Múlt héten ismertette a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem vezetősége a következő tanévre meghirdetett helyeit alap-, mesteri és doktori képzésekre. Mintegy százzal emelték a  tandíjmentes helyek számát  és valamennyivel a tandíjasokét, hangzott el az egyetem sajtótájékoztatóján. A BTE-n vannak nagyon népszerű szakok és olyanok, amelyekre már alig van érdeklődés. Míg például a Pszichológia szakot évente ezren rohamozzák meg, román és magyar végzősök, vannak olyan területek, amelyekre évről évre alig egy-két vagy esetleg néhány tucat jelentkező van, mint például a Földrajz vagy a Filozófia szakra. Markó Bálint egyetemi docenst, a BBTE magyar tagozatért felelős rektorhelyettesét kérdeztük arról, hogy mi lesz ezekkel a szakokkal, amelyekre évről évre kevesen jelentkeznek, és mit gondol arról, hogy sokan megkérdőjelezik, kell-e ennyi fizetéses hely a népszerű szakoknak, egyáltalán szükség van-e ennyi pszichológiát végzettre. 

Az érettségi lejártával júliusban kezdődhet a következő próbatétel a fiataloknak: az egyetemi felvételi. Nem kevesen veszik az irányt Kolozsvár felé, ahol egyes szakokon óriási a verseny, másokra alig akadnak jelentkezők a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen.

A tavalyi felvételi eredményeket böngészve azt találjuk, hogy Informatika szakra magyar tagozaton a 87 ingyenes helyen kívül betelt a 13 fizetéses hely is, és 21-en kerültek várólistára a nyári felvételi után. Nem sokan tolonganak, de nem is hirdetnek sok helyet például Újságírás szakra. Kevesen jelentkeznek Földrajz szakra is. Utóbbira magyar tagozaton tavaly annyi jelentkező sem volt, hogy az ingyenes helyeket betöltsék: 23 tandíjmentes helyre csak 13 felvételizőt vettek fel júliusban, a 27 fizetéses helyre pedig csak egy jelentkezőt, és csak négyet kellett elutasítani. Szeptemberre is változatlan maradt a helyzet.

Filozófia szakra hét tandíjmentes és 23 tandíjas helyet hirdettek magyar tagozaton, azonban júliusban mindössze két jelentkezőt vettek fel, fizetésesre egyet sem, és kettőt utasítottak el a júliusi felvételin. Idén is hét ingyenes helyet hirdet az egyetem a magyar filozófia szakon, remélve, hogy lesznek jelentkezők.

Eközben Pszichológia szakon, magyar tagozaton csak az elutasítottak száma 39, román tagozaton pedig 660 volt tavaly. A szeptemberben közzétett eredmények szerint magyar tagozaton tandíjmentes helyen 66 diák kezdhette meg tanulmányait, tizenketten fizetésesen, és 90-en látogatás nélküli fizetéses helyen. Tavaly is, idén is 47 ingyenes helyet hirdettek meg a nyári felvételire, de végül 66-ra emelték a tandíjmentes helyek számát. Mivel sok szakon nem telnek be a helyek, ezeket ősszel átcsoportosítják. Amely szakokon nagyobb az kérések száma, azok kaphatnak még pluszhelyeket, mondta el megkeresésünkre Markó Bálint  egyetemi docens, a Magyar Tagozatért, az oktatás–curriculumért, versenyképességért, kihelyezett tagozatokért felelős tanulmányi rektorhelyettes.

„Az informatika területén vannak a kiemelten népszerű szakok, de a társadalomtudományok terén is vannak nagyon keresettek, például a Gazdasági informatika, ami metszéspont szakterület, vagy ott van a Pszichológia szak, ahol nemcsak a nappali képzés, hanem a távoktatás is nagy népszerűségnek örvend, nagyon sok magyarországi is jelentkezik erre a szakra. Kiemelten népszerű a Digitális média szak, ami tavaly indult magyarul is, valamint a Biztonságpolitikai tanulmányok. Ezek azok a szakok, amelyek a legtöbb diákot vonzzák, nem feltétlenül abszolút számokban, hanem az elérhető helyek mennyiségéhez viszonyítva” – fejtette ki Markó Bálint rektorhelyettes.

