A háborúk korába lépett az európai történelem, most harcolni kell mindenért, amit eddig természetesnek vettünk – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán hangsúlyozta: Európában háborús árak vannak, senki sem gondolta volna idén február 24-én, hogy nem egyszerűen konfliktusháború jött létre Ukrajna és Oroszország között, hanem lezárul egy korszak, és új szakaszába lép az európai történelem, „belépünk a háborúk korába”. Hozzátette: ez a háború nemcsak a frontokon folyik, hanem a világgazdaságban is, de legalábbis az európai gazdaságban, és ennek része az energiaárak emelése. Szerinte most harcolni kell mindenért, amit eddig természetesnek vettünk.

A kormányfő két nagy csatát valószínűsített: szerinte az első az energiáért, a megélhetési költségekért, az elviselhető rezsiárakért folytatott küzdelem, de lesz majd harc a munkahelyekért is, mert minden előrejelzés szerint a szankciós politika és a háború együttes hatása miatt az európai gazdaság recesszióba lép. Hangsúlyozta: Magyarországon most még munkaerőhiány van, de azt tanácsolja mindenkinek, akinek van munkája, hogy az becsülje meg és tegyen meg mindent azért, hogy meg is tudja tartani, mert a következő hónapokban már európai gazdasági visszaeséssel kell számolni.

A legfontosabb az lenne, hogy Brüsszelben belássák: tévedés történt, a szankciós politika nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt ellenkező hatást váltott ki, mint ahogyan tervezték – értékelt. Közölte: azt gondolták, hogy a szankciós politika jobban fog fájni az oroszoknak, mint az európaiaknak, de „nekünk fáj jobban”. Azt gondolták, hogy a szankciós politika segítségével a háborút le lehet rövidíteni, mert Oroszország meggyengítésén keresztül hamar lehet sikert elérni, de ez sem vált be, a háború elhúzódik – mutatott rá.

Úgy fogalmazott, „eleinte azt hittem, hogy csak lábon lőttük magunkat, de most már látszik, hogy az európai gazdaság tüdőn lőtte magát, és ezért most levegőért kapkod”. Van, ahol ez azt jelenti, hogy nem lesz energiaforrás, és lesznek országok, ahol lesz ugyan gáz, de nagyon magas lesz az ára, és „mi az utóbbi kategóriába tartozunk” – mondta.

A háborús helyzetre az összefogás a jó válasz, nem a politikai haszonlesés

A háborús helyzetre az összefogás a jó válasz, nem a politikai haszonlesés - hangsúlyozta a miniszterelnök, arra kérve a kisadózó magyarországi vállalkozásokat (katásokat) és a rezsicsökkentéssel működő háztartásokat, hogy értsék meg a kormány döntéseit. Orbán Viktor bírálta a baloldali ellenzéket, és úgy értékelt: a választási kampányban bebizonyították, hogy nem lehet rájuk bízni az ország vezetését, háborús körülmények között pedig végképp nem. Hozzátette: a választást elvesztették és eddig „csendben ültek”, most azonban, hogy itt az első olyan intézkedés, amelynek vannak olyan érintettjei, akiknek ez fáj, akik ellenzik ezeket a kormánydöntéseket, a baloldal „fölül” erre a hullámra.

Szerinte ez a jövőben is így lesz, bármilyen intézkedés, amely megkérdőjelezhető és vitatható, arra a baloldali ellenzék fel fog ülni, és megpróbál hangulatot kelteni a kormányzás ellen, mert politikai hasznot akar ebből húzni. Kijelentette: ezt nagyon rossz politikának tartja, mert miután háborús állapotok vannak, az összefogás a megoldás. Ezért arra kérte a katásokat és a rezsicsökkentéssel működő háztartásokat, hogy értsék meg azt, ami most történik és segítsenek abban, hogy egy ilyen háborús helyzetben az ország működőképességét, az emberek életszínvonalát, munkahelyét, a nyugdíjakat meg tudják védeni.

A rezsicsökkentés az átlagfogyasztás mértékéig marad fenn

A magyar kormány csütörtökön azt közölte a honlapján, hogy a rezsicsökkentés mindenkinek fennmarad, de csak az átlagfogyasztás mértékéig. Azt írták: az átlagfogyasztásig továbbra is mindenki havi 159 ezer forintot spórolhat meg a rezsicsökkentéssel, viszont az átlagon felüli többletfogyasztás után piaci árat kell fizetni.

Az elhúzódó orosz–ukrán háború és a brüsszeli szankciók miatt egész Európában drasztikusan emelkednek az energiaárak és energiaválság alakult ki – hangsúlyozták, hozzátéve, egy év alatt az áram ára több mint ötszörösére, a gáz ára több mint hatszorosára emelkedett, és az áremelkedés tovább folytatódik. „A kormány rendkívüli intézkedésekkel biztosítja, hogy az országnak legyen elég energiája télen is, a rezsicsökkentés pedig fenntartható maradjon. A háztartások háromnegyedét továbbra is 100 százalékban védi a rezsicsökkentés. Csak az átlagon felüli többletfogyasztás után kell piaci árat fizetni” – közölték.

Egy átlagfogyasztó – mint ismertették – ma havonta 7750 forintot fizet az áramért, ez a rezsicsökkentés nélkül 50 833 forint lenne. Az átlagos gázfogyasztás havi díja most 15 833 forint, ez a rezsicsökkentés nélkül 131 444 forint lenne. Az átlagfogyasztásig a jövőben is mindenki havi mintegy 159 ezer forintot spórolhat meg a rezsicsökkentéssel. Áramellátásban 5,6 millió fogyasztóból 4,2 millió átlagfogyasztású vagy az alatti. Gázellátásban 3,5 millió fogyasztóból 2,6 millió átlagfogyasztású vagy az alatti – írták, megjegyezve: azoknak a nagy része is, akik túl vannak a sávhatáron, „igen közel” vannak az átlaghoz, „tehát kis odafigyeléssel” a sávhatár alatt maradhatnak.

Az új szabály augusztus elsejétől lép életbe, ezt követően is az előzőleg megállapított éves átlagfogyasztásra lesznek kiállítva a számlák. A számlázási rendszer technikai átállása előkészítés alatt áll, a technikai részletekről a fogyasztók időben tájékoztatást kapnak – írta a kormany.hu.