Alig léptünk be a 2024-es esztendőbe, máris pánik van a helyi önkormányzatoknál a költségvetés miatt, mutatott rá Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke csütörtök délután tartott nagyváradi sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy a kormány tavaly év végén hozott radikális döntése miatt a jövedelemadók nem maradnak teljes egészében a helyi önkormányzatoknál. Ez több milliós bevételkiesést jelent a helységek kasszái számára, a polgármesterek pedig aggódnak. Kelemen Hunor szerint az, amit tavaly decemberben mondtak, az beigazolódik, az önkormányzatok vezetői már hívják telefonon, mivel a számokkal szembesülve katasztrofális esztendőre számítanak. A szövetség elnöke emlékeztett, hogy a kormánykoalíció tagjai elutasították arra vonatkozó javaslatukat, hogy térjenek vissza az eddig bevált rendszerhez, emiatt most a nagy városok, megyeközpontok jelentős bevételkieséssel kell számoljanak. „Az év közepén látni fogjuk, hogy nem lesz pénz befektetésekre” – vélekedett Kelemen Hunor.

A befektetésekkel már a tavalyi év második felében is problémák voltak. A sajtótájékoztató alkalmával Cseke Attila RMSZ-es szenátor emlékeztett arra, hogy a rendszerváltás óta először fordult elő, hogy nem volt költségvetéskiegészítés, helyette 99 kormányhatározat révén osztottak pénzt a tartalékalapból. „A tartalékalap úgy működött, mint egy második kormánybüdzsé” – mondta. Szerinte ennek az lett a következménye, hogy július és október között fontos beruházások lassultak le, vállalkozások váltak fizetésképtelenné, munkások mentek el és munkatelepek zártak be, mert nem volt utalva pénz a kifizetésekhez. Szerinte, ha augusztus végéig megtörtént volna a költségvetéskiegészítés, akkor mindez elkerülhető lett volna. Ugyanakkor alkotmányossági szempontból sem tartja helyes döntésnek, hiszen ezáltal teljesen megkerülték a parlamentet. „Reméljük, hogy ez nem fog megismétlődni, mert a hatása sem volt pozitív” – mondta Cseke.

Választások küszöbén

Kelemen Hunor a sajtótájékoztató alkalmával emlékeztett arra, hogy idén a világ lakosságának közel fele valamilyen választás elé néz. Romániában négy választás is lesz, amelyek közül meglátása szerint legfennebb a helyhatósági választásokat lehet majd összevonni az államelnöki választásokkal. Ehhez egy az általuk korábban benyújtott jogszabálymódosítást még el kell fogadni. „Ha rajtam múlna, akkor a helyhatósági választást szeptember végén összevonnám az elnökválasztással, majd két héttel később az elnökválasztás második körét is meg lehetne tartani” – mondta Kelemen, hangsúlyozva, hogy Klaus Iohannis mandátuma ettől függetlenül csak a decemberben jár majd le.

Újságírói kérdésre válaszolva beszélt az európai parlamenti választásokról is, kiemelve, hogy miközben nincs alternatíva az unióra, fontos lenne a változtatás ahhoz, hogy világszinten releváns maradjon. Figyelmeztetett, hogy gazdasági szempontból még Németország sem lenne képes versenybe szállni Kínával, az Egyesült Államokkal, vagy például Japánnal. Szerinte a globális játszmákban veszít a relevanciájából az unió, ha nem lesz változás. Megjegyezte azt is, hogy bár üzenetük nemzetiségtől függetlenül minden román állampolgárnak szól, az EP-választásokkor pedig románoktól is kapnak szavazatot, az etnikai határ viszont még mindig egyértelmű, ezért jelentős változásra a szavazói bázis kapcsán nem számít.