Az RMDSZ „miniparlamentjeként” működő Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) Kolozsváron ülésezett pénteken. Kelemen Hunor szövetségi elnök felhívta a figyelmet a 2024-es választási szuperév kihívásaira, ugyanakkor beszélt az elmúlt időszakban lezajlott politikai változásokról, a döntésekről és a nehézségekről is. FRISSÍTÉS: A tanácskozás alkalmával tisztújításra is sok került, újraválasztották az SZKT elnökét, Biró Rozália Bihar megyei parlamenti képviselőt, és frissítették az Ügyvezető Elnökséget is, melynek élén továbbra is Balázs Attila folytatja a munkát. 

Kelemen Hunor az SZKT ülésén felelevenítette: június óta megváltozott az RMDSZ romániai belpolitikai szerepe, hiszen ellenzékbe került. „Bő három hónap után kezdtük megszokni az új helyzetet. Sajnos nemcsak a mi helyzetünk változott meg: ha azt nézzük, hogy mi történt az elmúlt időszakban, azt tudjuk mondani, hogy a fejlesztések, a beruházások lelassultak, ez pedig az egész országnak rossz” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.

Hozzátette, az utóbbi időben egyre nagyobb bizonytalanság, több a kiszámíthatatlanság, több az improvizáció és kapkodás jellemzi a politikai döntéshozatalt, ami hatással van a mindennapi életünkre. „Mégis van, ami nem változott: az RMDSZ-nek és az erdélyi magyar embereknek a testtartása, hiszen nem engedtük, hogy megalázzanak és méltánytalan helyzetbe hozzanak minket” – mondta.

Kelemen Hunor kiemelte, az RMDSZ továbbra is elkötelezett a magyar közösség iránt, első helyen a romániai magyar emberek érdekképviselete marad.

„Ezt az utat és ezt az elvet követtük az elmúlt hetekben is. Valamikor júliusban elkezdték riogatni az országot, hogy sürgősségi kormányrendelettel közigazgatási reformot hajtanak végre. Az ország ijedten nézte, hogy mi lesz ebből, hiszen az egyik tervezet rosszabb volt, mint a másik” – hangsúlyozta. Ugyanakkor úgy látja, a döntéshozók sokat improvizáltak, ennek viszont súlyos következményei vannak a politikában.

Ugyanakkor elmondta: „amikor a felelősségvállalásról tárgyaltunk, első helyen az erdélyi magyar emberek érdeke állt. Megpróbáltuk megoldani a problémákat: az önkormányzatokra és az oktatásra koncentráltunk. A másik opció az volt, hogy bizalmatlansági indítványt írunk alá az ellenzékkel, ám szerintem a bizalmatlansági indítványnak akkor van értelme, ha a kormányt meg lehet buktatni” – ezzel kapcsolatban kiemelte: az AUR párttal senki nem akar közösködni az ellenzéki oldalon.

„Mi az első utat választottuk: a kormány eredetileg úgy tervezett, hogy az önkormányzatok hatáskörét csökkenti. Az eredeti tervezet súlyosan érintette volna a kulturális intézményeket, oktatási intézményeket, de az egész ország lakosságát, nem csupán az erdélyi magyarokat” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Úgy fogalmazott, az RMDSZ a problémák megoldására fókuszált.

Kapcsolódó

A kormány felelősséget vállalt a megszorításokat és adóemelést tartalmazó intézkedéscsomagért

A kormány felelősségvállalással elfogadta a parlamentben az új adókról és illetékekről, valamint a költségvetési ágazatban hozott intézkedésekről szóló törvényjavaslatot.

megszorítások deficit parlament felelősségvállalás tüntetés

Kelemen Hunor beszédében kiemelte, vitáznunk kell arról, hogy mi vár ránk jövőben, hiszen választási szuperesztendő lesz. Ilyen Romániában még nem volt, és ez egy óriási kihívás az erdélyi magyarok számára, annak az 1,1 millió magyarnak, aki az országban él. Fontos, hogy a következő egy évben választási kampányban leszünk, amelynek négy állomása lesz” – hangsúlyozta. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, az RMDSZ választási stratégiája novemberre elkészül, s mivel egymást követik a választások, fel kell készíteni a Szövetséget arra, hogy egy teljes éven keresztül helyt kell állni a kampány során is.

„Sokszor elmondjuk azt, hogy a mi szövetségünk egy eszköz, nem a cél. Egy eszköz, ami több mint 30 évvel ezelőtt az erdélyi magyar közösség megalkotott és azóta is sikeresen használja. Ez az eszköz lehetővé tette, hogy a cél felé haladjunk, a cél pedig az, hogy hogy a szülőföldön versenyképes és erős közösség maradjunk” – fejtette ki.  Ugyanakkor elmondta, most van a lehetőség arra, hogy az RMDSZ működésén is javítsanak.

Kelemen Hunor kiemelte, szerinte az elmúlt években eredményesen és tisztességesen dolgoztak a magyar közösségért.

Komoly csapatra van szükség a választási szuperévben

Az SZKT-n többek között felszólalt Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője is, aki elmondta, mindig abban hittek, ha az RMDSZ csapata jól végzi a munkát, akkor hosszabb távra tervezhetnek. „Amiben hittünk, az június 15-én összeomlott, és bármennyire is dühösek voltunk és igazságtalannak tartjuk a döntést, továbbra is hinnünk kell és folytatni a munkát” – hangsúlyozta.  

Tánczos Barna szenátor szerint össze kell rakni a csapat erejét, hogy a legjobb eredményeket érhessék el a jövőben, és nagyon fontos, hogy mellőzzék az eddig hibákat. „Székelyföldön egy olyan RMDSZ-t képzelünk el magunknak, ahol megvan a csapatmunka. Olyan RMDSZ-t kell építenünk közösen, amelyre büszke minden erdélyi magyar”.

Hegedüs Csilla, az Észak-Erdélyi Fejlesztési Ügynökség (ADR) vezérigazgató-helyettese közölte, jó ideig ez lesz az utolsó politikusi megszólalása. „Miután kiraktak minket a kormányból, felmerült a lehetősége annak, hogy az Észak-Erdélyi Fejlesztési Ügynökségnél folytassam a munkámat.” Hozzátette: ennek az állásnak azonban van egy komoly kikötése, le kellett mondania minden politikai vezetői posztjáról. „Az elmúlt 14 esztendő sok örömet és kihívást hozott az életembe, és talán soha nem volt ennyire sikeres az RMDSZ kormányzati szerepevállalása, mint most, hiszen az elindított projektek a közösség fejlesztését segítik” – magyarázta, hozzáfűzve: a háttérből továbbra is szeretné segíteni az RMDSZ munkáját.

Megválasztották az SZKT vezetőit 

A Szövetségi Képviselők Tanácsának pénteki ülésén elnököt választottak, az ügyvezető elnök és az ügyvezető alelnökök személyéről is döntöttek.

Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke Biró Rozália maradt. Beszédében úgy fogalmazott: az SZKT valójában az RMDSZ parlamentje és tagjai egy közösséget képviselnek, a közösség hangját kell megtestesíteniük.

Az ügyvezető elnök Balázs Attila maradt, társadalomszervezési alelnök Székely István, a területi alelnök Jakab Adorján, az önkormányzati alelnök Horváth Anna, az ifjúsági alelnök Szilágyi Dóra Emese, az oktatási alelnök Mihályfalvi Katalin, a kulturális alelnök pedig Karácsonyi Zsolt lett.