A kézdivásárhelyi tanács még 2017-ben írt ki pályázatot egy új városi totem elkészítésére. A négy pályázatból Bánffy Barbara munkája bizonyult a legjobbnak, az elképzelése pár napja már valóssággá vált.

A totem-állítás kezdeményezője Nagy-Babos Tamás tanácsos és magyartanár, illetve Bartos Ménessy Kinga, a kommunikációs iroda vezetője volt, a határidőig beérkező négy pályamunkáról pedig Bokor Tibor polgármester, Vetró B. András képzőművész, Demeter Enikő építészmérnök, ifj. Gál Zoltán, a Romániai Építész Kamara Kovászna megyei tagja és Szilveszter Szabolcs helyi tanácstag döntött a kezdeményezők mellett.

A négy pályázó Bánffy Barbara, a temesvári tervezői egyetem hallgatója, Kovács Kristóf, a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) hallgatója, Turóczi Áron Mátyás, a MOME építészhallgatója és András Szilárd csíkszeredai építész volt. A négy munka mindegyike rendkívül sokszínű, eredeti ötletet takart, közülük a zsűri a legjobbnak Bánffy Barbara munkáját találta, így az ő terve alapján készült el totem Kézdivásárhely bejárataihoz, elsőként a Lukoil benzinkútnál található körforgalom mellett.

Pályázatuk mellé a pályázóknak rövid bemutató szöveget is mellékelniük kellett, amelyben kitértek arra, miért tartják szimbólumértékűnek munkájukat. Bánffy Barbara totem-koncepciója elsősorban Kézdivásárhely címeréből inspirálódott. „Az elsőként a hármasság szimbólumát emelném ki, amelyet a régi címerben a három bástya, illetve a három búzakalász jelöl. A hármas szám egyrészt a bölcsességet, illetve a harmóniát szimbolizálja, másrészt az egészség és a gazdagság szimbóluma” – írta az egyetemista. Fontosnak tartotta továbbá kiemelni a címerből a három arany búzakalászt, amely az újjászületés megfelelője, a kenyér és egyben az élet, a termékenység szimbóluma is. „Ezt a hármasságot jelzi a három test, amit egymás mellé illesztettem, illetve ezek formája, ami a búzából kiindulva a zsák formájára hasonlít” – tette hozzá.

Kovács Kristóf alakzata a kopjafa hegyes formáját követi, leegyszerűsítve. Turóczi Áron Mátyás megpróbálta feloldani az út és az építmény kapcsolatát, ezért az építményt a főút melletti mezőbe telepítette, a környezet és a táj kiegészítőjeként. András Szilárd munkájában a totem első része egy földből feltörekvő szikladarab, kőtömb mely a valamikori határköveket idézte, a határkövön megtalálható volt a város címere.

Az értékelés során a zsűrinek négy szempontot kellett figyelembe vennie: a terv kifejezőképességét, valamint a térség kulturális identitásához köthetőségét; a koncept pontosságát és megvalósíthatóságát. A zsűri értékelése alapján mindegyik munka tartalmazott hiányosságokat, a legtöbbet zártabb, kisebb térre látták kivitelezhetőnek, nem a város bejárataihoz. Valamennyi tervnél kiemelték az ötlet eredetiségét és kidolgozásának összetettségét. A zsűri egymástól függetlenül döntött, egytől tízig pontozta a munkákat. A végső összesítésben Bánffy Barbara munkája 62,74, Kovács Kristóf terve 55, Turóczi Áron Mátyás ötlete 53,87, valamint András Szilárd pályázata 52,5 pontot kapott.

Bánffy Barbara koncepciója 2000 lejes pénzjutalommal járt. Munkája a város Csernátoni úton lévő kijáratánál lévő kis, a napokban parkosított háromszögben vált valóra.