Az Egyesült Államokban egyre kisebb a támogatottsága az ukrán háborúnak, az őszi időközi választásokra készülve a republikánusok aktívan kampányolnak is a több tízmilliárdos hadisegélyekkel és ezzel összefüggésben a magas energiaárakkal és inflációval. Az Atlanti-óceán innenső oldalán sem éppen rózsás a helyzet. Egy felmérés szerint növekszik a németek elégedetlensége az oroszellenes szankciók hatásai miatt, az EB egyik alelnöke szerint egy energiaválság zavargásokhoz vezethet.

Csökken az ukrajnai háború és az ukránok támogatottsága az Egyesült Államokban – kongatta meg a vészharangot a napokban Chris Coons demokrata szenátor. Az árnyék külügyminiszterként is emlegetett befolyásos politikus emlékeztetett: márciusban mindössze három washingtoni törvényhozó szavazott a az Ukrajnának szánt első katonai segély ellen, a második csomagot viszont májusban már ötvenheten ellenezték. „Az amerikai nép folyamatos nyomása nélkül ez a szám tovább fog nőni” – figyelmeztetett, hangsúlyozva, ezért rendkívüli a jelentősége annak, hogy az orosz invázió lekerült a címlapokról, és ritkán szerepel az esti hírekben. Coons szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök éppen erre számít: hogy a Nyugat figyelme alábbhagy, ahogy Szíriával kapcsolatban történt. „Az orosz győzelem Ukrajnában ma vagy két év múlva ugyanolyan katasztrófa lesz. Ha Putyin győz, akkor egyszerűen folytatni fogja más országok fenyegetését és megszállását, hogy elérje sötét ambícióját, a birodalmi nagyság helyreállítását” – hangsúlyozta.

A demokrata szenátor korábban is megfogalmazott félelmeit visszaigazolni látszanak – egyelőre az ukrajnai háború csökkenő támogatottságát illetően – az ellenzéki republikánusok nyilatkozatai és a közvélemény-kutatások. A kettő közötti összefüggés nyilvánvaló.

A Marylandi Egyetem májusban készített felmérése kimutatta, hogy jelentős mértékben csökkent az amerikaiak hajlandósága arra, hogy személyes áldozatok árán „büntessék meg” Oroszországot az ukrajnai invázióért. Az amerikaiak mindössze 59 százaléka volt hajlandó magasabb energiaárakat elfogadni, míg márciusban még a megkérdezettek 73 százaléka válaszolta ezt. A válaszadók mindössze fele (52%) lenne hajlandó elviselni magasabb inflációt az ukrajnai háború miatt, szemben a márciusi kétharmaddal (65%).

A republikánusok körében alacsonyabb az ukránok támogatottsága

A két nagy párt támogatóinak álláspontja jelentős mértékben eltér. Márciusban még a republikánus szavazók csaknem kétharmada nyilatkozott úgy, hogy hajlandó drágábban tankolni, ha ez az ára Oroszország megbüntetésének, most viszont kevesebb mint fele kész elviselni magasabb energiaárakat (44%), illetve inflációt (37%). Eközben a demokratáknak még mindig több mint háromnegyede elfogadja a magasabb energiaárakat (a márciusi 88 százalékhoz képest), és több kétharmada a gyorsuló inflációt (márciusban 78%), ha ez az ára Ukrajna támogatásának.

Iyen körülmények között elemzők arra számítanak, hogy a kongresszusban nehéz lesz átvinni – ha nem lehetetlen – egy újabb segélycsomagot az októberben kezdődő új költségvetési év közeledtével. Ráadásul november 8-án időközi választások lesznek, amikor is teljesen megújul a képviselőház és a szenátusi helyek harmada. A republikánusok – és elsősorban a párt Donald Trumphoz közelálló szárnya – máris aktívan kampányolnak az „ukrán kérdéssel”. A volt elnök a legutóbbi segélycsomagot is elítélte, mondván, „a demokraták negyven milliárdot küldenek Ukrajnába, miközben az amerikai szülők kínlódnak, hogy előteremtsék a gyermekeiknek a mindennapi betevőt”. Egyesek tényként kezelik, hogy ha a republikánusok többségbe kerülnek a törvényhozásban, az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatásoknak vége.

Németországban a keleti tartományok „hátráltak ki”

Az Egyesült Államokban tapasztaltakhoz hasonló jelenségekre mutatott rá a németországi regionális közszolgálati műsorszórók szövetsége (ARD) által megrendelt felmérés. Ebből kiderül, hogy ahogy húzódik a háború, úgy csökken az Oroszország elleni szankciók támogatottsága az EU vezető hatalmának számító Németországban, miközben jelentős különbségek mutathatók ki a régiók és a pártok szavazótáborai között is.

A nyugatnémet tartományokban a többség a negatív hatásoktól függetlenül támogatja a büntetőintézkedéseket, viszont a keletnémetek relatív többsége elutasítja a szankciókat, ha azok a megélhetési költségek növekedéséhez (40:51 százalék) vagy az energiaellátás beszűküléséhez (42:49) vezetnek, illetve hátrányosan érintik a német vállalatokat (42:46). A Zöldek, a szociáldemokraták (SPD), a konzervatívok (CDU/CSU) és a szabaddemokraták (FDP) támogatóinak többsége kiáll a szankciók fenntartása mellett, viszont a szélsőjobboldali AfD táborának több mint 80 százaléka nem hajlandó semmilyen árat fizetni az ukránok kedvéért.

Az európai sajtó napok óta arról cikkezik, hogy az unió tagországainak nagy valószínűséggel orosz földgáz nélkül kell átvészelniük a következő telet. A körvonalazódó energiaválság kapcsán Frans Timmermans, az Európai Bizottság klímapolitikáért felelős alelnöke a minap „konfliktusok és zavargások” veszélyére figyelmeztetett, és felvetette, hogy az EU-nak átmenetileg vissza kellene térnie a fosszilis tüzelőanyagokhoz. „Gondoskodnunk kell arról, hogy az emberek ne fázzanak a következő télen, hogy az iparunk, amennyire csak lehetséges, működőképes maradjon, mert az egyetlen dolog, ami segíthet Putyinnak, a társadalmaink megosztottsága” – érvelt a holland politikus a Guardiannek adott interjúban.