Az alkotmánybíróság múlt heti döntése értelmében hiába kerülnek elő egy korábban már átvilágított köztisztviselő besúgói múltját bizonyító új dokumentumok, ezeket a bíróságok nem kötelesek figyelembe venni. A Securitate Irattárát Tanulmányozó Országos Tanács tagja, Csendes László attól tart, hogy ezen a parlament már nem is kíván változtatni; így többek között Mugur Isărescu jegybanki kormányzó vagy Traian Băsescu volt államfő is fellélegezhet.

A volt besúgóknak kedvező döntést hozott a múlt héten az alkotmánybíróság, amikor alkotmányellenesnek nyilvánította a Securitate Irattárát Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) működését szabályozó törvény 2019-es módosítását. Ez a jogszabály ugyanis előírta, hogy már korábban ellenőrzött személyek esetében az átvilágítási testületként működő intézmény újrakezdheti az átvilágítást, ha időközben olyan dokumentumok kerültek elő egy közéleti szereplőről, amelyeket a testület a korábbi vizsgálatok során nem vehetett figyelembe.

Az alkotmánybíróság döntése többek között Mugur Isărescu jegybanki kormányzónak és Traian Băsescu volt államfőnek kedvez. Évekkel ezelőtt mindkettejükről megállapította a CNSAS, hogy nem működtek együtt a kommunista titkosrendőrséggel. Ez a feltétele is volt annak, hogy a Román Nemzeti Bank, illetve a román állam élére kerülhessenek. Csakhogy időközben új dokumentumok kerültek elő a levéltárakból, amelyek alapján a CNSAS arra a következtetésre jutott, hogy valójában mindketten besúgók voltak.

Az átvilágító testület tavaly júniusban határozott arról, hogy Mugur Isărescu együttműködött a Securitatéval, és egyben arra kérte a bukaresti ítélőtáblát, állapítsa meg ezt a tényt, ugyanis a törvények szerint ez az átvilágítási eljárás. CNSAS arra következtetésre jutott a rendelkezésére álló anyagokból, hogy a jegybanki elnök – Manole fedőnéven – jelentéseket írt a titkosrendőrségnek 1979 és 1989 között. Úgynevezett hálózatot támogató személyként használták, majd 1986-ban már a Román Kommunista Párt is beleegyezett a beszervezésébe. Az átvilágító testület két, kézzel írt jelentésre hivatkozott, az egyik 1985-ből, a másik 1987-ből származik.

Traian Băsescuról 2019 májusában állapította meg a CNSAS, hogy a Securitate besúgója volt. Az átvilágító testület a levéltárakban bizonyítékot talált arra, hogy az egykori hajóskapitányt a Securitate már diákkorában, 1972-ben beszervezte, amikor elkezdte tanulmányait a tengerészeti egyetemen, s később Petrov fedőnév alatt írt jelentéseket. Két ilyen dokumentumot is találtak, amelyben Băsescu két volt kollégájáról írt elmarasztaló jelentést, egyikük emiatt nem kapott meg egy külföldi kiküldetést tengerészként. A volt államfő folyamatosan tagadta a besúgói múltját, és megtámadta a bíróságon az átvilágító testület döntését, de tavaly szeptemberben alapfokon elveszítette a jogi küzdelmet. Băsescu fellebbezett a legfelsőbb bíróságon, az első tárgyalást pedig jövő februárban tartják.

Mugur Isărescu a bukaresti táblabírósági per keretében emelt alkotmányossági kifogást a CNSAS működését szabályozó törvény 2019-es módosítása ellen, így került az ügy az alkotmánybíróság asztalára. A taláros testület helyt adott egy pontban a jegybanki kormányzó ügyvédjeinek, akik egyebek mellett azt a formai hibát kifogásolták, hogy előbb a képviselőház, majd a szenátus döntött a jogszabályról, holott fordított sorrendben, előbb a szenátusnak kellett volna elfogadnia, és majd csak utána a képviselőháznak. Ezért teljes egészében alkotmányellenesnek nyilvánították a törvényt.

Isărescu és Băsescu is megúszhatja

A CNSAS tagja, Csendes László a Maszolnak elmondta: az alkotmánybíróság döntése nem bénította ugyan meg a tevékenységüket, de jelentős jogi eszköztől fosztotta meg az átvilágító testületet. Hiszen ezentúl hiába kerülnek elő egy korábban már ellenőrzött közszereplő besúgói múltját bizonyító új levéltári dokumentumok, ezeket a bíróság nem köteles figyelembe venni. A döntés pedig érinti a jelenleg zajló bírósági tárgyalásokat, többek között Mugur Isărescu és Traian Băsescu perét is.

„Még nem tudjuk, hogyan alkalmazzák majd a bírák az alkotmánybírósági döntést, de jó eséllyel nem születik Isărescut vagy Băsescut elmarasztaló határozat” – vélekedett. Jelenleg egyébként mintegy kétszáz köztisztséget viselő személy besúgói múltja bírósági perek tárgya első- vagy másodfokon. Csendes László nem tudott pontos adatot mondani arról, hogy ezekek közül hány zajlik a 2019-es törvénymódosítás alapján.

A CNSAS tagja elmondta, az átvilágító testület megvárja az alkotmánybíróság indoklását. Ha ez megjelenik a hivatalos közlönyben, a parlamentnek 45 napja lesz kiküszöbölni a 2019-es törvénymódosítás elfogadásakor elkövetett procedurális hibákat. A megoldás Csendes szerint az lenne, hogy az alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabályt a helyes sorrendben – előbb a szenátus, utána a képviselőház – fogadják el újra a törvényhozók.

„A CNSAS mindenképpen megkeresi ebben az ügyben a parlament házelnökeit, de a döntés az ők kezükben van” – jelentette ki. Hozzátette, a „jelenlegi politikai viszonyok között” azt sem tartja kizártnak, hogy a parlament nem fogadja el újra a törvénymódosítást, így ez végérvényesen hatályát veszti. „Ha pedig mégis ismét megvitatják a parlamentben a jogszabályt, az új helyzetben kíváncsi vagyok arra, hogy újra megszavazzák-e ebben a formában” – jegyezte meg, értésre adva: fontos személyeknek az az érdeke, hogy a CNSAS már ne használhassa fel ellenük a 2019-es törvénymódosítást.

A Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz fordul a CSNAS. A CNAS a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz készül fordulni azzal a kéréssel, hogy segítsen felgyorsítani a különféle minisztériumoknál található levéltári archívumok átadását az átvilágító testületnek, amire egyébként törvény kötelezi az állami intézményeket. A katonai levéltárakban például még rengeteg dokumentum vár átadásra. Ezek azonban csak „csöpögtetve” kerülnek át a CNSAS-hoz, mert minden egyes irat titkosításának feloldásáról külön-külön kell döntenie a védelmi tárcának. „Ezért arra kérjük – szintén a törvényre hivatkozva - a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, hogy a minisztériumok egyetlen döntéssel oldhassák fel valamennyi dokumentum titkosságát” – mondta el a Maszolnak Csendes László, emlékeztetve arra, hogy a védelmi minisztériumnak már 2006-ban át kellett volna adnia a levéltári anyagát.