Soron kívüli tanácsülésen fogadta el Kézdivásárhely önkormányzata a város 2026-os költségvetését, amelyet Bokor Tibor ismertetett részletesen a képviselők előtt. A városvezető már bevezetőjében hangsúlyozta: az idei büdzsé összeállítása az elmúlt évek egyik legnehezebb feladata volt, mivel a tervezést mintegy 18 millió lejes hiánnyal kellett elindítaniuk, így számos beruházást át kellett ütemezniük, illetve forrásokat kellett átcsoportosítaniuk.

A 2026-os költségvetés végösszege 112 921 440 lej, ami közel 14,5 millió lejjel kevesebb a 2025-ös 127 392 050 lejnél. „Ez egy tervezés, egy elképzelés, és az év folyamán látni fogjuk, hogy ebből mennyi valósul meg ténylegesen” – fogalmazott a polgármester, utalva arra, hogy a bevételszerzés és a projektek előrehaladása jelentős bizonytalanságot hordoz.

A bevételek szerkezetében jelentős átrendeződés történt. A város saját bevételei 47,53 millió lejt tesznek ki, ami növekedést jelent a tavalyi 44,44 millió lejhez képest. Az állami támogatások drasztikusan emelkedtek, 25,16 millió lejről 46,17 millió lejre, ami több mint 21 millió lejes növekedést jelent. Ezzel szemben az európai uniós források látványosan visszaestek: a 2025-ös 55,93 millió lejről mindössze 17,28 millió lejre csökkentek, ami közel 70%-os visszaesést jelent. A tavalyról áthozott költségvetési többlet 1,94 millió lej, amelyből mintegy 1 millió lej egy korábbi, a nyújtódi hídra elkülönített, de kivitelező hiányában fel nem használt összeg.

A kiadások szerkezete is jelentősen módosult. Míg 2025-ben a fejlesztések domináltak (71,23 millió lej, azaz 56%), addig 2026-ban a működés kerül előtérbe: 58 793 610 lejt, azaz a költségvetés 52%-át működésre, míg 54 127 830 lejt, azaz 48%-át fejlesztésekre fordítják. Bokor Tibor hangsúlyozta, hogy továbbra is cél a beruházások magas aránya, de a csökkenő külső források miatt kompromisszumokat kellett kötniük.

A részletes bontás alapján az oktatás továbbra is kiemelt terület, 16 922 700 lejes kerettel. Ezen belül a fejlesztések aránya közel 60%, ami azt jelzi, hogy folytatják az intézmények korszerűsítését és felszerelését. A közlekedési infrastruktúra még hangsúlyosabb: a 25 594 170 lejes költségvetésből több mint 83% fejlesztési célokat szolgál. Ez összhangban van a városvezetés azon törekvésével, hogy javítsa az úthálózat állapotát és bővítse a kerékpáros infrastruktúrát.

A közigazgatási kiadások 10 383 600 lejt tesznek ki, ahol a működés aránya 75%, míg a kultúra, sport és vallás területén a 2 321 850 lejes keret mintegy 60%-át fejlesztésekre fordítják. A szociális ellátás 23 282 760 lejes költségvetéssel rendelkezik, amelyből 71% működésre megy el, míg az egészségügy 2 321 850 lejes kerete teljes egészében működési kiadás. A polgármester emlékeztetett: az elmúlt években több millió lejt fordítottak egészségügyi beruházásokra, ezért idén inkább a fenntartás és kisebb javítások – például kórházi parkolók rendezése – kerülnek előtérbe.

A beruházások között kiemelt szerepet kap a 2027-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra való felkészülés. A város 2 millió lejes kormánytámogatást nyert, amelyből egy háromfázisú fotovoltaikus rendszert építenének ki a műjégpályán. A számítások szerint ez 30–70%-kal csökkentheti az energiafogyasztást, ami hosszú távon jelentős megtakarítást eredményezhet.

