Megszorítások árnyékában: mi épül tovább, és mi kerül parkolópályára Kézdivásárhelyen?
A céhes városban több munkálat van folyamatban, megint mások be vannak fejezve. A tervbe vett fejlesztések egy része papíron marad, miután a kormány megszorító intézkedései miatt azok egyelőre mellékvágányra kerültek. A leltárt Bokor Tiborral, Kézdivásárhely polgármesterével készítettük el.
– Kezdjük régebbi, részben befejezett munkálatokkal. Mi történik a Székely Katonanevelde felújítását és az úgynevezett Dac-tó szabadidőközponttá való átalakítását célzó kombinált projekttel?
– A Dac-tó esetében a határidőt muszáj volt kitolnunk, sajnos a munkálat jelentősen nem lépett előre annak ellenére, hogy még hitelt is felvettünk a befejezésére. Pénzünk tehát lenne rá, de a cég nem úgy dolgozik, ahogy kellett volna (legutóbbi, őszi terepszemlénk során ázsiai vendégmunkások dolgoztak a telepen – szerk. megj.). Ez már azért is zavaró, mert az infláció gyengíti a pénzt, így emelkedhet a munkálat végső értéke. Ígéret van rá, hogy befejezik, de a vége még nem látszik ennek a dolognak.
Ami a Székely Katonaneveldét illeti, az épület felújítása megtörtént, de a rehabilitációt követően előjött pár apró probléma, például néhány falon ismét megjelent a salétrom, ezt a kivitelezőnek ki kell javítania, mielőtt átvennénk az épületet. Sajnos a tűzoltóság is kitalált még egy biztonsági rendszert, így vízpumpát és generátort vásároltattak a tűzvédelmi szabályok betartása végett arra az esetre, ha baj lenne, és víz vagy villany nélkül maradna az épület környéke. Az az apró „kitérő” több mint 400 ezer lejünkbe került. Ha minden jól megy, akkor az Incze László Céhtörténeti Múzeum még idén megkezdheti a költözést a felújított épületbe.
– A tavaly megnyertek egy pályázatot a Molnár Józsiás park felújításához. Hogy áll az a projekt?
– A park felújítása tervezés alatt van, azt szeretnénk, hogy ebben a hónapban vagy legkésőbb februárban felkerüljön az elektronikus közbeszerzési oldalra. Ez azért is fontos, hogy késő tavasszal, ha minden jól megy meg is lehessen kezdeni a munkálatot. A park régi elülső része megújul, a Molnár Józsiás mauzóleuma mögötti terület – a kertészet régi telepje – pedig szintén a zöldövezet részét fogja képezni, ugyanakkor ott egy új bejáratot is nyitunk a Molnár Józsiás utca felől. A kertészet régi elemeit önerőből bontottuk le, az új területnek köszönhetően pedig jelentősen nő a zöldövezet. A pályázatot is úgy nyertük meg, hogy célkitűzés volt az egy főre eső zöldövezet növelése. Kézdivásárhelyen most nagyjából 210 ezer négyzetméter zöldövezet van (21 hektár – szerk. megj.), ami elég kevés az előírások szerint.

– A vízhálózat bővítéséről is szó esett a múlt évben. Mi történik ezzel?
– Van egy olyan része, ami gyakorlatilag a környékbeli településeket érinti, főleg ami a csatornarendszert illeti. Szó esett Kézdiszentlélekről, Gelencéről és Ozsdoláról is, az ottani szennyvizet is a kézdivásárhelyi tisztítóállomás kezelné. Kézdivásárhelyt kevésbé érinti, ami lényeges, az a Kert utca lenne. A víz- és csatornahálózat már elkészült, az út korszerűsítése lenne hátra. Megvan a finanszírozási szerződésünk, egy közbeszerzési eljárás már le is zajlott, de a jelentkező nem felelt meg a kiírásnak. Most folyamatban van egy újabb licit arra is. A nagy kérdés idén az lesz, hogy a Saligny-programban idén adnak vagy sem pénzt. Arról volt szó, hogy adnak valamennyit, de nem olyan mértékben, hogy egy munkálatot egy év alatt be lehessen fejezni. Még úgy is jó lenne, ha biztosan lehetne tudni: erre az évre ennyi pénzzel számolhatunk. Mert akkor tudunk mi is és a versenytárgyalást megnyerő cég is tervezni.
– Konkrétan mire lehet számítani a Saligny-programtól?
– Finanszírozási szerződés kettő van aláírva, az egyik a Csernátoni úton lévő tömbházakról szóló területet érinti, a másik az említett Kert utcát, várjuk továbbá a jelzést a Kanta utca kapcsán. Szerződésünk sok lehetne, de ahogy említettem, a pénzek ütemezésén sok múlik majd. A Saligny-programba foglaltuk bele a Kézdiszentlélek és a város közötti bicikliút építését is, ennek a sorsa kérdéses. A másik bicikliutat az Országos Helyreállítási Tervbe (PNRR) foglaltuk bele, ez Kézdivásárhely és Sárfalva között épülne meg. A folytatása, Sárfalvától Nyújtód végéig – az országút mindkét oldalán – már európai uniós pályázatból épülne. Ez utóbbira biztos lesz pénz, a PNRR-s szakasz esetében már elvégeztünk egy kisebb munkálatat – ez volt a finanszírozás feltétele – lássuk, hogy a kifizetés megtörténik-e.

Ugyan nem a Saligny-program részét képezi, de a városházának az energetikai korszerűsítéséről le kellett mondanunk, ahogy a közel nulla károsanyag-kibocsátású (nZEB – szerk. megj.) szolgálati lakások építéséről is. A Vigadó Művelődési Központ felújítására az Országos Fejlesztési Ügynökségnél (CNI) pályáznánk, a terv arra is elkészült. Esélyünk van a Gyárak utcájában rossz állapotban lévő szociális tömbházunk felújítására, a pályázatunk 65 pontot kapott. Emellett tervben van három ANL-s tömbház építése is, ezek egyenként 15 lakrészesek lennének. A tervezést nagyon nehezíti, hogy nincs országos költségvetés: amíg azt nem szavazzák meg, addig nem tudjuk, hogy mire és mennyi pénzt adnak.
– Mi a legnagyobb horderejű munkálat most Kézdivásárhelyen?
– A gázhálózat bővítésének a véglegesítése, mivel ez egy hatvanmillió lejes beruházást jelentett csak eddig. Még várat magára a nyomáscsökkentő hálózatra csatlakoztatása a Transgaz részéről. Ezt követi majd a műszaki átvétel és a teljes hálózat átadása a Distrigaznak. Végezetül a fogyasztásmérők beszerzése következik, amely önmagában egy hatmillió lejes beruházást igényel. Ha ez mind megvan, akkor következhet a lakosság rácsatlakozása a rendszerre. Jó hír, hogy továbbra is zajlik a munkálat az uszodánál, most már a szaunák kialakítása is körvonalazódik.

– Végezetül: mekkora összeg folyhat be a városkasszába a megemelt adóból?
A terület- és épületadó nagyjából kétmillió lejt jelent a városkasszában, becslésünk szerint 1,7 millióval több fog befolyni 2026-ban. De nem vagyok meggyőződve, hogy ettől több pénzünk lesz, megtörténhet, hogy más forrást elvesznek.
CSAK SAJÁT