Európa a versenyképességét veszíti el az orosz–ukrán háborúval – mondta Gulyás Gergely, a magyarországi Miniszterelnökséget vezető miniszter Tusványoson a Quo vadis, Europa? címmel a Lőrincz Csaba-sátorban szerda délben megtartott pódiumbeszélgetésen. Ugyanebben a panelban vett részt Schiffer András ügyvéd, a Lehet Más a Politika egykori társelnöke és alapítója, Zakariás Zoltán bukaresti parlamenti képviselő és Ludovic Orban, a Jobboldal Ereje nevű új párt alapító elnöke.

A beszélgetést Schaller-Baross Ernő fideszes európai parlamenti képviselő moderálta, köszöntötte a megjelenteket, majd pedig elöljáróban kijelentette: „Európa jövőjéről beszélni ma olyan, mintha futóhomokra építenénk várat.”

Gulyás Gergely miniszter szerint az elmúlt két évben a koronavírus-járvány hatásai önmagukban nem voltak olyan súlyosak, mint a 2008–2009-es gazdasági válságot követően, tehát Európa kvázi jól vizsgázott ebben a mégis kritikus helyzetben. A jelenlegi állapotokról szólva elmondta: Európa a versenyképességét veszíti el az orosz–ukrán háborúval. A miniszter hangsúlyozta: történelmi tanulságból okulva Európa mindig is távolságot tartott Oroszországgal és Oroszország mindig is egyfajta veszélyt jelentett Európára. Gulyás Gergely szerint Ukrajna területi egysége, függetlensége és szuverenitása Magyarországnak is érdeke, „hiszen jó az, ha Magyarország és Oroszország között van még egy állam”.

A háború ellenére is Európának érdemes Oroszországgal kereskednie – jelentette ki Gulyás Gergely. Elmondta: miután az elfogadott szankciók megváltoztatták a gazdasági együttműködéseket, ez hátrányosan érinti Európát, továbbá a hiányzó orosz kőolaj és földgáz pótlása nem oldható meg egyik napról a másikra, az alternatív megoldások pedig egyelőre költségesek.

Ggulyás Gergely szerint ez teszi jogossá a kérdést, hogy helyesen járunk-e el akkor, amikor olyan szankciókat hozunk, amiket Oroszország alig érez meg, Európa pedig megszenvedi azokat.

Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt korábbi elnöke és kormányfője szerint az európai államok jelentős része függ az orosz gázellátástól, Európa pedig „nem volt képes, vagy nem volt hajlandó” megfelelően felkészülni egy ilyen helyzetre.

A dezinformáció, a hamis hírek szervezett terjesztése, az Európa-ellenes-csoportok akcióinak aknamunkája is számottevő károkat okoz a társadaloban, ugyanakkor az is elfogadhatatlan, hogy Oroszország a gazdasági és élelmezési problémák súlyosbodása közepette is képes zsarolni a nyugati államokat – hangsúlyozta Orban.

A Jobboldal Ereje pártalapítója kijelentette: Európa nagyon nehéz időkön megy keresztül, az egész kontinens gazdasága függ Oroszországtól és Kínától. Példaképp említette az európai zöldpolitika gyakorlatba ültetését, ugyanis az elektromos autókra áttérést sem lehetséges megoldani például Kína nélkül, amely a világ kobalt tartalékának mintegy ötven százalékát birtokolja. Ludovic Orban hozzátette: az ellátási láncok akadozása szintén problémát okoz, miközben az orosz társadalom kevésbé érzi meg az országuk ellen bevezetett szankciókat, mint az európai közösség.

Orban emlékeztetett: Románia kevésbé függ az orosz gáztól, ezért nem érzi meg annyira annak hiányát, de az oroszországi energiahordozó-függőség mértéke Európán belül eltérő, vannak államok, amelyeknek nagyon nagy gondot okoz, ha leáll az orosz gázexport.

Zakariás Zoltán, az RMDSZ listáján Bukarestben parlamenti képviselői mandátumot nyert magyar polgári párti képviselő kijelentette: „túl sokat éltünk a kommunizmusban ahhoz, hogy ne neveznénk nevén a dolgokat”. Elmondta, azt is meg kell állapítanunk, hogy az erősebb államok országpolitikája, stratégiája alig változott az elmúlt kétszáz évben, és „az országok közötti viszonyban is az erősebb kutya politikája érvényesül”.

„Ha az a cél, hogy az EU versenyképes maradjon, illetve erőt tudjon felmutatni, hogy az asztalnál maradjon és bele tudjon szólni a döntésekbe, akkor az EU egy nagyon egységes fellépést kell felmutasson” - fogalmazott Zakariás Zoltán. Szerinte azonban ezen a ponton van egy súlyos probléma: mi, kisebbségben élő magyarok jobban értjük, hogyan tud egy egységen belül erősséget biztosítani egy kisebbség, ha megvan a megfelelő autonómiája. „Ilyenformán kell tekinteni azokra az országokra, amelyek kisebbségben vannak, hiszen később kerültek be az európai politikai közösségbe, a fejlettségük is eltér a nyugati államokétól. A mi álláspontunk az, hogy egy olyan erős egységet kell megteremteni, amelyben biztosítjuk a kevésbé erőseknek azt, hogy maximálisan kihozzák magukból a bennük rejlő energiákat, és úgy kell őket integrálni, hogy ennek szinergikus hatása legyen a fejlettebb országokkal szemben” – jelentette ki a parlamenti képviselő. Zakariás Zoltán szerint tehát nem a föderalizáció a megfelelő út az egyetértéshez, hiszen ez nincs meg az Európa két felén élők között.

Schiffer András budapesti ügyvéd, a Lehet Más a Politika korábbi alapító társelnöke szerint, ha megvalósult volna a globális ellátóláncokról való leválás két évvel ezelőtt, és elkezdődik a saját ellátóláncok újjáépítése, a mostani helyzet nem érintené ennyire érzékenyen a társadalmat. Másik probléma, hogy „az energiafüggőség megoldásán mintha nem is gondolkodtak volna az elmúlt tíz-húsz évben”.

„Az elmúlt két év tökéletesen rávilágított arra, hogy bőven megfizetjük az árát annak, ha a saját gazdaságunkat kitesszük mások játékának.” Schiffer véleménye szerint is Európa biztosan veszít ezzel a háborúval. Mint mondta, megbocsáthatatlan bűn lerohanni egy országot és megtámadni békés civileket, de mérjünk egyenlő mércével: a Nyugat milyen politikát folytatott akkor, amikor a kisebbségi jogokról volt szó? – tette fel a kérdést az egykori politikus, aki szerint ebben is tetten érhető az a kettős mérce, amit a nyugati államok alkalmaznak mind a kisebbségi, mindig pedig az oroszországi helyzettel kapcsolatban.

A beszélgetésen a meghívottak részletesen kifejtették álláspontjukat a gazdasági együttműködésekről, a lehetséges megoldásokról és a vélt hiányosságokról. Gulyás Gergely miniszter és Schiffer András néhány szóváltása tette izgalmasabbá a bő másfél órás szakmai beszélgetést, a két politikus ugyanis pártállásától függően fogalmazta meg kritikáit a másikkal szemben, és ennek hol viccesebb, hol élesebb módon adtak hangot.