Szintén fontos projekt a gázhálózat kiépítésének és korszerűsítésének a folytatása, amely 2 310 000 lejbe kerül, valamint több kulcsfontosságú utca – Kert utca, Csernátoni út, Kanta utca és Iskola utca – modernizálása 11 039 540 lej értékben. A polgármester külön kiemelte a Kanta utca és a Csernátoni út állapotát, amelyek esetében az önkormányzat 20%-os önrészt vállalna annak érdekében, hogy biztosítsa az állami finanszírozást.

A közlekedési fejlesztések között szerepel a DN11B mentén, Kézdivásárhely és Kézdiszentlélek között épülő kerékpárút 3 350 010 lej értékben, valamint további bicikliutak kialakítása Kézdivásárhely és a környező települések – például Sárfalva és Nyújtód – között. Emellett folyamatban van a December 1. úti járda és kerékpárút kialakítása is, amely 1,5 millió lejbe kerül, és amely a város különböző részeit kapcsolja majd össze biztonságos közlekedési folyosókkal.

Az önkormányzat saját forrásaiból finanszírozott beruházások között kiemelkedik az Apor Péter Műszaki Szakközépiskola felújítása és tűzvédelmi korszerűsítése, amely 2 471 270 lejbe kerül. Bokor Tibor hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű előírások jelentős terhet rónak az önkormányzatra, de elengedhetetlenek az intézmények működéséhez. A Manócska Napköziotthon energetikai korszerűsítésére 1 491 200 lejt fordítanak, míg az udvarterek felújításának folytatására 1,3 millió lejt különítettek el, ez 3-4 utcácska útburkolatának a felújítására lesz elegendő. A zöld közlekedés fejlesztésére további 2 114 060 lejt irányoztak elő.

Az uniós projektek közül a legnagyobb a DAC-tó környezetének fejlesztése, amely 7 258 500 lejbe kerül, és a város lakóinak életminőségét hivatott javítani. A kivitelezővel kénytelenek lesznek szerződést bontani, és új közbeszerzést hirdetni a hátramaradt munkálat befejezésére, mivel a vállalkozás csődbe jutott.

Az Apor Péter Líceum bővítésére és felszerelésére 4 412 220 lej szükséges, míg a Manócska Napköziotthon további fejlesztésére 4 112 500 lej uniós forrás áll rendelkezésre – a többi összeget – ahogy említettük – a város saját forrásból fedezi. A zöld infrastruktúra fejlesztésére 4 244 060 lejt fordítanak, ez az összeg a Molnár Józsiás park teljeskörű felújítását jelenti. Digitális megoldásokra 2 446 280 lejt, oktatási eszközökre pedig 1 560 900 lejt fordítanak, ez utóbbi összeg az iskolák felszereléssel való ellátására fordítódik.

A polgármester arra is kitért, hogy több jelentős beruházás nem szerepel közvetlenül a városi költségvetésben. Ilyen például az uszoda építése, amelynek befejezéséhez még mintegy 22 millió lej szükséges – ezt az összeget a kivitelező jórészt el is költötte. „Az uszoda, ha minden jól megy, augusztusra elkészül, ugyanakkor a várost érinti egy ANL-lakásépítési program is, amely 10–11 millió lejes beruházást jelenthet új tömbházak építésének formájában” – mondta Bokor Tibor.

A polgármester beszédében részletesen ismertette a finanszírozási környezet nehézségeit is. Elmondta, hogy a fejlesztési minisztérium költségvetése több mint 3 milliárd lejjel csökkent, ráadásul a rendelkezésre álló források 45%-át kötelezően víz- és csatornahálózatokra, 35%-át gázhálózatokra kell fordítaniuk, így utakra mindössze 20% marad. Ez különösen hátrányosan érinti azokat a településeket, ahol a fejlesztések nagy része útfelújításokra irányul.

A városvezetés ezért rugalmas költségvetési politikát tervez: év közben módosításokat hajtanak végre, és a forrásokat oda csoportosítják, ahol a projektek ténylegesen haladnak. „Ahol mennek a munkálatok, oda tesszük a pénzt, ahol nem, onnan elvesszük” – fogalmazott a polgármester.