Gondoskodó lesz a háromszéki önkormányzat: minőségi ugrást ígérnek

Az új összetételű Kovászna megyei tanács hétfőn, második alkalommal ült össze és Henning László, illetve Kondor Ágota személyében megválasztotta az alelnököket. A háromszéki önkormányzat megyemendzsere a következő négy évben is Kovács Ödön lesz. A háromszéki önkormányzat vezetőségének első alkalommal van női tagja, akinek feladata, hogy megjelenítse a „gondoskodó önkormányzat” elvet és minőségi tartalommal töltse fel a megyei tanács intézményeit és szolgáltatásait, fogalmazta meg Tamás Sándor tanácselnök.

Tamás Sándor a hétfői tanácsülést követő megyeinfón kifejtette: az önkormányzat egyik alelnöki tisztségében Henning László „kipróbált harcostárssal” a stabilitást viszik tovább. Az ő feladata lesz az elkezdett és ezután következő fejlesztések megvalósítása, illetve az 1936 személyt foglalkoztató önkormányzati rendszer - a megyei tanács és a 13 alárendelt intézmény és cég – működtetése.Kondor Ágota, Tamás Sándor és Henning László | A szerző felvétele

A másik alelnöki tisztségre érkezett Kondor Ágota tanárnő, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ nőszervezetének alapítója, a Székely Mikó Kollégium egykori igazgatója, akihez olyan közösségi programok kötődnek mint a sepsiszentgyörgyi Lábbusz és a 60+ Akadémia kitalálása és működtetése. Kondor Ágota feladata lesz, hogy az önkormányzati intézményrendszert minőségi tartalommal, szolgáltatásokkal és programokkal töltse fel, fogalmazta meg Tamás Sándor.

Példaként említette, hogy Henning László irányítása alatt hamarosan befejeződik a speciális nevelési igényű gyerekek sepsiszentgyörgyi iskolájának bővítése és korszerűsítése és annak átadását követően nem szeretnék az elmúlt évtizedekben kialakított rendszer szerint működtetni, hanem a kor elvárásainak megfelelő minőségi szolgáltatásokat és programokat fognak bevezetni.

Javítani szeretnék az árva gyermekek, rászorulók, idős beteg emberek, fogyatékkal élők ellátásának minőségét is. A tanácselnök rámutatott: a megyei tanács jelentős összeggel támogatja a segélyszervezeteket – Caritas, Diakónia, Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgálat stb. - hogy meg tudják valósítani az otthoni beteggondozás programokat. Ennek köszönhetően naponta 1500 – 1600 háromszéki idős beteg emberről gondoskodnak. Ezeket a tevékenységeket fogják összehangolni és kiterjeszteni azokra a vidékekre, ahol jelenleg még nem elérhetőek ezek a szocio-medikális szolgáltatások.

Kondor Ágota elmondta: több mint 30 éve pedagógus és 20 éve foglalkozik a szociális szférával is, így belelát az idősek, gyerekek, fogyatékkal élők, rászorulók életébe, ismeri az igényeiket. Mivel Háromszéken az elmúlt években több fejlesztés történt az egészségügyi és szociális intézmény hálózatban, most az a feladat, hogy azokat minőségi tartalommal és programokkal töltsék fel, hogy kedvező életkörülményeket biztosítsanak számukra.

Kondor Ágota arra figyelmeztet, hogy 2050-re Háromszéken minden ötödik lakos 60 év fölötti lesz, ezért kiemelten oda kell figyelni a magányos, beteg idős emberekre. Hasonlóképpen a speciális nevelési igényű és fogyatékkal élő gyerekekre és szüleikre is, akik életét a hamarosan átadásra kerülő sepsiszentgyörgyi speciális iskola szolgáltatásaival kívánják megkönnyíteni. Emellett az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozók lelki egészségére is oda szeretnének figyelni, mivel ezek azok a területek, ahol a legkönnyebben ki lehet égni.

A kórházfejlesztést soha nem lehet befejezni

Az alelnöki tisztségbe ötödik alkalommal is újraválasztott Henning László arra mutatott rá, hogy a Kovászna megyei tanácsnak alárendelt egyik legnagyobb intézmény a sepsiszentgyörgyi, megyei sürgősségi kórház, amelynek fejlesztését meglátása szerint soha nem lehet befejezni.

Elmondta, az engedélyezési fázisban van a kórház új sürgősségi osztálya, folytatódik a régi kórházépület bővítése és korszerűsítése és még idén befejeződik az új tüdőkórház építése. Kormányzati forrásokból szeretnék bővíteni a poliklinika épületét és létrehozni egy stroke központot.

Tamás Sándor hozzátette: a kórház fejlesztése három részből tevődik össze: az építkezésből, az orvosi felszerelések korszerűsítéséből, ezeket tudja megoldani a megyei tanács. A harmadik összetevő a humánerőforrás, amivel a kórház vezetőségének kell megbirkóznia. Felidézte, hogy 15 évvel ezelőtt, amikor a sepsiszentgyörgyi kórház még az egészségügyi minisztérium alárendeltségbe tartozott, hullámvölgybe került, rossz volt a megítélése, amin az elmúlt években sokat sikerült javítani.

A közel 1000 személyt foglalkoztató kórházban az elmúlt évtizedben nagy volt a fluktuáció, mintegy 100 orvos jött vagy ment el. Tamás Sándor úgy ítéli meg, hogy a sepsiszentgyörgyi kórház a többi megyei kórházzal való összehasonlításban az országos élvonalban van, ám nem másokkal akarják összehasonlítani, hanem azt szeretnék, hogy saját igényeinkhez képest emelkedjen az egészségügyi szolgáltatások minősége és javuljon a szakemberek hozzáállása a betegekhez.   

Kapcsolódók

Kimaradt?