A változás elkezdődött, ám hosszú folyamat – Gyergyószentmiklós polgármesterével beszélgettünk
Polgármesterségének első évében éppen csak elkezdődhettek azok a folyamatok, amelyek a rendszerváltás nyomán kimozdíthatják Gyergyószentmiklóst a fejlődésében megrekedt város skatulyájából és valódi változásokat hozhatnak Hargita megye északi régióközpontjának. Csergő Tibor Andrással, a település egy éve megválasztott polgármesterével beszélgettünk.
Legutóbbi, az önkormányzati választások előtt készült beszélgetésünkben egy fejlődésében megrekedt, erőforrásaival rosszul gazdálkodó város képét festette le Gyergyószentmiklósról. Hogy érzi, sikerült elmozdítani a várost az Ön által említett holtpontról?
Egy átszervezési folyamat kellős közepén vagyunk, ami még messze nem zárult le. Az elmozdulás a holtpontról a „magatehetetlenség” és a kezdeti nehézségek, hiányosságok ellenére is megtörtént, de mindazt, amit 15-20 éve nem sikerült megoldani, azt az elmúlt egy év alatt sem lehetett megváltoztatni. Az első év, az nem más, mint maga a rendszerváltási folyamat kezdő éve, aminek csak akkor lesz látványos eredménye, ha az önkormányzat falain belül és kívül is sikerül a szemléletváltás.
Melyek voltak azok a területek, ahol elsőként munkához fogott, és sikerült-e az Ön által elgondolt irányba alakítani a dolgokat?
Két részre oszlik az egész történet: egyfelől elsősorban a város működtetésével kellett foglalkoznunk, nagyobb törődést kapott az egészségügy és a közszolgáltatások ügye. Amikor átvettük Gyergyószentmiklós irányítását, vezetését, akkor igyekeztünk nagyobb figyelmet és több anyagi erőforrást hozzárendelni ezekhez. A fejlesztések esetében pedig szinte zavartalanul folytatódtak a kivitelezési munkálatok és e téren például sikerült a munkaritmust fokozni. Van, amit forráshiány miatt felfüggesztettünk, de van, ahol új kivitelezési folyamatokat indítottunk újtára.
Másfelől nagy kihívás volt és még mindig az, hogy megfelelő szakmai emberi erőforrást tudjunk felsorakoztatni a polgármesteri hivatal működtetéséhez. Ez volt az egyik legnagyobb hiányossága az intézménynek, hiszen közel 40 üres állással vettem át a hivatal vezetését. Emellett az alintézményeinknél, például a múzeumnál és a kórháznál is új vezetőkre volt szükség. Itt is újra kellett rendszereznünk a helyzetet, és sikerült talpraesett vezetőket találnunk, szóval bizakodó vagyok, az irány mindeképp jó. Úgy gondolom ugyanakkor, hogy a polgármesteri hivatal részéről van nyitottság, új csapat van alakulóban, a sok akadályt és nehézségeket pedig meg tudjuk majd oldani.
Javultak az alapvető infrastrukturális gondok? Példaként az ivóvíz-ellátás nehézségeire, a távhőszolgáltatásra, a város útjaira gondolok.
A város teljes infrastrukturális rendszerének elavultsága több évtizedes probléma. Az idén rekordszámú csőtörés volt a régi városi vezetékrendszeren, ezért a prioritás az, hogy az új ivóvízhálózatot jövő év végéig kiépítsük, befejezzük és elindítsuk. Ugyanakkor a végére kell járnunk annak a megörökölt hálózatbővítésnek is, amit 10 évvel ezelőtt elindítottak, de mind a mai napig nem fejezték be. A jövőre nézve pedig további fejlesztésekre lesz szükség, az ivóvíz-tartalékok megteremtésére és a fenntarthatóságának biztosítására.
Az elmúlt egy év alatt a távhőszolgáltató nagyon komoly anyagi segítséget kapott az önkormányzattól beruházásokra, illetve fűtőanyag vásárlásra. Ebben az estben meg kell említenünk az RMDSZ kormányzati szerepét abban, hogy támogatásokhoz jutottunk a távhőszolgáltatás fenntartásához. A város útjait megpróbáltuk karbantartani az elmúlt egy év alatt. A rehabilitációs, modernizációs munkálatok 2022-ben indulnak el.
Szó volt turisztikai fejlesztésekről, az élelmiszeripar fellendítéséről, az ipari zóna kihasználtságának erősítéséről. Történtek változások a megválasztása óta, illetve mire számíthatnak a városlakók a jövőben?
Turisztikai fejlesztések esetében elmondható, hogy előrelépésként Hargita Megye Tanácsa kezdeményezésére létrehoztunk egy társulást, a Nagyhagymás Fejlesztési Társulást, amelynek a Gyilkos-tó környékén érdekelt önkormányzatok, így Gyergyószentmiklós, Balánbánya és Csíkszentdomokos is a partnere. Ugyanakkor a város turisztikai cége, a Monturist Kft., a Gyilkos-tó körüli terület rendezési és kivitelezési tervének előkészítésén dolgozik.
