A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, az ősi alma materben minden évben rövid emlékünnepséget tartanak október 6-án a diákok, akik ezáltal alaposabban megismerkedhetnek a tragikus történelmi eseménnyel.

Az idei, nagyon ötletesen megszerkesztett műsort Fodor Brigitta magyar szakos tanárnő állította össze, a kivitelezésben pedig Galambfalvi Angyalka történelemtanár nyújtott segítséget.

Az első mozzanat a történelmi tények rövid ismertetése volt, ezt követően néhány alkalomhoz illő költemény teremtette meg az előadás keretét és hangolta rá a nézőket az aradi vértanúkra emlékező műsor központi magvára, amely öt tábornok utolsó levelének felolvasása volt. A diákoknak sikerült kellő átéléssel tolmácsolniuk azokat a gondolatokat és érzéseket, amelyeket Poeltenberg Ernő édesapjához, Leiningen-Westerburg Károly és Vécsey Károly feleségeikhez, Nagysándor József testvéréhez intézett soraikban fogalmaztak meg a kivégzés előtt. Különös hatást ért el az utolsóként felolvasott Damjanich János-levél, amely egy tulajdonképpeni fohász, amelyet feleségéhez írt, de az egész magyar nemzetnek szánt.

Az előadás érdekességét fokozták a levelek felolvasása közötti párszavas párbeszédek – keret a keretben – amelyekben egy ács mindannyiszor megválaszolja a kérdést, hogy kinek faragja az akasztófát és a vértanuk nevének említésekor valamennyinek kiemeli az érdemeit.

A műsor további pár vers elszavalásával ért véget, amelyek kerekké tették annak szerkezetét és amelyek azt üzenték: létezik az államhatalomnál is magasabb és igazságosabb hatalom, amelyik kormányozza és összetartja a világot.