banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

A NATO megerősíti keleti szárnyát, Romániába is új harccsoport érkezik

Nyereségnek nevezte Vasile Dîncu védelmi miniszter, hogy új NATO harccsoportok érkeznek Romániába, Bulgáriába, Szlovákiába és Magyarországra. Erről a NATO és az EU csütörtöki, brüsszeli csúcsértekezletén született döntés.

Vasile Dîncu a Digi24-nek nyilatkozva kijelentette, hogy ezek a NATO harccsoportok elrettentő erőt jelentenek, a katonai szövetségnek nem célja Oroszország megtámadása. Dîncu a NATO és az EU együttműködését rendkívül fontosnak nevezte. Ugyanakkor felidézte, hogy korábban a katonai szövetség elsősorban Lengyelországban és a balti államokban fokozta a jelenlétét, de Románia már 2016 óta szorgalmazza a keleti szárny déli részének a megerősítését is.

„Ez most megtörtént, és szerintem ez az egyik nagy nyereség” – jelentette ki a miniszter. Közlése szerint a brüsszeli csúcson hozott döntés értelmében további ezer NATO-katona érkezik Romániába, és a harccsoport együttműködik majd a román hadsereggel, közös hadgyakorlatokat és kiképzéseket tartanak.

Hangsúlyozta, hogy a keleti szárnyra telepített harccsoportok szigorúan védelmi célokat szolgálnak, elrettentő erőt jelentenek a térségben. Emlékeztetett arra, hogy a NATO gyors reagálású erők 40 ezer katonáját helyezi át a keleti szárnyra, jelentős légi és haditengerészeti eszközökkel együtt. „Ők arra az eshetőségre vannak felkészítve, hogy támadás éri a NATO-tagállamokat” – magyarázta Dîncu.

Mircea Geoană: semmi nem utal arra, hogy Oroszország egy NATO-tagállam megtámadására készülne

Nincsenek arra utaló jelek, hogy Oroszország egy NATO-tagállam megtámadására vagy biológiai és vegyi fegyverek ukrajnai bevetésére készülne – jelentette ki csütörtökön az Agerpresnek Mircea Geoană.

A NATO főtitkárhelyettese elmondta, Oroszország már csak azért sem jelent fenyegetést a nyugati szövetségesek számára, mert katonai ereje jelentősen legyengült az ukrajnai hadjáratban. Hozzátette: a NATO mindenesetre figyel arra, hogy ne történjenek a helyzet eszkalálódásához vezető incidensek. Megjegyezte: „teljesen világos, hogy Oroszország az ürügyek kitalálására specializálódott”.Mircea Geoană | fotó: Agerpres

Másfelől Geoană szerint a brüsszeli csütörtöki csúcsértekezletén elfogadott döntéseivel a NATO figyelmeztetni kívánta Oroszországot arra, hogy milyen kockázatokkal járna számára egy esetleges katonai konfliktus a szövetségesekkel.

A NATO főtitkárhelyettese kérdésre válaszolva elmondta azt is: nincsenek arra utaló jelek sem, hogy Oroszország biológiai vagy vegyi fegyverek bevetésére készülne Ukrajnában. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy Moszkva a Szíriában már alkalmazott retorikát használva alaptalanul azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy biológiai fegyverek előállítására alkalmas laboratóriumot működtet Ukrajnában.

Klaus Iohannis: Románia számára stratégiai cél a NATO-jelenlét megerősítése

Klaus Iohannis államfő a NATO csütörtöki rendkívüli értekezletén kijelentette, hogy az orosz agressziónak az európai és euroatlanti biztonságra gyakorolt hatásaira válaszul meg kell erősíteni a szövetségesek katonai jelenlétét Romániában, a Fekete-tenger térségében és a teljes keleti szárnyon, hangsúlyozva, hogy Románia számára ez stratégiai cél.

Az elnöki hivatal közlése szerint a NATO-tagállamok vezetői Brüsszelben elemezték az ukrajnai háború hatását az európai és az euroatlanti térség, a keleti szárny, és ezen belül a Fekete-tenger régiójának a biztonságára. A találkozón megerősítették a szövetségesek szilárd elkötelezettségét arra, hogy szükség esetén habozás nélkül kollektív védelmet nyújtsanak valamennyi tagállam számára.

Iohannis üdvözölte a szövetséges állam- és kormányfők közös nyilatkozatát, amely szerinte teljes mértékben tükrözi Románia stratégiai célkitűzéseit és érdekeit. Az államfő üdvözölte a NATO romániai harccsoportjának megalakítását is.

Iohannis ugyanakkor azt hangoztatta, hogy felül kell vizsgálni a NATO katonai jelenlétét a keleti szárnyon, tekintettel arra, hogy a régióban jelenleg egészen más állapotok uralkodnak, mint a katonai szövetség stratégiájának kidolgozása idején. E tekintetben nagyra értékelte a NATO főtitkárának és a Szövetséges Hatalmak Európai Legfelsőbb Parancsnokának (SACEUR) a keleti szárny rövid, közép és hosszú távú megerősítésére tett konkrét javaslatait.

Az elnöki hivatal a közleményben kiemelte: Románia és Klaus Iohannis államfő kérésére a brüsszeli csúcson elfogadott nyilatkozat kimondja, hogy fel kell gyorsítani a NATO alkalmazkodását az új, veszélyesebb stratégiai valósághoz, többek között a júniusi madridi csúcstalálkozón elfogadásra váró új stratégiai koncepció révén.

A nyilatkozat tartalmazza Romániának azt a célkitűzését, hogy a NATO hosszú távon megerősítse elrettentő és védelmi képességét. A tagállamok vezetői úgy döntöttek: felkérik a NATO katonai illetékeseit, dolgozzanak ki erre konkrét javaslatokat, amelyeket a madridi csúcstalálkozón fogadhatnak majd el.

Iohannis elismételte, hogy Románia továbbra is teljes mértékben eleget fog tenni kötelezettségeinek a térségben, és emlékeztetett, hogy az ország 2023-tól a GDP 2 százalékáról 2,5 százalékra emeli a védelmi kiadásait, és folytatja a védelmi képességeit növelő beruházásait.Jens Stoltenberg marad a NATO főtitkára | fotó: Agerpres/EPA

A NATO-csúcson a tagállamok vezetői tárgyaltak az Ukrajnának nyújtott konkrét támogatások folytatásáról, illetve új segítségnyújtási módozatok kereséséről. Iohannis elnök felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai háború okozta válság hatásaival küzdő más partnerországokat is támogatni kell, különös tekintettel a Moldovai Köztársaságra, Grúziára és Bosznia-Hercegovinára.

A csúcstalálkozón a szövetséges vezetők úgy döntöttek, hogy Jens Stoltenberg főtitkár hivatali idejét egy évvel, 2023 szeptemberéig meghosszabbítják. Klaus Iohannis elmondta, Románia teljes mértékben támogatja ezt a döntést. Az államfő elismerően szólt a főtitkár eddigi tevékenységéről, beleértve az Ukrajna elleni orosz agresszió okozta válság kezelését.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?