A 2020-as év sok új és váratlan helyzetet idézett elő Kézdivásárhelyen, mégis ennek köszönhetően mondhatják el, hogy az idén már felkészültebben kezelték a járványhelyzetet, és a betervezett munkákkal is jobb ütemben haladtak. Bokor Tibort, a céhes város harmadik mandátumát töltő polgármesterét kértük arra, hogy összegezze a 2021-es esztendőt.

Melyek voltak ebben az évben a legtöbb fejtörést okozó helyzetek?

Részben könnyebb dolgunk volt idén, nem pánikoltunk annyit, mint 2020-ban. A kiadásainkra sokkal jobban odafigyeltünk, nem költöttünk annyi pénzt fertőtlenítésre, ennek ellenére semmivel sem volt több súlyos megbetegedéses esetünk, mint 2020-ban.

A település fejlődését és a mozgásunkat is korlátozta a járványhelyzet, ez főként az iskolákban érződött. Az oktatási intézményekben sokkal észszerűbb megoldásokkal kellett volna előállni. Véleményem szerint ezeket a döntéseket eleve a helyi önkormányzatokra kellett volna bízni, hiszen helyben jobban átlátjuk a reális helyzetet. Sajnos többször előfordult, hogy Kézdivásárhelyen a fertőzöttségi arány egy ezrelék alatt volt, mégis online tanrend szerint folyt az oktatás, mert a kormány ezt a döntést hozta.

Az egészségügyi ellátásról melyek a tapasztalatai?

Az elmúlt esztendőben kezdtük megszokni, megtanultunk együtt élni a vírussal, valószínűleg 2022–2023-ban még jobban fog ez működni. Az egészségügyi ellátás is sokkal jobb volt idén, az orvosok és asszisztensek is jobban meg tudták szervezni a munkájukat a 2020-ban tanultak alapján, nem voltak hatalmas sorok a kórház kapujában.

Mi az, amire a legszívesebben emlékszik idén, melyek voltak az önkormányzat legfontosabb megvalósításai?

Idén elkezdtük azokat a munkákat, és azokkal a pályázatokon dolgoztunk, amelyeket 2019-ben nyertünk meg. Itt elsősorban az Európai Unió által finanszírozott tíz projektre gondolok, illetve van néhány, a román kormány által támogatott munkálat is, ezek kivitelezését helyeztük előtérbe. Ezek közül van már olyan munkálatunk, amit befejeztünk: a Turóczi Mózes Iskola és a Csipkerózsika óvoda felújítását. De közel állunk a bölcsőde befejezéséhez is, sőt ha nem történt volna az a bizonyos sajnálatos eset (két kiskorú megrongálta a bútorzatot az épület átadása előtti napokban, leverték a vízcsapokat, így 251 köbméter víz folyt el, a falak teljesen átáztak – szerk. megj.), akkor már ezt is lezártnak tekintenénk. Emellett zajlanak a munkálatok a nyújtódi Jakabos Ödön iskolában, építjük a Bod Péter Tanítóképző udvarán az új óvodát.

Nemsokára elkezdődik a munka a Kaszárnya épületében is, itt a bürokrácia miatt késtek meg a munkálatok, tavasszal kezdjük a Dac-tó kialakítását, valamint az inkubátorház építését is, és remélhetőleg a járóbeteg-rendelő munkálatai is elkezdődnek, utóbbi jelenleg közbeszerzés alatt áll. Ezek a nagyobb uniós projektek. A sebészet felújított épületét várhatóan áprilisban adjuk át, itt teljes körű átalakításról beszélünk, az elektromos hálózattól kezdődően a megjavított tetőre szerelt fotovoltaikus elemekig. A Bem József utca víz-, csatorna-, esővíz-hálózata, valamint a járdák 90 százalékban elkészültek, jövőre már csak az út alapozása és aszfaltozása maradt.

Folytatjuk a város főterén az udvarterek csatornázási munkálatait, még néhány utcában sikerült felújítanunk a víz-, csatornahálózatokat, ezeket 2022-ben folytatjuk. Saját költségvetésünkből még két nagy közterületet tettünk rendbe: az Achim és a Margaréta utcát. Az uszoda terve egy hónapon belül elkészül, és átadjuk a fejlesztési ügynökségnek, ezt követően kezdetét veheti a kivitelezés is. Nagyon jó ütemben haladnak a munkálatok az új, az Országos Lakásügynökség által kivitelezett tömbház építésénél is. A gázhálózat korszerűsítésének és bővítésének munkálatai is folytatódnak, az Apor Péter iskolánál tavasszal elkezdődnek a munkálatok, a szerződést már aláírtuk.

Ha csak egy megvalósítást kellene kiemelnie a 2021-es évből, melyik lenne az?

Az uszoda, ez egy régi álmom. Remélem, hogy a mandátumom végén már úszhatok benne.

A polgármesterség nem mindig a népszerű döntésekről szól, sokan adnak hangot véleményüknek, ki nyersen, ki szofisztikáltan. Általános felvetés, hogy minden a polgármester hibája, és ha elér valamit, akkor azt természetesnek vesszük. Mennyire viseli meg ez a fajta hozzáállás?

Senkinek sem esik jól a negatív kritika, nap mint nap küzdünk azért, hogy javítsunk a közösség életén, élhetőbb és szebb városunk legyen, a lehetőségeinkhez képest célokat tűzünk ki, amelyeket jórészt sikerült teljesítenünk. Persze sok munka van még hátra, de nem ültünk karban tett kézzel. Nyilvánvaló, hogy amikor egy nagyobb munkálatot befejezünk, akkor mindenki úgy tekint rá, hogy ez természetes, sőt vannak olyanok is, akik azt mondják: „jó-jó, de mikor lesz az rész kész, ahol én lakom” – ez is érthető, hiszen, ha az az illető egy teljesen más lakónegyedben él, elvárja, hogy ugyanolyan körülményei legyenek.

Ami a legfontosabb, hogy a normális, építő jellegű kritikákra oda kell figyelnünk, mert ebből tudunk kiindulni, hogy a jövőben hol kell majd többet dolgoznunk. Persze van olyan kritika is, amit jobb, ha az ember el sem olvas, mert akkor elmegy a kedve az élettől és a munkától is. Nekünk, településvezetőknek optimistáknak kell lennünk és közben el kell tűrnünk olyan dolgokat is, amit más nem tűrne el.

Van újévi fogadalma?

Egy ideje már nincs. Amikor még voltak, azok személyes töltetű elhatározásokban fogalmazódtak meg, például leszokni a cigarettáról, de mivel nem sikerült megvalósítanom, így azt mondom, hogy az a biztos, hogy a 2022-es év küszöbén nem teszek fogadalmat.