„Ha statisztikailag nézzük, akkor vannak szakok, amelyek relatív stabilitással rendelkeznek, pont a biológia és a földrajz tipikusan azok a szakok, amelyeknél ha van is hullámzás, de van egy stabilitás. Van, amikor kevesebben jelentkeznek, de nem lehet azt mondani, hogy nincsenek jelentkezők. A Geológia, például a magyar tagozaton az elmúlt időszakban elkezdett felfele menni, a román tagozaton viszont nem. Ezeken kívül viszonylag kevesen szoktak jelentkezni még néhány társadalomtudományi szakra is” – ismertette Markó Bálint, aki nem feltétlenül a statisztikai megközelítést pártolja, ugyanakkor kiemeli, egy általános trend az érdeklőség csökkenése bizonyos tudományterületek iránt. 

Ökológia már csak a BBTE-n van magyarul

„Egész Kárpát-medence szintjén gond van, például az Ökológia és Környezettudomány olyan izgalmas szakok voltak, amelyek egy adott pillanatban nagyon felfutottak, szinte minden nagyobb egyetemen voltak ennek megfelelő szakok. Ezek lassan bezártak, és ma már magyar nyelven például ökológiát csak nálunk, Kolozsváron lehet tanulni” – mutatott rá a rektorhelyettes. Markó Bálint szerint egyébként stabilnak mondható a helyzet, nem jellemző, hogy évről évre kevesebben jelentkeznének az említett képzésekre. 

„Vannak olyan szakok, amelyek eleve nagyon szűk pászmán mozognak, ilyen például a könyvtárosi vagy levéltárosi szak, ezeknek nyilvánvalóan nincs meg az a munkaerő-piaci megtámogatottságuk, csak államilag fenntartott munkahelyekről szólnak, gyakran nem is látható ezeknek a szakmáknak a jelenléte a társadalmunk számára, annak ellenére, hogy elengedhetetlenek, és nélkülük nem lehet működni, hiszen a könyvtárakban csak könyvtárosok, illetve a levéltárakban levéltárosok dolgozhatnak” – fejtette ki.  

Stratégiai szakok: „a latint, ógörögöt is meg kell tartanunk”

Kérdéses-e ezen szakok megtartása, fenntartása hosszú távon, esetleg kevesebb finanszírozást kapnak-e? – a rektorhelyettes erre a kérdésre kifejtette, úgy véli, azoknak az egyetemek, amelyek közszolgálati jellegűek, mint például az állami fenntartásúak, nem az a dolguk, hogy a munkaerő-piacot, hanem hogy a társadalmat kiszolgálják, és ezt a koncepciót követi a BBTE is, így hoszú távon sem kell tartani alapképzések megszüntetésétől, összevonásától.  „A társadalmunkban vannak olyan igények, amelyek nem biztos, hogy mérhetők munkaerő-piaci súllyal. Egy filozófusra, könyvtárosra akkor is szükségünk lesz, ha nem a legkeresettebb szakmák. Egy társadalom normális működése nagyon sokféle embert és sokféle szakmát feltételez. Egy ilyen közszolgálatisággal rendelkező, állami finanszírozású egyetem filozófiája is ez – nemcsak a finanszírozó miatt, hanem mi is ezt vállaljuk fel – hogy valahogy kiegyensúlyozzuk ezt, azaz a ritka szakokat is megtartjuk: a latint is, a görögöt is, ógörögöt is. Természetesen nem kell attól sem eltekintetnünk, hogy bizonyos szakok esetében nagy a munkaerő-piaci támogatás, magyarán amellett, hogy fenntartunk minden szakot, elképzelhető az, hogy nagyobb erőfeszítés vagy nagyobb diáklétszám jelenik meg, és nagyobb támogatás ennek mentén a keresettebb szakok iránt, de a fenntartása a kis szakoknak ettől még biztosított” – fejtette ki Markó Bálint. A stratégiai szakokat – filozófia, klasszikafilológia, matematika stb. – nem szüntetik meg akkor sem, ha alacsony irántuk az érdeklődés, hangsúlyozta a rektorhelyettes.

