe telt az intézmény létrehozása. A korabeli káoszt véleménye szerint jól jelzi, hogy tanári állásokra már hónapokkal az egyetem hivatalos megindítása előtt hirdettek pályázatokat, és a hallgatókat is felvették már a törvény elfogadása előtt. Az egyetem struktúrája sem volt vitáktól mentes, és nagy stressz jelenthetett az akkor beiratkozó diákok számára az első tanév.

Soós Anna rektorhelyettes beszédében elmondta, nehezen indult az egyetemi élet, de hamarosan nemzetközi hírnévre tett szert az egyetem és európai szintű képzés alakult Kolozsváron. „A bürokrácia, válság, politikai cselekvések ellenére Kolozsváron elindult a magyar nyelvű felsőoktatás, és kisebb-nagyobb megszakításokkal ma is zajlik. A körülmények ellenére vagy éppen annak köszönhetően, Kolozsváron nemzetközi szinten is elismert, kiváló oktató és kutatómunka folyik. Fontos visszajelzés számunkra, hogy évről évre több magyar diák választja a magyar tagozatot” – világított rá Soós Anna.

Hatos Attila, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke elmondta, szervezetük nagyon várta már az új diákokat, és nagy öröm számukra, hogy „két megtépázott év után” ismét diákokkal telik meg az egyetem és a város. „Ez az év azért is fontos, mert idén ünnepeljük a magyar felsőoktatás 150 éves évfordulóját. Ez a 150 év mutatja, hogy Kolozsváron nagyon sok lehetőség volt és van. Úgy gondolom, jó helyen vagytok. Kolozsvár mindig a magyar egyetemistáktól volt hangos, most, az idei évben is a ti hangotoknak kell hallatszania. Töltsük meg élettel az egyetem falait” – biztatta a diákokat az elnök.

Fény derül a kolozsvári egyetem alapításának újabb részleteire

A BBTE 2021-ben otthont adott az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Biológia Szekciójának, Dr. Weiszburg Tamás az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke pedig személyesen látogatott el az egyetemre, hogy köszönőlevelet és kiválósági díjat nyújtson át a szervezőknek. Az elnök egy felmérést ismertetett, amely azt vizsgálja, hogy hogyan változnak a részvételek az országos konferencián a határon túli egyetemek részéről. Mint elmondta, Románia és ezen belül Erdély a meghatározó, legerősebb résztvevő ebben a programban, és látszik, hogy az elmúlt 6 évben a konferencián „messze” a BBTE adta a legtöbb dolgozatot a határon túli egyetemek közül. „Ez a legnagyobb, legeredményesebb egyetem, részben a létszámok miatt is, de az eredményesség szempontjából is. Látszik, hogy a határon túli dolgozatok eredményessége körülbelül megfelel a magyarországi átlagoknak” – részletezte.

A díjak átadása után dr. Silye Lóránd A földtudományok művelése 150 éve és ma címmel tartott ünnepi előadást, ezt követően pedig Gaal György irodalomtörténész, kolozsvári helytörténész, szaklektor ismertette az Iskola Alapítvány Kiadó kötetét, amely A kolozsvári egyetem alapításának forrásai és sajtóvisszhangja (1868-1872) címmel jelent meg nemrég. Gaal György mellett Vajda Tamás és Toth Szilárd szerkesztők is felszólaltak. A kiadó és a kötet szerkesztői a könyvvel kívánnak tisztelegni a kolozsvári magyar tudományegyetem alapításának 150. évfordulója előtt. A kötet átfogó gyűjteményt közöl a kolozsvári tudományegyetem felállításáért 1868 és 1872 között folytatott küzdelemről, az előkészítő egyeztetésekről, a szervezési munkálatokról, az egyetemi önkormányzati szervek megalakulásáról és az első tanév megindulásáról. A dokumentumok között találhatók országgyűlési beszédek, törvénytervezetek, valamint nagyszámú korabeli kolozsvári és országos sajtócikk is. A kötet feltárja a korabeli összefüggéseket, és a forrásszövegek mellett fényképek és táblázatok szemléltetik az egyetemalapítás folyamatát.