A rangsort a tudományos folyóiratokban megjelent cikkekben szereplő hivatkozások száma alapján állították össze.

Három magyar kolozsvári egyetemi oktató is a világ tudóstársadalmának legidézettebb 2 százalékának a része volt tavaly. A szóban forgó szakemberek Baricz Árpád, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Karának professzora, Hartel Tibor, a BBTE Környezettudomány és Környezetmérnöki Karának docense és Szabó Lóránd, a Kolozsvári Műszaki Egyetem professzora.

A három erdélyi kutató a Szabványos hivatkozási mutatók címet viselő tanulmányhoz tartozó, augusztusban frissített adatbázisban szerepel. A tanulmányt éves szinten az amerikai Stanford Egyetem és a világ egyik legtekintélyesebb tudományos kiadójának számító Elsevier közösen készíti el.  Az adatbázis elkészítésekor azon, tudományos folyóiratokban megjelent cikkekre vonatkozó hivatkozásokat veszik figyelembe, melyek más szerzőktől származó tanulmányokban találhatók. A tanulmányban 22 tudományos területet vizsgálnak, melyek 176 alterületre vannak lebontva.

Ökológia és zoológia témakörökben Hartel Tibor Románia egyetlen képviselője a listán. A segesvári származású szakember 2004 óta 97 tanulmányt publikált tudományos folyóiratokban. Tavaly a 127 579. legtöbbet idézett kutató volt. Elsőre lehet, hogy ez nem tűnik nagy teljesítménynek, de figyelembe kell venni, hogy a világon körülbelül 10 millió kutató dolgozik, s bármilyen tevékenységi területen rangot jelent a felső 2 százalékba tartozni.

Hartel Tibor szerint elég viszonylagos értékmérő ez a rangsor, mivel az, hogy mennyien hivatkoznak egy bizonyos tanulmányra, nagyban  függ a kutatási téma népszerűségétől. Bármennyire magas színvonalú például egy kizárólag a Keleti-Kárpátok egy szűk régiójában élő pókról készült tanulmány, az sokkal kisebb érdeklődésre tart számot, mint egy olyan, amit a fenntarthatóságról írtak.

A kollégák érdeme is

Meglátása szerint indokolt volna, hogy a szerzőket súlyozzák régiók szerint, mivel „sokkal nehezebb bekerülni a Nature-be Romániából, mint a Stanford Egyetemről, jobban meg kell dolgozni érte”.

Az, hogy ő maga bekerült a leginkább idézett 2 százalékba, közvetve a kollégáinak az érdeme is. „Aki sokat publikál, az kivonja magát más intézményi dinamikákból, egy intézményvezetőnek vagy pedig egy olyan kollég'nak, aki heti 30 órát tanít, sokkal kevesebb ideje marad kutatásra. Az sem mindegy, hogy valaki kutatóintézetben vagy egyetemen dolgozik-e, előbbiek előnyben vannak” – magyarázza a kolozsvári szakember.

A rangsor elkészítésekor a hivatkozások nincsenek súlyozva, ami helyes is, véli a BBTE oktatója, mivel „lokális lapokban is jelennek meg szuper cikkek”.

Hartel Tibor tudományos pályafutása kezdetén a kétéltűek ökológiájával foglalkozott, míg jelenleg a fás legelők, a nagyvadak és a biokulturális diverzitás, az ember–természet kapcsolatának a különféle megnyilvánulásai a kutatási területei.

A Stanford&Elsevier tanulmányban 190 kutató van nevesítve romániaiként, egy részük azonban külföldön dolgozik, míg mások, a nevük alapján egyértelműen külföldiek, de romániai intézményben tevékenykednek. Erdélyből a BBTE és a Kolozsvári Műszaki Egyetem mellett a kolozsvári Iuliu Hațeganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a temesvári Victor Babeș Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a brassói Transilvania Egyetem, a Nagyváradi Egyetem, valamint a kolozsvári Mezőgazdasági és Állatorvostudományi Egyetem kutatói szerepelnek a rangsorban.