Az internetfüggőség veszélyeiről tartott előadást dr. Freund Tamás akadémikus, Széchenyi-díjas neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szerda délután a Babeș – Bolyai Tudományegyetemen. Többek között arról is beszélt, hogy mi történik az emberi agyban az interneten való szörfölés közben, illetve arra is rámutatott, hogy hogyan küzdhetünk a függőség ellen.

Az elmúlt évben a Babeș – Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a kolozsvári magyar felsőoktatás elindulásának 150. évét ünnepelte. A jubileumi évet október 11-én zárta az egyetem, ennek apropóján látogatott Kolozsvárra dr. Freund Tamás akadémikus, Széchenyi-díjas neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, aki ünnepi előadást tartott a Belső világunk és az információrobbanás hatásai a kreatív gondolkodóképességre címmel.

Az egybegyűlteket elsőként Markó Bálint, a BBTE rektorhelyettese köszöntötte. „Az agyunk a mai napig egy nagyon izgalmas képlete a szervezetünknek, nagyon sok izgalmas dolog történik ott bent, és nagyon sok izgalmas felfedeznivaló van és persze nagyon sok tévhit kötődik ehhez” – mutatott rá. Hangsúlyozta, Freund Tamás előadása a 150 éves magyar felsőoktatás ünnepi sorozatának tökéletes záróakkordja.

Freund Tamás elmondta, korábban még sosem tartott előadást a BBTE-n, ezért külön kitüntetés és öröm számára ez az alkalom. Az MTA elnöke szerint már szinte közhelyes, hogy a tudomány, az emberiség legnagyobb kihívása az agy. „Azért is mondhatjuk ezt, mert az emberi agy nem más, mint az anyag evolúciójának csúcsa, legkomplexebb terméke. Felmerül a kérdés, hogy megismerheti-e valaha is önmagát maga a megismerő szerkezet?” – tette fel a kérdést.

A neurobiolgóus ismertette az agykéreg jellemzőit, amely közel 100 milliárd idegsejt komplex hálózatot tartalmaz, amelyek  a legmagasabb rendű idegműködésekért felelősek, mint például a különböző mozgásmintázatok kialakítása, a tanulás, de itt raktározódnak el az emlékképeink, itt társulnak ezek az emlékképek érzelmi és motivációs impulzusokkal. „Az ember az egyetlen anyag a földön, amely képes saját létezésének tudatában lenni és képes elhelyezni saját magát az agyak hálózatában, amit nevezhetünk akár a társadalomnak is” – jelentette ki.

Dr. Freund Tamás szerint minden elraktározódik az agyunkban és valamilyen szinten lenyomatot hagy, ezt a belső világunk segíti elő, enélkül nincs nincs tartós tanulás és memória. Ezért fontos a belső világunkat, a kreativitással együtt fejleszteni, ezt az érzelemgazdagság növelésével, a motiváltsággal, az erkölcsiséggel és a kulturális hagyományok gyakorlásával lehet elérni. Freund Tamás szerint az információ robbanás, a globalizáció ezt lehetetleníti el. Az MTA elnöke rávilágított, egyre kevesebb idő marad a belső világ impulzusának bevonására, a tanulási folyamatokra. Az interneten való szörfölés folyamatosan elveszi a motivációt, így elvész az érzelmi hozzáadott érték. „Szörfölés közben folyamatosan elveszíti a motivációt, tehát azt sem tudja már az ember, hogy mit keres, elveszti az érzelmi hozzáadott értéket” – magyarázta. Ezáltal, megakadályozzuk, hogy valami hasznos elraktározódjon bennünk, és nem lesz egy eredeti gondolatunk sem. „A felületes információszerzés csökkent kreativitáshoz és frusztrációhoz vezet” – tette hozzá.

Az információrobbanás további hátrányai között szerepel az adaptációs, szelekciós nyomás. „Minél nagyobb a környezetváltozás annál nagyobb evolúciós nyomásról beszélünk. Az agyunk számára az információ környezetként is felfogható, ha ennek az információnak a mennyisége drámaian megnő, akkor igenis környezetváltozás az agy számára” – magyarázta. Ugyanakkor veszélyes lehet az agyunk által keresett megbirkózási stratégia, emiatt lehet az alkoholba vagy a kábítószerekbe menekülünk. „Az sem jobb, ha elhiteti magával, hogy képes ilyen mennyiségű információ megemésztésére, hasznosítására. Erre a többség nem képes. Ez pedig folyamatos frusztrációt jelent, hiába szörfölgetek a neten nem marad meg belőle semmi, nem támad egy eredeti gondolatom sem. A folyamatos frusztráció krónikus stresszállapotot okoz, ez pedig a depresszió melegágya” – jelentette ki az akadémikus.

Freund Tamás szerint az sem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a következő évtizedek legsúlyosabb egészségügyi problémáinak a depressziót, a pánikbetegséget és ezeknek a szomatikus következményeit tartja.

Bár az internetes kommunikáció rendkívül hatékony, felváltja a személyes kapcsolatokat, érzelmi kiüresedést eredményez. Három fő állapot különböztethető meg: a legsúlyosabb az obszesszió, amely álmodozás, fantáziálás és folyamatosan visszatérő gondolatok az internethasználatról. Internet hiányában pedig előjön a szorongás, az aggodalom és a depresszió. Egy másik ilyen az elhanyagolás, amikor a függő személy hanyagolja a mindennapi teendőit, szükségleteit, kapcsolatait. A legkevésbé súlyos a komfortzavar, amikor hiába dönti el valaki, hogy mennyi időt tölt képernyő előtt, nem tudja azt betartani.

Egy kutatás eredményeként kiderült, az internetfüggőség fizikális elváltozást okoz agyban és összezsugorodik az érzelmi kontextust adó felület. A neurobiológus szerint legalább ilyen fontos, hogy megnő az öröm és kielégülés központja. Az internethasználat is dopamint szabadít fel, ezért olyan hatásai lehetnek, mintha kábítószert fogyasztana az ember.

Az akadémikus szerint az internetfüggőség ellen az agyunk kreatívan tartásával, a művészeti neveléssel harcolhatunk. „A korai zenetanulás fejleszti az idegsejtek közötti kapcsolatokat, a zenei képességek megszerzése lerövidíti a reakcióidőt, nem csak akusztikus, hanem más érzékszervi ingerek feldolgozásakor is” – magyarázza. Ugyanúgy a katartikus művészeti élmények dopamint szabadítanak fel. Így belső világunkat a művészeti neveléssel, alkotó folyamatokban való aktív részvétellel, erkölcs és etika oktatással, valamint kis közösségek kialakításával gazdagíthatjuk. Freund Tamás szerint ilyen lehet a kórusban való éneklés, amit ő maga a mai napig is gyakorol, de a kamaramuzsikálás, a színjátszás, a tánc, a költői estek, illetve a csapatsportok is segítenek.

A címlapfotó illusztráció. Adobe Stock