Sólymot láttak az aradi forgalomirányítók a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér területén. A ragadozó madarat a reptér egyik hangáránál a nagy felbontású térfigyelő kamerákkal filmezték le – számolt be a közösségi oldalon Adrian Ioan Veştea, Brassó Megye Tanácsának elnöke, aki közzé is tette a sólyomról készült harmincszoros nagyítású felvételt.

Míg a világ számos repülőterén sólymokat telepítenek, hogy távol tartsák a repülőgépek biztonságát veszélyeztető madárrajokat, addig Brassó környéke ezeknek a ragadozóknak a természetes élőhelye. „Meggyőződésem, hogy segíteni fognak abban, hogy a madarak ne okozzanak gondokat a repülések során” – fogalmazta meg reményét a tanácselnök. Arról is beszámolt, hogy a virtuális irányítótorony aradi üzemeltetői nyulakat, rókákat, kutyákat, sőt fácánokat is észleltek a brassói reptér területén.

Mint ismeretes a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér forgalmát Romániában egyedülálló módon virtuális irányítótoronyból, Aradról fogják felügyelni nagy felbontású térfigyelő kamerák, szenzorok, korszerű telekommunikációs és navigációs rendszerek segítségével. Az érzékelők minden statikus és mozgó objektumot érzékelnek, azokat is, amelyek elkerülhetik a hagyományos irányítótoronyban levő forgalomirányító figyelmét, hisz ő szabad szemmel vagy távcsővel pásztázza a légteret.

A mobil kamerák nyomkövető funkcióval rendelkeznek, végigpásztázzák a kifutópályát, észlelnek minden rendellenességet vagy akadályt, ami a hagyományos irányítótoronyhoz képest plusz biztonsági funkciót jelent – taglalta Adrian Ioan Veştea. A távoli rendszer proaktívan működik, és már azelőtt a pilóta segítségére siet, mielőtt a kifutópályán problémával találkozna.

A ragadozó elriasztja a repülőgépekre veszélyt jelentő kisebb madarakat

A repülőtereken azért telepítenek sólymokat, hogy elriasszák az ott fészkelő kisebb madarakat – magyarázta a Maszol megkeresésére Tódor László autómérnök, aki évtizedeket repült vitorlázó- és motoros gépekkel. Kifejtette, ez egy „természetes őrző-védő szolgálat”, hiszen a repülőtereken hatalmas füves területek vannak, amelyeken szívesen megtelepednek a madárrajok, még a le- és felszálló gépek zaja sem zavarja őket, viszont a természetes ellenségük – a sólyom – közelsége távol tartja őket.

A madárrajok azért veszélyesek, mert a repülés legkritikusabb szakaszában, a le- és felszálláskor bekerülhetnek a gép hajtóművébe, tönkremehetnek a turbina lapátjai, emiatt csökken a hajtóerő vagy kigyulladhat a turbina. Ilyenkor meg kell szakítani a felszállást, vissza kell téríteni a gépet, és legrosszabb esetben le is zuhanhat a repülő – részletezte a mérnök.

A tervek szerint a Brassó-Vidombák nemzetközi repülőteret június közepén nyitják meg, a román állami légitársaság, a Tarom gépe landol majd elsőként, utána a WizzAir által működtetett Tel Aviv-i járat indul elsőnek. Valószínű Németországba, Angliába, Olaszországba, Spanyolországba és Franciaországba is indítanak járatokat. A brassói reptér a harmadik legnagyobb lesz az országban a bukaresti és a kolozsvári után, első évben mintegy 200 ezres utasforgalomra számítanak.