Kelemen Hunor a mandátum félidejében megtartott összegzésében kiemelte az aktuálpolitikai kérdéseket, megvilágította az orosz-ukrán háború okozta nehézségeket, de nem ment el amellett sem, hogy felelevenítse azokat a kormányzati programokat, amelyeket az RMDSZ kezdeményezett vagy hathatós munkájával indultak el.

„Húsz évvel ezelőtt még azzal nyugtathattuk magunkat, hogy a délszláv polgárháború egy lokális jelenség, egyfajta apróbb kilengés volt a második világháború utáni békére épülő világrendben. Húsz év múltán pedig itt van a szomszédunkban egy brutális háború, amely következményeiben máris globális jelleget öltött, és lassan már abban sem lehetünk biztosak, hogy a nyolc évtizednyi béke a normalitás volt-e vagy inkább a kilengés?” – kezdte beszédét a szövetségi elnök. Hozzátette ugyanakkor, hogy 2020-ban, amikor a kormányzati munkát vállalták, még javában tartott a koronavírus-járvány.

„Amikor két évvel ezelőtt vállaltuk a kormányzást, nagyobb tervekkel indultunk. A háború keresztülhúzta ezeknek egy részét és olyan feladatokat adott, amelyek eredetileg nem szerepeltek a terveink között” - ismertette. Kelemen Hunor elmondta: „Ma már én magam sem beszélek alkotmánymódosításról, pedig annak egyik kezdeményezője és erős, elkötelezett támogatója voltam. A kisebbségi jogok esetében is hasonló a helyzet: a kormányprogramban szereplő törvényről nem mondunk le, de célunk nem lehet a kudarc.”

Az RMDSZ elnöke szerint be kell látniuk, hogy „a nemzeti, etnikai kisebbségeknek és a jogok látványos bővítésének nem kedvez a háború”. „Előjönnek a félelmek, azok árnyékában pedig a régi beidegződések, a buta előítéletek és a rossz sztereotípiák. Számtalan példáját láttuk ennek az elmúlt hónapokban, aminek a legabszurdabb példája talán a legutóbbi napok fejleménye, amikor román szélsőségesek a schengeni csatlakozás kudarcáért is a magyarokat teszik felelőssé, amikor a MOL bojkottjával fenyegetnek” – foglalta össze Kelemen Hunor.

Hozzátette: „Számunkra sohasem az a kérdés, hogy mi kisebbségi közösségként milyen magasra tesszük a lécet a kisebbségi jogok tekintetében, hanem mindig az az igazi kérdés, hogy a többség mekkorát tud ugrani. Mekkorát tud vagy mekkorát akar – a kettő néha ugyanaz. Tehetjük bármilyen magasra a lécet, ha közben elszaladnak alatta, vagy folyamatosan leverik azt.”

Románia schengeni csatlakozás elhalasztásáról az RMDSZ elnöke az SZKT-n megismételte, hogy Románia tizenegy éve teljesítette a csatlakozáshoz szükséges technikai kritériumokat és élvezi a schengeni övezet tagországainak támogatását. Ám ebbe most „belerondított Ausztria, csak azért, mert megtehette, mert egy belpolitikai problémát próbált megoldani úgy, hogy megalázott mindannyiunkat, és közben a problémát nem oldotta meg”. Kelemen Hunor szerint „politikai döntésre politikai választ kell adni. Vétóra, vétóval kell válaszolni, amikor eljön annak az ideje, és ebben azt gondolom, hogy egységesek vagyunk és nincsen széthúzás”.

Romániában a rendszerváltást követően a 34. kormány alakult meg egy esztendeje, ezért „az ember már-már várná, hogy valami történjen, hiszen a romániai kormányok szavatossága jellemzően rövid lejáratú”. Kelemen Hunor ugyanakkor kijelentette: „Stabil a koalíció, s bár vannak, akik az RMDSZ távozásáról énekelnek, tőlem tudniuk kell: az RMDSZ-nek esze ágában sincs kilépni a koalícióból, a partnereinknek pedig nincsen olyan tervük, hogy felrúgják a koalíciós megállapodást.” Ugyanakkor messze állnak attól, hogy mindenben egyetértsenek, de az alapvető dolgokban, az emberek mindennapjait érintő kérdésekben eddig meg tudtak egyezni. „Elfogadjuk egymás álláspontját, mert tudjuk: a versenynek megvan az ideje, de most az együttműködés éveit éljük. Az együttműködés pedig több haszonnal jár minden polgár és minden közösség számára, mint a mindent elsöprő verseny, ahol az egyik oldal nyerhet, a másik veszíthet” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.            

A kormányzati feladatok három nagy területre oszthatóak, miközben sok az átfedéssel azok között. Elsősorban kezelniük kell a válságot, a családokat és a gazdaságot meg kell védeniük annak hatásaitól, mondta. „Másrészt arra kaptunk felhatalmazást, és az uniós helyreállítási terv, valamint az Anghel Saligny terv keretében ehhez történelmi léptékű források is társulnak, hogy fejlesszük a közösségeket, az országot” – emlékeztetett az RMDSZ elnöke. Kiemelte: „Ha jól sáfárkodunk a rendelkezésre álló pénzekkel, pár év leforgása alatt több évtizedes lemaradásokat hozhatunk be.” Harmadik kormányzati terület a tavalyi kongresszuson elfogadott családpolitikai javaslatok megvalósítása. „Röviden tehát: egyik kezünkkel tüzet oltunk, míg a másikkal építkezünk. Mert nemcsak erős kezekre van szükség az olyan válságos időkben, mint a mostani, hanem az előrelátás képességére is. Vagyis arra, hogy a tűzoltáson, az elénk gördülő problémák megoldásán túl a jövőre is figyeljünk” – fogalmazott Kelemen Hunor.

Az SZKT-n elhangzott, az RMDSZ jövőre Temesváron tartja meg soron következő kongresszusát, a szervezés menetrendjét a későbbi szavazáson képviselők el is fogadták. „Azt gondolom, több szempontból is szimbolikus a helyszínválasztás. Nemcsak azért, mert a forradalom ezelőtt 32 évvel onnan indult, de a szórvány erősítése is kiemelt feladatunk nekünk, ezt az üzenetet Temesvárról is meg fogjuk erősíteni” – mondta az RMDSZ elnöke, aki a szervezet ügyvezető elnökét, Balázs Attilát kérte fel a kongresszusi biztosi feladatok ellátására. „A jövő évi kongresszus egyben fontos állomása a választásokra való felkészülésnek. Mert ne feledjük, a ciklus legnagyobb politikai kihívása éppen annak utolsó évére, 2024-re esik, amikor durván 7 hónap alatt 4 választási megmérettetés lesz” – emelte ki Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök beszámolóját követően az RMDSZ-es miniszterek foglalják össze munkájukat. Elsőként Cseke Attila fejlesztési és közberuházásokért felelős miniszter kapott szót. Külön kiemelte az Országos Helyreállítási Terv keretében lefolytatott pályázatokat, amelyeket idén áprilisban indítottak el és december elején valamennyi sikerült lezárniuk. „Ha valamire büszke vagyok, akkor ez az” – mondta Cseke Attila. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter azt emelte ki, hogy a munka folyik, és a valóság sokszor nagymértékben eltér attól, mint amit egyes környezetvédelmi aktivista szervezetek próbálnak beállítani. Nová Károly Eduárt sportminiszter szerint komoly változtatásokra van szükség a romániai sportéletben, és ehhez hozzá is kezdtek.