Nehézkesen működik a hazai örökségvédelem hiszen rendkívül alulfinanszírozottak és kevés alkalmazottal működnek a megyei művelődési igazgatóságok, miközben emelkedik az beruházások esetében szükséges engedélykérések száma.

Csáki Árpád, a Kovászna megyei Művelődési Igazgatóság vezetője keddi, prefektúrai sajtótájékoztatón elmondta, hogy a jelenlegi körülmények között alig tudják biztosítani az igazgatóság működését és időben kiállítani a műemlékvédelmi engedélyeket. Ugyancsak a szakemberhiány hátráltatja, hogy javaslatot tegyenek arra, hogy különböző épületek rákerüljenek az örökségvédelmi listára, sorolta az igazgató.

Nő a műemlékvédelmi engedély igénylések száma

A háromszéki prefektus meghívására tartott sajtótájékoztatón Csáki Árpád a hazai örökségvédelem helyzetét érzékeltetve rámutatott: idén a művelődési minisztérium a GDP alig 0,1 százalékából gazdálkodik és ennek a költségvetésnek az 1,15 százalékából finanszírozzák az örökségvédelemmel megbízott 41 megyei művelődési igazgatóság működését. Országos szinten 300-an dolgoznak a művelődési igazgatóságoknál. Kovászna megyében 8 állás van a szerkezeti felépítésben, ám mindössze hárman dolgoznak, amiből az igazgató történész, a másik két alkalmazott közigazgatásban és gazdaság területén képzett, sorolta Csáki Árpád. Szerinte építészekre, történészekre, régészekre, művészettörténészekre lenne szükség. Gond az, hogy elvárás a legalább hét éves szakmai régiség, ám a fizetés nem éri el az országos átlagot.

A Kovászna megyei Művelődési Igazgatóság vezetője szerint egyik leggyakoribb feladatuk a műemlékvédelmi engedélyek kiadása, amire minden nagyobb beruházás esetén szükség van. Az engedélykérések száma tavaly 15 százalékkal nőtt és a kormányprogramok és uniós pályázatokból megvalósuló beruházások miatt további növekedésre számítanak. Csáki Árpád emlékeztetett, hogy már a megvalósíthatósági tanulmány szakaszában igényelni kell a műemlékvédelmi engedélyt, akárcsak a környezetvédelmi jóváhagyást. Arra kéri az érintetteket, hogy időben nyújtsák be az engedélykérésüket mert nem szeretnék hátráltatni a beruházások megvalósítását, ám esetenként el kell rendeljék az adott terület régészeti feltárását.

A tulajdonosok tehernek érzik, ha ingatlanuk műemlék

A megyei művelődési igazgatóságok másik fontos feladatuk, hogy bővítsék az örökségvédelmi listán szereplő műemlékek számát, azaz javaslatot tegyenek arra, hogy különböző épületek műemlékként legyenek nyilvántartva, mutatott rá Csáki Árpád. A történész-igazgató szerint ezt a folyamatot is hátráltatja a szakemberhiány és az is, hogy sok esetben a tulajdonosok tehernek érzik, ha az ingatlanukat műemléknek nyilvánítják, mert ezzel sok kötelezettség és kevés előny jár és az államtól kevés segítséget kapnak. Háromszéken 594 ingatlan szerepel az örökségvédelmi listán, ám ennél sokkal többet lehetne műemléknek nyilvánítani.

A szakember szerint nem csak a tulajdonosok, hanem sok esetben a közösség sem érzi fontosnak a műemlék épületek védelmét. Kovászna megyében alig 5 község újította meg az általános rendezési tervét (PUG). Ráduly István prefektus, korábbi uzoni polgármesterként szerzett tapasztalatai alapján rámutatott: a polgármesteri hivatalok is javasolhatnák, hogy egyes épületek kerüljenek fel a műemlékvédelmi listára, ám kerülik a tulajdonosokkal való konfliktust, mert az érintettek rossz néven veszik, hogy akár egy ablakcseréhez is engedélyt kellene kérniük. Csáki Árpád szerint előrelépés is történt, hiszen 2020 óta műszaki dokumentáció nélkül is adhatnak jóváhagyást műemlék ingatlanokon elvégzett kisebb munkálatokra, például meszelésre.