Együttműködött az egykori titkosszolgálattal, a hírhedt Securitatéval Traian Băsescu európai parlamenti képviselő, Románia korábbi államfője – állapította meg szerdán a bukaresti legfelsőbb bíróság a Hotnwes cikke szerint.

A bíróság elutasította a volt elnök fellebbezését, egyúttal helyben hagyta az alapfokú ítéletet, amely kimondta: Băsescu a politikai titkosrendőrség kollaboránsa volt.

A bukaresti ítélőtábla 2019. szeptember 20-án adott helyt első fokon a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) keresetének és megállapította, hogy Traian Băsescu együttműködött a Securitátéval. Az ítéletet Băsescu megfellebbezte, így került az ügy a legfelsőbb bíróságra. Az első tárgyalást tavaly november 5-re tűzték ki, de Băsescu nem jelent meg a tárgyalóteremben, ezért mostanra halasztották.

Az ítélet jogerős.

A CNSAS szerint Traian Băsescu jelentett egyik tengerész kollégájáról a Securitate egy összekötőtisztjének. A bírósághoz benyújtott dokumentumok szerint Băsescu két darab, kézzel írt jelentést adott át az alezredesi rangú összekötőtisztnek. A volt elnök jelentései nyomán kollégája – a Securitate javaslatára – nem kapott megbízatást olyan hajókon, amelyek elhagyták az ország felségvizeit.

Az ítélőtáblánál zajlott tárgyalásokon a volt elnök tagadta a vádakat, azt mondta, nem tudott róla, hogy fedőnevet kapott volna, állítása szerint jelentéseit Traian Băsescu kapitányként írta alá. „Nem tudtam, hogy a katonai kémelhárítás a Securitate. Azt gondoltam, hogy ez a védelmi minisztérium egyik szolgálata” – magyarázta. Hozzátette, a tengerészeti intézet diákjainak nem tiltották meg, hogy idegenekkel tárgyaljanak, nyaranta Mamaián gyakran találkoztak csehszlovák fiatalokkal. „Sosem fordult meg a fejünkben, hogy a cseh diákokkal való kapcsolataink nem lennének helyénvalóak. Nem bujkáltunk, mert senki sem tiltotta meg” – fogalmazott.

A legfelsőbb bíróság szerdai ítélete után egy Facebook-bejegyzésben Băsescu azt írta, nem áll szándékában kommentálni a döntést, az Emberi Jogok Európai Bíróságához készül fordulni az ügyben.

Korábban Băsescu többször kapott igazoló jelentést az átvilágítási bizottságtól arról, hogy nem volt besúgó, különben nem vállalhatott volna közhivatalt. 2004 és 2014 között volt államfő, így a róla előkerült elmarasztaló iratok csak elnöki mandátumai után kerültek az átvilágító bizottsághoz. Băsescu államfői megbízatása lejárta után megalapította a Népi Mozgalom Pártot (PMP), amelynek színeiben előbb szenátor lett, majd 2019-ben európai parlamenti mandátumot szerzett. Pártja a 2020-as parlamenti választáson kiesett a parlamentből, miután nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt. (MTI)