Iohannis: Romániát nem fenyegeti élelmiszerválság, áremelkedés „előfordulhat”
A NATO keleti szárnyának megerősítése jelenti Románia „és egész Európa” védelmének egyetlen garanciáját, mondta Klaus Iohannis csütörtökön Brüsszelben, írta az Agerpres. Az államfő az orosz-ukrán háború Románia gazdaságát érintő hatásairól is beszélt a sajtónak.
Klaus Iohannis, aki az EU-csúcs első munkanapjának szünetében nyilatkozott a sajtónak, elmondta, a NATO- és az EU-csúcson egyaránt bebizonyosodott, hogy nyugati szövetségesek egységesek maradtak az Ukrajna elleni orosz katonai támadás után. Beszámolója szerint az EU-csúcs első napján részt vett Joe Biden amerikai elnök is, a napirenden pedig az ukrajnai háború, az Oroszország elleni szankciók és az ukrajnaiaknak nyújtott támogatás szerepelt. „Az egység a legnagyobb erőnk ebben a küzdelemben, s ezt minden alkalommal hangsúlyoznunk kell” – jelentette ki.
Az államfő hangsúlyozta, hogy jelenleg egyetlen jel sem utal arra, hogy Oroszországnak Ukrajnán kívül más célpontjai is lennének. Mint mondta, közvetlen katonai veszély ugyan nem fenyegeti Romániát, de szükség van a NATO keleti szárnyának megerősítésére. Ezért szerinte örvendetes, hogy a NATO harccsoportokat készül telepíteni Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába.
Iohannis emlékeztetett arra: korábban folyamatosan szorgalmazta, hogy állandósuljon a NATO katonai jelenléte a Fekete-tenger térségében. Az országba érkező NATO-harccsoport erősíti Románia védelmét, de az államfő szerint a folyamatnak itt nem szabad leállnia. „Hosszú távon még erősebbé kell tenni a keleti szárnyat” – jelentette ki.
Az államfő elmondta, Románia továbbra is befogadja az ukrajnai menekülteket, és a Suceava melletti logisztikai központon keresztül humanitárius segélyeket küld az otthon maradottaknak. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a Moldovai Köztársaság is támogatásra szorul, s közlése szerint erről tárgyalt is a délután folyamán az EU döntéshozóival.
Romániát nem fenyegeti élelmiszerválság
A román mezőgazdaság jó helyzetben van, az országot nem fenyegeti élelmiszerválság, jelentette ki Klaus Iohannis. Felhívta a figyelmet arra, hogy globális szinten lehetnek problémák az élelmiszerellátásban, tekintettel arra, hogy Oroszország és Ukrajna jelentős búzatermelő országok.
„Romániában jó helyzetben van a mezőgazdaság, nem hiszem, hogy lesznek gondjaink. Az azonban előfordulhat, hogy az Oroszország elleni szankciók befolyásolni fogják a hazai élelmiszerárakat” – jelentette ki Iohannis.
Nincs realitása az orosz gáz bojkottjának
Az államfő elmondta, hogy az EU-csúcs második napjának napirendjén az energiaválsággal kapcsolatos kérdések szerepelnek. Hozzátette, hogy Románia a gázellátása egy részét hamarosan Bulgárián keresztül is biztosítani lehet. „Mindegyik tagállamnak módozatokat kell találnia a kiszolgáltatott fogyasztók megvédésére” – fogalmazott Klaus Iohannis.
Az államfő kijelentette, jelenleg nincs realitása annak, hogy az Oroszország elleni uniós szankciókat kiterjesszék a földgáz importjára is. „Az eddigi szankciók bevezetésekor azt az elvet követtük, hogy a büntetőintézkedések Oroszországnak ártsanak, ne nekünk. Nem alkalmazhatunk olyan szankciókat, amelyek végső soron Oroszországnál jobban sújtják az uniós tagállamokat” – magyarázta Iohannis.
Az államfő emlékeztetett arra, hogy a tagállamok némelyikének a gáz- és az üzemanyag-ellátása szinte teljes egészében Oroszországtól függ. „Ezért jelenleg nincs realitása annak, hogy az Oroszország elleni uniós szankciókat kiterjesszük a földgáz importjára is” – tette hozzá.
Emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy az Európai Unióban egy hete döntés született az orosz gázimport fokozatos csökkentéséről. Ez a folyamat szerinte akár évekig is eltarthat. „Ám eltökéltek vagyunk abban, hogy megtegyük ezt a lépést, mint ahogy határozott szándékunk a zöldenergiára való fokozatos átállás is” – mondta Iohannis.
Beszámolója szerint az államfő az amerikai elnökkel is tárgyalt az energiakérdésről. Joe Biden arról biztosította, hogy az Egyesült Államok növelni fogja a földgáz- és a kőolaj-kitermelését, és hozzá tud járulni Európa energiaellátásához, amíg a kontinensen megvalósul a zöld átállás.
CSAK SAJÁT