Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter nemrég bejelentette, hogy olyan intézkedéscsomagot készítenek elő, amely megtiltja a saját központi fűtés bevezetését az újonnan épülő tömbházakban. A tervezet alapján az építtetők a távhőhálózat és a közös kazán felszerelése közül választhatnak majd.

A tárcavezető Facebook-bejegyzésében a légszennyezés káros hatására hívta fel a figyelmet. Úgy gondolja, hogy a lakossági fűtésre közösen hosszútávú megoldást kell találnunk. A minisztériumnak, az önkormányzatoknak és az állampolgároknak is tenniük kell a tisztább levegőért. Az építtetők „közös kazánt telepíthetnek majd, vagy rácsatlakozhatnak a városi távfűtési hálózatokra, amelyeket egy összehangolt cselekvési terv mentén kell korszerűsíteni, mindezzel jelentősen csökkentve az épületek károsanyag-kibocsátását” – fogalmazott Tánczos Barna.

Romániában újabban nem túlságosan kedvelt a kommunizmus idején népszerűvé vált közös hőközpontú fűtésrendszer használata. Az utóbbi időszakban kényelmi szempontok miatt a lakástulajdonosok nagy számban saját hőközpont felszerelésébe fektettek be. A Maszol kérdésére Balla György kolozsvári vállalkozó, fűtésrendszer-szakértő elmondta, hogy a közös kazánok használata gazdaságosabb. „Eredményes lehet társas hőközpontokra váltani a tömbházakban. Az embereknek meg kell érteniük, hogy ez nem kényelmi kérdés, itt a hatékonyságról van szó. Minden lakóhoz eljut a fűtés és meleg víz, az egyéni fogyasztás pedig mérhető” – tette hozzá Balla György.

Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a modern gázkazánok szén-dioxid-kibocsátása majdhogynem jelentéktelen. Elmondása szerint ugyanis az égés során a kazánok körülbelül 2–3 százaléknyi szén-dioxidot bocsátanak ki. „A metángáz égése az egyik legtisztább bármely más fűtőanyagéval szemben” – állapította meg a szakember. Példaként felhozta, hogy szabad lángon, zárt konyhában naponta használjuk, ahogy azt főzés közben is tesszük. Egyedüli zavaró mellékterméke a pára, de ettől „nem leszünk rosszul, nem veszélyes” – magyarázta Balla György.

Ami a régebbi típusú hőközpont-modellekben aggodalomra adott okot, az a szén-monoxid-kibocsátás volt. Napjainkban rengeteg komoly biztonsági intézkedés után engedélyezik egy kazán működését. „Mi ellenőrzéskor lemérjük a szén-monoxid-kibocsátás mértékét, ezt egymillió részecskéből állapítjuk meg.  Ahhoz, hogy üzembe helyezzük a készüléket, az egymillió részecskéből 80 alattinak kell lennie a szén-monoxid-kibocsátásnak. Már nagyon kevés eltérő értéknél sem adjuk meg a kazánok működési engedélyét” – tette hozzá a szakértő.

„Elismerem a közös kazánok használatának hatékonyságát, viszont ezt a tiltást nem az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt kell alkalmazni. A légszennyezést okozó káros gázok főleg az erőművekben történő égés során jutnak a levegőbe, gondoljunk csak a szénerőművekre” – magyarázta.

A szakértő úgy gondolja, hogy a földgáz felhasználása még mindig gazdaságos és az egyik legkörnyezetkímélőbb megoldás. Ha az áramhoz hasonlítjuk, akkor régebben ötszörösen olcsóbb volt metángázzal fűteni, valamint háromszor olcsóbb, mint tűzifával. Jelenleg a gáz is arányosan drágul a villanyárammal, ami szerinte a következő években még így is marad.