Az osztály- és iskolapénz körüli viták évek óta tartanak, és az idén sem maradt el a felháborodás egy kolozsvári eset kapcsán, amikor egy szülő arra panaszkodott a közösségi médiában, hogy már a második adag szekrényt fizetik ki szülőtársaival a tanintézményben. A felháborodott szülőhöz mások is csatlakoztak, megosztva személyes tapasztalataikat. Megkeresésünkre Szabó Ödön, az RMDSZ parlamenti képviselője és oktatási szakpolitikusa elmondta, a törvény szerint az oktatás ingyenes és nincsen semmiféle kötelezettség iskolapénzre, de adományozás útján támogathatják az iskolát a szülői egyesületek.

A közösségi médiában hívta fel a figyelmet a minap egy kolozsvári szülő arra, hogy milyen hiányosságokkal küzd az ingyenes oktatási rendszer Romániában. „A továbbiakban is realitás az, hogy az iskolában osztálypénzt gyűjtenek, hiszen a szülői egyesületek nyomást gyakorolnak a szülőkre, hogy azok különböző összegeket fizessenek be az iskolának. Nem egy hatalmas összegről van szó, de az bosszantó, hogy az egyik gyerek osztályánál már teljes egészében kifizettük a szekrényeket, és csak mi, szülők fizettünk, az iskola nem. Most pedig megint fizetnünk kell egy újabb adag szekrényért” – írta a felháborodott szülő.

Megszégyenítik azokat, akik nem fizetnek

A bejegyzés kapcsán a komment szekcióban más szülők is elmondták, hogy kénytelenek voltak pénzzel hozzájárulni az iskola infrastruktúrájához, sőt, olyan szülő is volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy már a 2 éves gyermeknek is havonta gyűjtenek pénzt a bölcsödében az ellátmányra, annak ellenére, hogy otthonról kell vinni a pelenkát és az ételt külön fizetik. „Ennek ellenére is havi 100 lejt gyűjtenek, többek között ágynemű mosására” – írta a felháborodott szülő.  

Mások szerint az a probléma, hogy bár az iskola kötelező és ingyenes, de pályázhatnak különböző felújításokra, bútorzatvásárlásra, és ezek a pályázatok minden iskolában eltérő sikerrel valósulnak meg. Egy kommentelő pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy minden, ami az iskolai infrastruktúrával kapcsolatos, a városháza igazgatása alá tartozik, és az iskolaigazgatóknak annyit kell tenniük, hogy pénzt kérjenek a várostól a felszerelésekre.

Egy kérdésre, hogy mi történik azokkal, akik nem fizetnek a szülői bizottság kérésére, így válaszolnak a szülők: jogilag semmi, viszont a szülői egyesületek különböző online csoportjaiban közzéteszik azoknak a névsorát, akik nem fizettek, így megszégyenítve őket.

Adományozás útján támogathatják az iskolát a szülői egyesületek

Bár a gyakorlat még mindig elterjedt az iskolákban, a szülőktől pénzt gyűjteni az osztályalapba közvetlenül nem törvényes, hiszen a 4.183/2022. számú rendelet kimondja ezt, viszont azt is, hogy a jogi személyiséggel rendelkező szülői szervezetek számára megengedett a gyűjtés.

A rendelet a következő előírást tartalmazza: „A közgyűlés döntése alapján a szülőbizottság úgy dönthet, hogy támogatja, akár pénzügyileg, a jogi személyiséggel rendelkező szülői egyesületen keresztül, az érvényes pénzügyi törvényi előírások betartásával, az oktatási intézmény és az osztály/csoport anyagi alapjának karbantartását, fejlesztését és korszerűsítését.” Tehát a pénzgyűjtés lehetséges, ha a pénzt a szülői szövetség gyűjti az iskola vagy a tanárok bevonása nélkül, és a szülői szövetség adományozza az iskolának.

Szabó Ödön, az RMDSZ parlamenti képviselője és oktatási szakpolitikusa elmondta, a törvény szerint az oktatás ingyenes és nincs semmiféle kötelezettség iskolapénzre. Mint kifejtette, a szülői bizottságok dönthetnek úgy, hogy hozzájárulnak egy intézmény szebbé, jobbá, gyerekeik számára komfortosabbá tételéhez, de azt a szülőt, aki ezt nem teszi meg, nem érheti hátrány. „Az nincsen tiltva, hogy ha a szülői közösség egy része az iskolát támogatni szeretné, ezt megtegye, de ez nem lehet kötelező jellegű, és azt, aki ebben nem tud, vagy nem akar részt venni, emiatt nem érheti hátrány” – részletezte.

A helyreállítási alapból sokan pályáztak bútorzatra, most a közbeszerzések zajlanak

Szabó Ödön kiemelte, hogy például ott van a kirándulások esete is, amelyeket szintén a szülők fizetnek, vagy az Iskola másként hét, amikor a gyerekeket elviszik kalandparkba, állatkertbe, vagy múzeumba, és annak a költségekeit sem tudja az iskola fedezni, annak ellenére, hogy iskolai tevékenységek. „Vannak gyűjtések az iskolákban, és nyilván vannak olyan gyűjtések is, amikor az osztály infrastruktúráját akarják javítani egyes szülők, de ez nem kötelező jellegű” – hangsúlyozta.

Elmondta, az egyes osztályok bútorzataival kapcsolatban az önkormányzatoktól igényelhetnek támogatást az iskolák, hiszen az önkormányzatok kell fenntartsák azokat, és ők döntik el, hogy mi a prioritás. „Nagyon sok olyan jellegű pályázat volt az elmúlt években, amikor például a helyreállítási alapból iskolai bútorzatra is lehetett pályázni. Volt olyan iskola, ahol laborfejlesztésre pályáztak, és ezért kevesebb pénz jutott mondjuk bútorzatra, de a helyreállítási alapból lehetett bármiféle infrastrukturális fejlesztésre pénzt igényelni” – magyarázta.

Hozzátette, volt, ahol az önkormányzat döntötte el az iskolák helyett, hogy milyen típusú infrastruktúrára pályáz, de volt, ahol maga az iskola tette le a pályázatot. Jelenleg azonban nincsen olyan pályázat, amelyből felszerelésre igényelhetnének pénzt, most a közbeszerzések zajlanak a már megnyert pályázatok esetében. Az oktatási szakpolitikus ugyanakkor rámutatott, nagyon sok iskola a koronavírus-járvány idején projektorokat, laptopokat, elektronikai felszereléseket igényelt, amelyeknek egy jó része meg is érkezett akkoriban, viszont most „lassan ott tartunk”, hogy ezek az eszközök egy része elavul, és még mindig nem biztos, hogy minden egyes pedagógus tudja kezelni, vagy használja őket az óráin.