Kiemelte, ugyanakkor igyekeznek népszerűsíteni azokat a területeket, ahol kevés a jelentkező. „A geológusoknak hihetetlen munkával sikerült visszahozniuk magukat arra az egészen jó szintre, hogy a magyar Geológia szak jelenleg jobban áll, mint a román testvérszak. A filozófusaink nagyon jó nyári táborokat, esszépályázatokat szerveznek” – hozta példának többek között.  

Kell-e ennyi pszichológus?

A fizetéses helyek száma enyhén nőtt a múlt heti sajtótájékoztatón elhangzottak szerint, miközben eleve magas a számuk már az egyetemen. Sokak számára kérdés, minek ennyi fizetéses hely, és lesz mi lesz például azzal a sok száz pszichológiából diplomázott fiatallal. Daniel David rektor azonban a maga részéről úgy gondolja, ebben a kérdésben az a döntő, hogy érdemesnek látják-e diákok és szüleik befektetni az adott képzésbe, mondta ezt a múlt heti sajtótájékoztatón. „A fizetős helyek sokkal inkább a piaci – nem munkaerő-piaci – igényeket képezik le, a diákok, középiskolások szintjén megjelenő igények mentén működik, annyian vállalják be, ahányan érdeklődnek iránta, és relevánsnak látják. Abban a rektor úrnak abszolút igaza van, hogy a fizetős helyeknél sokkal inkább látszik az, hogy mi a társadalmi percepció, ami mögött egyébként lehet akár egy teljesen jogos, mondjuk egy munkaerő-piaci visszacsatolás is” – magyarázta Markó Bálint.

A Pszichológia szaknál maradva Markó Bálint kifejtette, szerinte a sok jó szakemberre mindenképp szükség van, a képzésükkel egyrészt eleget lehetne tenni az oktatási törvényben előírtaknak, azaz hogy annyi pszichológus legyen az iskolákban, amennyit kér a törvény, ugyanakkor úgy látja, ha a társadalom megérik rá, igénybe meri venni a pszichológus segítségét, és ez hozhat változást a társadalomban, de erre még meg kell érnie. 

„Az egyetem is nagy erőfeszítéseket tesz: létezik tanácsadás magyarul és románul, létezik karierrtanácsadás, és nagyon nagy az igény rá. A diákokban is van egy zavar azzal kapcsolatban, hogyan viszonyuljanak ahhoz, hogy segítséget kérjenek. Talán most az utóbbi években elindult egy változás. Szerintem egyre inkább felvállalhatóvá válik számukra is az, hogy a tanácsban semmi rossz nincsen, az csak segíthet” – fejtette ki Markó Bálint rektorhelyettes.

A fizetéses helyekkel kapcsolatban még kiemelte, hogy a BBTE-n a tandíj messze alatta van az állam által kiosztott támogatásnak. „Normálisan az kellene történjen,  hogy a fizetős helyeken a tandíj eléri a tandíjmentes helyre államilag nyújtott erőfeszítést, ez nem így van nálunk” – mondta a rektorhelyettes, hozzátette, tudatosan tartják sok egyetemhez képest alacsony szinten a tandíjakat.

Az egyes karokon közzétett tájékoztatás szerint 4000 és 3300 lej között van a Pszichológia, Pszichopedagógia és Pedagógia szakok éves tandíja alapképzésen. Matematika szakon 3000 lejt kell fizetni egy évre, a nagyon népszerű Informatika, a Mesterséges intelligencia és az Információmérnöki szak viszont már többe: 5000 lejbe kerül a 2024-2025-ös tanévre meghirdetett díjak szerint.