Központosít, még több bürokráciát eredményez, és ellehetetleníti a fejlődést a jelenlegi kormány döntése – hívta fel a figyelmet Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője azt követően, hogy a 81/2023-as sürgősségi kormányrendelet megjelent a Hivatalos Közlönyben.

A közigazgatási szakpolitikus rámutatott: „nem egy újabb ellenőrző hatóság, hanem hatékonyság kell a közberuházások, a fejlesztés terén. Soha nem állt Románia rendelkezésére ennyi uniós forrás, mint most, az országnak fejlődésre van szüksége, a pénzt be kell fektetni.”

Vasárnapi közleményében kiemelte, hogy a kormány sürgősségi rendelete újabb ellenőrzési mechanizmusokat vezet be a közberuházások terén, ez többletbürokráciát eredményez, és ellehetetleníti az önkormányzatok működését. Cseke elmondta: az önkormányzatok által bonyolított közbeszerzési eljárásokat a jelenlegi szabályozás szerint két hatóság is felügyeli és ellenőrzi: a közbeszerzéseket felügyelő országos hatóság (ANAP) és a számvevőszék. Ezen felül, az új sürgősségi kormányrendelet egy újabb ellenőrzési szintet, egy újabb mechanizmust vezet be, így a Pénzügyminisztérium, és az annak alárendelt Adó- és Pénzügyi Hivatal (ANAF) is beleszólhat a helyi közösségek fejlődését szolgáló beruházások közbeszerzési folyamatába.

A közlemény rámutat arra is, hogy pénzügyminisztérium összehasonlíthat két megyében elindított két beruházást, és amennyiben a közbeszerzéseket megnyerő két cég ajánlata között több mint húsz százalékos árkülönbség van, a minisztérium ellenőrzést rendelhet el az önkormányzatnál. A rendelkezés azért aggályos, mutatott rá Cseke Attila, mert a megélhetés, az építkezésben dolgozók fizetése eltérhet két megye, az ország két régiója között, ez pedig többletköltséget eredményezhet egy beruházásnál. Ezen felül az önkormányzat legtöbb esetben köteles elfogadni a legolcsóbb ajánlatot, de nem ő szabja meg a kivitelező cégek által licitált összeget, ezért az összegek közötti különbségek esetén sem az önkormányzatokat, a helyi közösségeket kellene büntetni az RMDSZ-es szakpolitikus szerint.

„A helyi autonómia és az önkormányzatiság elvét sérti az új rendelkezés. Továbbra is fenntartjuk: akkor működik jól egy önkormányzat, akkor nyújthat jobb szolgáltatást az állampolgároknak, ha a döntést nem központi, hanem helyi szinten hozhatja meg” – hangsúlyozta Cseke Attila, majd hozzátette: az új rendelkezés lassítja az ország fejlődését.

Félő, hogy a sürgősségi kormányrendelet eredményeként Románia nem tudja befektetni a rendelkezésére álló uniós és állami forrásokat, és még bürokratikusabbá teszi az amúgy is túlzottan bürokratikus közbeszerzési törvényt.

A jogszabály továbbá szakmaiatlan, hangsúlyozta Cseke Attila, hiszen egyetlen olyan szaktárca, vagy állami hatóság sem véleményezte, amelynek a működési területét befolyásolja, mint például a fejlesztési, vagy a munkaügyi minisztérium. A szenátor elmondta: a szakmaiatlan rendelet kevesebb állami jövedelemhez is vezethet, mivel bünteti azokat az önkormányzatokat, amelyek adókat és illetékeket vetnek ki, de nem tudják behajtani őket. A kormány rendelete azt is eredményezheti, hogy az önkormányzatok nem rónak ki adókat azért, hogy a behajtás elmaradása miatt ne büntesse őket a kormány akkor, amikor a behajtott helyi jövedelemadóból, bevételekből visszaosztja az önkormányzatoknak a pénzt.

A sürgősségi kormányrendelet kapcsán a szenátor alkotmányossági aggályokra is felhívta a figyelmet. Azt mondta: a pénzügyminisztériumban kialakult bérkülönbségek, és az ezekkel kapcsolatos sztrájkra akar alkotmányellenes megoldást nyújtani a sürgősségi rendelet. Ez a pénzügyminiszternek lehetőséget adna arra, hogy a pert nyert alkalmazottak, és minden más minisztériumi alkalmazott fizetéséről önkényesen, miniszteri rendelettel döntsön. A fizetéskülönbségeket rendszerszinten kell megoldani, az egységes bértörvényt kell módosítani, javítani, ha az egyenlőtlenségeket okoz – vélekedett Cseke Attila.