Hargita megye 67 közigazgatási egysége közül 28-ban zárult le a népszámlálás, egyelőre a megye nagyobb városai állnak ebből a szempontból a legrosszabbul, de vannak falvak is, ahol még sok embert kell számba venni. Az előrejelzések szerint jelentős csökkenés várható a lakosságszámban – számolt be Maria Abos, a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal vezetője a hétfői prefektusi kollégiumon.

A megye 13 településén a lakosság több mint 90 százalékát vették számba, és további 13 településen több mint 80 százalékot, és szintén 13 településen 70 százalék alatti az arány. Nehezen megy az összeírás Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Székelykeresztúron és Székelyudvarhelyen, ezeken a településeken az jelenti a legnagyobb gondot, hogy a népszámlálás második, személyes lekérdezéses szakaszában lassan haladtak a számlálóbiztosok, az eddigi arányt nagyrészt az első, önkitöltéses szakaszban érték el a városok. Maria Abos hozzátette, hogy néhány faluban szintén a lakosság jelentős hányada nem hajlandó megadni az adatait.

A statisztikai hivatal vezetője hozzátette, hogy bár több településen is újranyitották az összeíró pontokat azoknak, akik nem bíznak a számlálóbiztosokban és nem akarják beengedni a lakásukba őket, az emberek ide sem látogatnak el nagy számban.

Hargita megyében hétfőig a lakosság 82 százalékát számolták meg, a térség jelenleg az országos középmezőnyben szerepel. Amint tájékoztatásából kiderült, jelen pillanatban 16 900 személlyel kevesebben vannak Hargita megyében, mint ahányat a hivatal tavaly december elsejére a személyi számok (CNP) alapján becsült. Az igazgató szerint őket is meglepte a csökkenés mértéke. A statisztikai hivatal számításai szerint jelenleg 296 000 ember élhet Hargita megyében, a tizenegy évvel ezelőtti népszámlálás adati szerint 322 000 volt a megye lakossága. Az intézmény igazgatója szerint aggasztó a csökkenés, és előrevetítette, hogy a végleges adatok még okozhatnak kellemetlen meglepetéseket.

Hozzátette, megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a lakosság ennyire gyanakvó és nem akarja számba vetetni magát, holott az elmúlt 30 évben ugyanezekre a kérdésekre kellett válaszolniuk. Kifejtette, sokan valamiféle összeesküvés-elméletekben való hitük miatt nem akarják leközölni az adataikat

„Nem akarom azt mondani, hogy egyesek csúfolkodásból viselkednek így az olyan projektekkel szemben, amelyek a fejlődést hivatottak szolgálni, de meg vagyok lepve, természetesen negatív értelemben” – tette hozzá a statisztikai hivatal vezetője.

Petres Sándor, Hargita megye prefektusa elmondta, nem látja valószínűnek, hogy Hargita megyében elérik, hogy a teljes lakosságot megszámolják. Emlékeztetett rá, hogy a népszámlálás önkitöltéses szakaszának végén Hargita megye az első helyen állt, most meg valahol a huszadik környékén van.

„Egyértelmű, hogy a tartózkodás oka nemcsak a gyengébb képzettség, hiszen Bukarest az utolsó helyen áll. Meglátjuk, hogy még mit tehetünk annak érdekében, hogy legalább azokon a településeken, ahol már közel állnak ehhez, elérjük a száz százalékos arány. De ott, ahol több ezer embert kellene még számba venni, ez már lehetetlennek tűnik – mutatott rá a prefektus.