Közvélemény-kutatásban keresi a Maros Megyei Tanács a választ arra, hogy milyen irányba halad Maros megye, illetve, hogy melyek a lakosság igényei. A kapott válaszok nagyban befolyásolják majd az intézményt a megye fejlesztési stratégiájának a kidolgozásában. Péter Ferencet, a megyei tanács elnökét kérdeztük a felmérés céljairól.

Román és magyar nyelven is elérhető az az online kérdőív, amely segítségével a Maros megyeiek véleményét kérik ki a megyével kapcsolatos kérdésekről. A kutatásban feltett kérdésekre nem lehet „helyes” vagy „helytelen”, „jó” vagy „rossz” válaszokat adni, kizárólag a lakosság őszinte véleményére kíváncsiak. A felmérésben való részvétel önkéntes és névtelen. A kutatás eredményeit statisztikailag dolgozzák fel, kizárólag összesített adatok kerülnek a döntéshozók elé.

„Milyen területeket kellene fejleszteni Maros megyében az elkövetkező hét évben? Mi az, ami jelenleg jól működik, és mi az, amin javítani kellene? Mi befolyásolja leginkább a lakosság életminőségét? – többek között ezekre a kérdésekre szeretne választ kapni a felmérést megrendelő Maros Megyei Tanács. A kutatás eredményei nagymértékben hozzájárulnak Maros megye következő évekre szóló fejlesztési stratégiájának kidolgozásához. Az itt elérhető kérdőívet a 18. évüket betöltött Maros megyei személyek tölthetik ki.

Kíváncsiak voltunk, hogy miért döntöttek úgy, hogy kikérik a lakosság véleményét. Péter Ferenc szerint a lakosság véleménye mindig számít, választott vezetőként fontosnak is tarja, hogy ilyen nagyléptékű, a megye fejlődését meghatározó kérdésekben kikérjék a véleményüket, hogy megfelelő irányba, az ő prioritásaik szerint tudjanak építkezni.

„Az itt élők, a különböző élethelyzetben lévők mindig a saját prizmájukon keresztül látják a problémákat és a prioritásokat. Például más dolgok fontosak egy városon élő kisgyerekes családnak, mint a vidékről ingázó középiskolásnak vagy egyetemistának. Más gondokkal kell megbirkóznia egy városi kisnyugdíjasnak, mint egy gazdálkodónak vagy egy több váltásban dolgozó munkásnak. Az általuk adott válaszok mind támpontot nyújtanak arra, hogy milyen irányba fejlődjön Maros megye” – mondta az elnök.

A javaslatok döntő voltával kapcsolatban elmondta: azért kérik ki a lakosság véleményét, mert az ő prioritásaik szerint szeretnék kidolgozni a megyefejlesztési stratégiájukat. „Ezeket az igényeket természetesen össze kell hangolnunk az érvényben lévő jogszabályokkal, hiszen nekünk mindig a törvény betűje szerint kell eljárnunk, továbbá össze kell hangolnunk azokkal a pályázati kiírásokkal is, amelyeket az Európai Unió hirdetett meg vagy a következőkben fog kiírni” – fejtette ki, hozzátéve: Románia a következő időszakban 30,4 milliárd eurót kap az Európai Helyreállítási és Rezilienciaépítési Mechanizmus keretében.

„Ez tulajdonképpen többlet-finanszírozási lehetőség, ami párhuzamosan fut a szokásos uniós programok mellett. Az európai helyreállítási terv hat irányt határozott meg, ezek mindegyikét a maga javára tudja fordítani Maros megye: zöld átállás és környezettudatosság, digitális átállás, versenyképesség és gazdasági kohézió, szociális kohézió, közintézmények megerősítése, ifjúságpolitika” – sorolta a megyei tanács elnöke.

Intelligens, zöld, fejlődő a szociális hálózata és az infrastruktúrája

Rámutatott: a kérdőívben megjelenő válaszok a döntéshozatalt leginkább a kultúra, infrastruktúra, oktatás, egészségügy, és mezőgazdaság területén befolyásolják majd.

„Öt nagy terület van Maros megyében, amelyek alapján összeállítottuk a kérdőívet, és amelyeket a következő években fejleszteni szeretnénk” – mondta arra a kérdésünkre, melyik területre férne rá leginkább a fejlesztés, majd kifejtette: az intelligens megye kategóriába tartozik a kutatásfejlesztés és innováció, ezen belül pedig konkrétan az Innovációs Központ és inkubátorházak építésére szeretnének pályázni, valamint javítanák a közintézmények digitális ügyintézési platformját is.

A zöld megye kategória tartalmazza a megújuló energiaforrásokat, az ingatlanok energiahatékonyságának növelését, a hulladékgazdálkodás fejlesztését, a védett területek adminisztrációját, víz- és csatornahálózat kiépítését, illetve az elkezdettek befejezését. Ide tartozik továbbá a zöldövezetek bővítése, parkosítás és az alternatív energiatermelés, például napelemparkok létesítése.

„Az infrastruktúra a másik nagy területe a megyei adminisztrációnak, amely állandó fejlesztésre, javításra szorul, e nélkül nem is beszélhetünk semmiféle fejlődésről” – jelentette ki Péter Ferenc, kifejtve: ide tartozik a terelőutak megépítése, a helyi és megyei utak korszerűsítése, a multimodális csomópont és a logisztikai park megépítése, valamint a repülőtér fejlesztése.

A megye szociális hálózata, az infrastruktúrához hasonlóan, állandó fejlesztésre szorul. Ide tartozik az oktatás, az egészségügy és a társadalmi integráció.

„Maros megye ezen a területen kórházépületek felújítására és új kórházak építésére tud, és kell hogy forrásokat lehívjon, továbbá az iskolák fejlesztésére, a szociális ellátórendszer javítására és a kulturális intézmények támogatására” – mondta az elnök.  

„Van egy ötödik nagy terület is, amelyet polgárbarát megyének neveztünk el” – számolt be, megmagyarázva: ebbe beletartozik minden, ami az itt élők és idelátogatók jó közérzetéhez járul hozzá. Ez a tömegközlekedés javítása, műemlék épületek felújítása, start up programok indítása, kis- és középvállalkozások támogatása, turisztikai célpontok népszerűsítése, fejlesztése. „Ilyen például a kisvasút-vonal, sípályák, bicikliutak, wellness központok” – szemléltette végezetül.