– Júniustól nem tagja az RMDSZ a kormánykoalíciónak. Akkor kitették a Szövetséget, mert azt mondták, jobb nélküle. Hogy látja, jobb ma a kormánynak az RMDSZ nélkül?

– Nem tudom, hogy a kormánynak jobb-e, de azt igen, hogy az RMDSZ-nek jobb ebben a kormányban nem reszt venni, hiszen rosszabbnál rosszabb döntéseket hoz. A mostani kormány gátolja a fejlődést, leállítja a családokat támogató közberuházásokat, központosít, és megnehezíti a helyi közösségek életét, az önkormányzatok működését. Volt fejlesztési és közigazgatási miniszterként nehéz nekem ezt nézni.

Azt is tudom, hogy az RMDSZ egyensúlyt hozott a régi kormánykoalíció működésébe, most pedig semmiféle egyensúly nincs. Ezt ők maguk is elmondták, és emiatt van most sok feszültség a két párt között. Az RMDSZ szakmaiságot is jelentett ugyanakkor, és ez a szakmaiság hiányzik most. Mert mit látunk? Nincs konzultáció, gyors döntések vannak, majd, amikor rájönnek, hogy negatív következménye van egy döntésnek, azonnal egymásra mutogatnak.

– Sok kritika éri a kormányzást. De mondana konkrétumokat is? Mit csinál rosszul a kormány?

– Leállította a bölcsődék építését, amit mi kezdeményeztünk azért, hogy segítséget nyújtsunk a családoknak és amellyel egyébként a gyermekvállalást is bátorítottuk volna. Ez a program a szívügyem volt, ezért fáj a legjobban! De sorolhatnám nagyon sokáig a problémákat kezdve onnan, hogy a kormány cserbenhagyta a közberuházásokat, és emiatt nem fejlődnek a települések, és nem forog a pénz a gazdaságban. A pénzügyminisztérium szakmaiatlan döntései deficitbe, adósságba sodorják Romániát. És akkor arról még nem is beszéltem, hogy az RMDSZ-nek kellett megakadályoznia azt, hogy ne legyenek kirúgások a kulturális intézményeknél, ne szüntessenek meg vagy olvasszanak egybe színházakat, könyvtárakat, iskolákat.

– Nézzünk kicsit előre is. Jövő évben négy választást tartanak Romániában, és már most megállapítható, hogy javában zajlik a kampány. Kormányzás nélkül is lehet tenni a közösségért?

– Amikor kormányon voltunk, 25,1 milliárd lejből fejlesztettük a településeket. És most csak az általam vezetett fejlesztési minisztérium keretéről beszélek. Nekünk most az önkormányzatokban és a parlamentben kell jól dolgozni és ütni az asztalt.

Hogy javában zajlik a kampány, onnan is látszik, hogy mindennap ki kell védenünk egy szélsőséges, magyarellenes próbálkozást. Egyik nap át akarják szervezni a magyarlakta településeket, hogy sehol ne legyünk többségben, másik nap úgy akarják átírni a törvényeket, hogy a magyar képviselet ne jusson be a parlamentbe. De nem siránkozunk, mert az a dolgunk, hogy szembemenjünk azokkal, akik azt állítják, hogy Erdélyt, Partiumot, a magyarlakta vidékeket és településeket nem kell fejleszteni, vagy azok nem is léteznek.

– 2024-nek mi az igazi tétje a magyarok számára?

– Nem önmagában a 2024-es év a tét. A tét, hogy mi lesz a 2024 utáni évtizedben. Mondok is egy példát. Közigazgatási átszervezésre és régiósításra készül Románia a választási év után. Amit most látunk a tervekből, hogy meg akarják szüntetni a településeket, azt akarják, hogy egy vidéken élő embernek több tíz kilométert kelljen megtennie azért, hogy olyan ügyeket intézzen, amelyekért ma a falu központjáig kell csak menni. Ha pedig átírjak a törvényeket úgy, ahogyan az Felvidéken megtörtént, és megakadályozzák a magyar képviselet parlamentbe jutását, akkor bizony komoly baj lesz. Egyrészt, ha egyszer kiesünk a parlamentből, a felvidéki példa szerint többé már nem jutunk vissza, és így nem lesz, aki megvédje a magyar iskolákat a bezárástól, kulturális intézményeinket, szimbólumainkat. Ezért mondjuk azt, hogy a magyaroknak 2025 után is ott kell lenni minden intézményben, ahol róluk döntenek! 

(Támogatott tartalom.)