Gazdaságfejlesztési oldalon egy inkubátorház létrehozását indítottuk el, viszont rengeteg akadályba ütköztünk, mivel a kiszemelt terület és épület tulajdonviszonyai egyáltalán nincsenek rendben. Ezeket igyekszünk most megoldani, hogy a jövőben megpályázhassuk az inkubátorház létrehozását. Mindemellett az ipari zónán áthaladó út megépítésével szeretnénk tehermentesíteni a város lakónegyedeit. Ennek elkészült a kivitelezési terve és reméljük, hogy jövőben a munkálatok is elindulnak a várost részben elkerülő terelőúton.
Gyergyószentmiklós házigazdája lehetett az EgyFeszt eseményeinek. Milyen közvetlen és közvetett hatással lehet a városra, ha meghonosodik ez a rendezvény? Egyáltalán milyenek az első tapasztalatok? Lehet ez a város és a környék egyik brandje?
Az EgyFeszt a járványügyi szigorítások közötti lazább időszakban adott reszpírót, lehetőséget a kikapcsolódásra, arra, hogy újra koncerteket, tömegrendezvényeket tarthassunk. Úgy gondolom, jó hangulatú fesztivál volt.
Az esemény nem kizárólagosan a város fesztiválja, hanem a Gyergyói-medence kulturális porgramcsomagját jelenti. Az események, programok 75 százalékának a város adott otthont, az első alkalom pedig egy kísérleti fázis és jégtörés volt. Ha jövőre is lesz kellő anyagi alap a szervezésre, akkor meghonosodhat a rendezvény, ha pedig megerősödik és kinövi magát, akkor elérheti azt a státust, amit ma a Kolozsvári Magyar Napok jelentenek. Reméljük, hogy fel tud zárkózni egy ilyen nívóra.
Legutóbb Ön is említette, hogy Gyergyószentemiklós lemaradása a környékbeli településekhez képest is szembetűnő. Sikerült azóta árnyalni ezt a képet?
Minden igyekezetünk az, hogy ne csak árnyaljuk, hanem meg is változtassuk ezt a megítélést. Ezen a megörökölt közhiedelmen szeretnénk változtatni, vagyis azon, hogy ebben a városban rosszak az utak, hogy ebben a városban nem lehet megoldani problémákat, hogy ez a város csak a szegénységgel küzdködik, hogy ebben a városban nincsenek jól menő, nagy vállalkozások. Sok idő és hosszan tartó munka kell ahhoz, hogy ezeket a negatív sztereotípiákat levetkőzzük, megváltoztassuk. Én bízom benne, hogy ez menni fog.
Mit szól ahhoz, hogy az egyik községben repülőtér, luxusszálló épül, emellett munkahelyteremtő beruházások is folynak? Nem látná szívesebben mindezt az Ön által vezetett városban?
Örömmel fogadtuk a repülőtér és luxusszálló építésének hírét. Ezek nem önkormányzati, hanem magánberuházások, olyanok, amelyek nem a román állam programjai révén jöttek létre. Gyergyószentmiklóson is épülnek új turisztikai létesítmények magántőkéből, és nyitottak vagyunk minden további magánberuházást illetően. Mindent, ami gazdaságilag megerősíti a várost, csak üdvözölni tudunk. Annak, hogy a beruházásoknak köszönhetően Gyergyóremete modellértékű lett, úgy gondolom, hogy közvetve Gyergyószentmiklós is hasznát látja, viszont az autópálya építését még nagyobb lehetőségnek látom, az fog igazán nagy gazdasági áttörést hozni a településeknek.
Örök kérdés a Gyilkos-tó sorsa, amely most jó irányba látszik elmozdulni. Hogyan tudná jobban kiaknázni a környékben rejlő turisztikai lehetőségeket Gyergyószentmiklós?
Gyilkostónak, mint üdülőtelepnek a fejlesztését a víz- és szennyvízhálózat kiépítésével kell kezdenünk. Ezt az idén sajnos nem tudtuk elindítani, de a jövőre nézve ez a tényező prioritás kell hogy legyen. Szándékunk ugyanakkor a közvilágítás rehabilitálása is. A környékben rejlő turisztikai lehetőségek kiaknázását a már említett fejlesztési társulás révén, az érintett településekkel közösen szeretnénk megvalóstani.
Ehhez szorosan kapcsolódik a Békás-szorost érintő határviták ügye. Hol tart ez az eljárás jelenleg?
Az eljárás befejeződött. Van egy végleges törvényszéki döntés, amit megörököltünk, és ennek a perköltségeit is rendeznünk kellett. Új helyzet állt elő, ami azt jelenti, hogy Gyergyószentmiklós, illetve Hargita megye határmenti területeinek egy része átkerült Neamț megyéhez, Békás község adminisztrációjába. Ez a fajta határvita-ügy lezárult, már más lehetőséget kell keresnünk, hogy újra lehessen tárgyalni az ügyet. A jogászokkal közössen kell megvitatnunk ezt a témát, és biztos vagyok benne, hogy nem fogjuk annyiban hagyni ezt az ügyet.
(Borítókép: Gyergyószentmiklős önkormányzatának sajtószolgálata)
CSAK SAJÁT