Hamarosan elindul az Ukrajnának szánt humanitárius segélyt szállító első konvoj
Klaus Iohannis államfő koordinációs megbeszélésen vett részt kedden videoértekezlet formájában az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel, továbbá Mark Rutte holland, Kiriákosz Micotákisz görög, Andrej Plenkovic horvát és Kaja Kallas észt miniszterelnökkel – tájékoztatott az Elnöki Hivatal.
A megbeszélésen az ukrajnai fejlemények mellett a menekülthullám kezeléséről, az Ukrajnának és a Moldovai Köztársaságnak szánt humanitárius segítségnyújtásról, az Oroszországra és Fehéroroszországra kirótt szankciókról, valamint az ezek szigorítására irányuló javaslatokról tárgyaltak. Emellett szó volt az Európai Unió védelmének megerősítéséről és az EU energiabiztonságáról is.
Felszólalásában Klaus Iohannis hangsúlyozta az egység és összehangoltság fontosságát az ukrajnai orosz agresszióra való gyors válaszlépések tekintetében. Az államfő ismertette a Románia által a háború sújtotta Ukrajna megsegítésére hozott eddigi intézkedéseket, hangsúlyozva, hogy folyamatban van már a nemzetközi segélyeket begyűjtő és továbbszállító romániai logisztikai központ létrehozása. A következő napokban el is indul innen a humanitárius segélyt szállító első konvoj – tette hozzá.
Az elnök ismét hangsúlyozta, hogy Románia támogatja Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia európai uniós csatlakozását. Az energiabiztonság témája kapcsán Iohannis ismertette a jelenlegi helyzet kezelésére irányuló rövidtávú intézkedéseket, illetve azokat a közép- és hosszútávú terveket, amelyekkel a cél az Oroszországtól való függőség megszüntetése és az energiaellátás diverzifikálása. Az államfő kitért a magas energiaárak előidézte helyzetre is, és további európai szintű megoldásokat sürgetett a fogyasztók és az uniós gazdaság versenyképességének védelme érdekében.
Iohannis beszélt a védelmi ágazat megerősítésének szükségességéről is, üdvözölte a védelmi képességekbe és az innovatív technológiákba történő beruházásokat, ugyanakkor közölte azt is, hogy 2023-tól Románia bruttó hazai terméke 2,5 százalékát fordítja védelmi kiadásokra az eddigi 2 százalék helyett.