A téli ünnepek időszakában az egyébként eddig is hatalmas mennyiségű hulladéktermelés tovább növekedik, csomagolóanyagok tonnái kerülnek a szemeteskukákba. Bár az elmúlt években a társadalom felfigyelt a környezetszennyezés egyre súlyosbodó problémájára, mégis nagyon kevesen vannak, akik a hulladékmentes létformát, vagy legalább a hulladék csökkentését tűzik ki célul. Romániában nagy erőfeszítést igényelnek az erre irányuló széleskörű törekvések, hiszen gazdasági és politikai szinten sem kap kellő támogatást szemétmennyiség minimalizálása. Ugyanakkor egyénenként már kevés odafigyeléssel is és tudatossággal, egyszerű praktikák kipróbálásával szép eredményeket érhetünk el.

Balog Boros Enikő zero waste szakember a Maszol megkeresésére kiemelte: karácsonykor a társadalom sokkal több szemetet termel. Sokkoló adatokról számolt be, ezek alapján például az Egyesült Királyságban csak a decemberben elhasznált csomagolóanyag mennyisége akár kilencszer körbeérné az egyenlítőt, ami majdnem 41 ezer kilométer hosszú. Kanadában szintén a karácsonyi időszakban az egy főre jutó hulladék akár elérheti az 50 kilogrammot is. Egy másik elkeserítő adat szerint „karácsonykor világszinten 250 ezer tonnányi csomagolópapír végzi a szemétben” – magyarázta a szakember.

A hulladékmentes életmód – amelynek lényege, hogy minimális szemetet termeljünk – az élet minden területére kihat. Ez egy sokrétű életforma, nem lehet egyik napról a másikra átállni és megvalósítani. „Kis lépésekben kell gondolkodni, amelyek a hétköznapi életben apró sikerélményeket okozhatnak, minél többet gyűjtünk ezekből, annál egyszerűbben érhetjük el a kitűzött célt” – véli Balog Boros Enikő. Úgy látja, vannak igazán hasznos kihívások, amelyek elindíthatják a lelkes tenni akarókat az úton. Ilyen kihívás például a műanyagmentes július, amely minden évben kiemelkedő eredményeket hoz világszerte.

Hogyan legyünk környezettudatosak karácsonykor?

„A kevesebb néha több” – jegyezte meg a szakember. Hozzátette, törekedni kell arra, hogy a karácsonyfa és a lakás díszítésekor a már meglévő elemekkel dolgozzunk. „Nem szükséges minden évben új gömböket vásárolnunk, ez teljesen felesleges. Környezetkímélőbb, ha természetes alapanyagokból készült díszeket választunk, például szalmából, fából gyártott darabokat, amelyeket akár saját magunk is előállíthatunk. Lehet, hogy valamivel kevesebb gömb kerül a fára, de cserébe kíméljük a környezetet” – hangsúlyozta Balog Boros Enikő.

A zero waste szakértő szerint az ajándékvásárlás is egyszerűen megoldható, hiszen Erdélyben rengeteg tehetséges kézműves árusítja termékeit. Játékoktól kezdve, kozmetikai termékeken át a ruhadarabokig minden megtalálható. Amellett, hogy ezek a termékek tartósak, kevésbé környezetszennyezőek. „A kézművesek odafigyelnek, hogy milyen típusú festéket és alapanyagot használnak fel. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a külföldről rendelt termékek a szállítás során is károsítják a természetet” – magyarázta.

 Az ajándékok csomagolására is megvannak a módszerei Balog Boros Enikőnek. Érdemes a lakásban felhalmozódott ajándéktasakokba és csomagolópapírba helyezni a termékeket. Régi cipősdobozok is megfelelőek a célra, sőt „ezeket kedvünk szerint dekorálhatjuk, így az ajándékozott is érzi, hogy szeretettel gondolunk rá, és máris megszemélyesítettük az ajándékot” – tette hozzá a zero waste szakember.

A háztartási hulladék csak töredéke a szemétmennyiségnek

Kovács Csongor környezetvédelmi szakember nem hiszi, hogy a hulladékmentes életmód az élet minden területén megvalósítható. Bár úgy érzékeli, hogy környezetében egyre többen gondolkodnak a zero waste életforma bevezetésén, mégis ez társadalmi szinten csak egy apró lépés marad a hulladékmennyiség csökkentésére. „Ha 100 emberből egy személy próbálja nullára csökkenteni a termelését, az nem jelent sokat, viszont ha a többség 70–80 százalékos hulladékcsökkentést tűzne ki célul, az valóban nagyobb eredményt hozna” – véli a szakember.

Egyetért azzal, hogy az emberek saját belátásuk és lehetőségeik szerint hozzá tudnak járulni a természetkíméléshez. Úgy gondolja, a legfontosabb lépés a bevásárláskor kezdődik: „abban a pillanatban, amikor beszerzőútra indulunk, tudatosan végig kell gondolnunk, hogy minimális szemetet vásároljunk a termékkel. Mérlegelni kell, hogy valóban szükségünk van-e az adott készítményre” – hangsúlyozta Kovács Csongor. Hozzátette, kiemelten figyelni kell az elhasználódott termékek eltávolítási módjára is, ugyanis nem mindegy, hogy a szemét szétválogatva vagy ömlesztve kerül a kukába.

A környezetvédelmi szakember úgy véli, hatalmas problémák vannak a szelektív hulladékgyűjtés folyamatában is, pontosabban „intézményi és politikai akarati gondok” merülnek fel. Kiemelte, az Európai Unió arra kötelezte az országot, hogy az év végéig hasznosítsa újra a felgyűlt hulladék 50 százalékát. „Ezt sikerült is 13–14 százalékban teljesíteni, így viszont az országnak bírságot kell fizetnie az EU felé: ki fogjuk fizetni a hulladékhegyeink költségeit” – jegyezte meg Kovács Csongor.

Romániában a zero waste életmód egyelőre nem fenntartható

A szakember biztos benne, hogy nagy átalakulásra van szükség ahhoz, hogy az ember nehézségek nélkül megvalósíthassa a zero waste célkitűzéseit. „Elsősorban egy olyan gazdaság alapjait kell megteremteni, amely lehetővé teszi, hogy az újrahasznosítási rendszerek jól működhessenek. Ehhez olyan infrastrukturális és szervezeti felépítés kellene, amely hozzájárul ahhoz, hogy például a ceruzaelem, a lejárt gyógyszerek, az égett olaj a megfelelő helyre kerüljön” – emelte ki. Szerinte ez komoly befektetést igényel, az államnak pedig az ez irányú gazdasági törekvéseket és tevékenységeket kellene támogatnia.

Kovács Csongor úgy gondolja, támogatni kéne a szemétszállító cégeket, hogy minőségi szolgáltatást nyújthassanak, emellett fontosnak tartja, hogy szigorítsák az állami ellenőrzéseket. „Több olyan esettel találkozunk, amikor a hulladékot újrahasznosítók csak lepapírozzák a mennyiségeket, majd a begyűjtött hulladékot valamelyik település mellett elégetik. Ez azért történik, mert küszködnek a piacon” – hangsúlyozta. Hozzátette, megfelelő gazdasági közegben, segítőcsomagokkal és jól működő ellenőrzési rendszerrel válhat társadalmilag fenntarthatóvá, és széles körben elfogadottá a hulladékmentes életmód.