Brassó önkormányzata a február 28-ai ülésén szavaz a város címerének hivatalosításáról. A hat évszázados jelképet a kommunizmus alatt módosították, de 1995-ben az eredeti formájában fogadta el az akkori önkormányzati testület, használják is a Cenk alatti városban, de nem rögzítették kormányhatározattal, amint azt a hatályos jogszabályok előírják. Dr. Szekeres Attila István, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke a Maszol megkeresésére elmondta, dicséretes, hogy Brassó városa hivatalosan visszaállítja több évszázados címerét. Hozzátette, a negatív példák Brassó megye és Kolozsvár, ahol mellőzték a régi jelképeket és újakat alkottak.

Brassó városának címere kék pajzson háromlombos aranyszínű korona, ezüst fatörzsre és gyökereire helyezve. A pajzs tetején egy hétágú falkorona jelzi a város megyeszékhelyi rangját. Ezt a változatot bocsátotta Brassó város önkormányzata még tavaly decemberben közvitára, és erről szavaznak a február 28-ai ülésen. A következő lépés, hogy a tervezetet elküldik a prefektus megbízásából külön erre a célra létrehozott bizottságnak, majd az Országos Heraldikai és Genealógiai Bizottságnak jóváhagyásra. Ezután kerül a közigazgatási minisztériumhoz, amely előkészíti a kormányhatározat-tervezetet és az indoklást, amit benyújt a kormánynak. A kormányhatározat megjelenése után a címer a helyi polgármesteri hivatal névtábláin és pecsétjein, a település bejáratát jelző táblákon is ábrázolható.

A címer szigorú szabályok szerint megszerkesztett szimbólum, mely tulajdonosát, viselőjét egyénivé teszi, ilyen megkülönböztető jelkép a közigazgatási címer is, mutatott rá Szekeres Attila István. Kifejtette, a címerek jellemzője az állandósult használat, így minél régebbi egy címer, annál értékesebb. „Nyugaton, a címerek születési helyén, büszkék a több évszázados címerekre. Itthon, Erdélyben is léteznek több évszázados, sőt több mint fél évezredes címerek, melyekre nekünk is büszkék kellene lennünk. Így dicséretre méltó, hogy Brassó városa visszaállítja régi címerét "- részletezte a heraldikus.

Felidézte, Brassó város és vidék 15. századi pecsétjében megjelenik a térség címere, a pajzsban egyszerű nyílt korona látható. A város 14. század első feléből származó pecsétjén egy Anjou-korona, azaz liliomos korona volt, később a címerbe bekerült egy fa gyökérzete, amint az az elsődleges arany koronából nyúlik alá.

A szakértő negatív példaként említette ugyanakkor Brassó megyét és Kolozsvárt, ahol mellőzték a történelmi címereket, és újakat alkottak, melyek „heraldikai merényletek”. Ahelyett, hogy például Kolozsvár városa hat és fél évszázados címerével büszkélkedne, a Funar-korszakban lecserélték azt egy a címertan szabályait be nem tartó, furcsa jelképre, és bár azóta megtörtént a politikai változás a város vezetésében, mégsem igyekeznek visszaállítani a történelmi címert.