Bár azt nem nevezné mély- vagy párhuzamos államnak, a Maszolnak nyilatkozó politikai elemző szerint a hivatalos állami struktúrák mellett létezik egy beavatottak által működtetett hálózat is, amely korrupt, félig titkos, és főleg üzleti és politikai célokat szolgál. Barabás T. Jánost annak kapcsán kérdeztük, hogy eljárás indult a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egykori operatív vezetője ellen. Florin Coldea volt az értelmi szerzője azoknak a később alkotmányellenesnek minősített megállapodásoknak, amelyek révén a hírszerzés tevőlegesen részt vett a bűnüldözésben.

Florian Coldea ellen befolyással üzérkedés miatt vádjával indított büntetőeljárást a DNA. A hírszerzés volt operatív vezetője a tizenöt órás kihallgatása után közleményt adott ki, amelyben közölte: bízik az igazságszolgáltatásban, a büntetőeljárás során együttműködik a nyomozóhatósággal, hogy bebizonyítsa ártatlanságát. A DNA azzal vádolja Coldeát, valamint a SRI jogi osztályának egykori vezetőjét, Dumitru Dumbravă tábornokot, hogy Doru Trăilă ügyvéd közvetítésével 700 ezer eurót kértek egy sikkasztással vádolt üzletembertől, akinek cserében megígérték, hogy közbenjárnak egy kedvezőbb ítéletért a büntetőpert tárgyaló bíróknál. A gyanúsítottakat óvadék ellenében hatósági felügyelet alá helyezték.

Florian Coldea 12 éven keresztül volt a SRI igazgatóhelyettese. 2017-ben akkor kérte tartalékos állományba helyezését, amikor az országból frissen megszökött, több korrupciós ügyben vádlottként szereplő Sebastian Ghiță médiamágnás kompromittáló információkat közölt a hírszerzés és az igazságszolgáltatás összefonódásáról. Lehullhat-e a lepel az eddig csak a sajtó és a politikusok egy része által emlegetett igazságszolgáltatási korrupcióról? - kérdeztük Barabás T. Jánostól, a budapesti Magyar Külügyi Intézet vezető elemzőjétől. 

Gyakran politikai érdeknek vetik alá az igazságszolgáltatást

Szerinte a román igazságszolgáltatás nyugati vélekedések, monitoring szervezetek szerint csak kisebb mértékben korruptabb, mint az uniós átlag, a gond inkább az, hogy a bíróságokat, ügyészségeket jelentősen befolyásolják politikai érdekcsoportok, és mindenekelőtt a titkosszolgálat. „A jelenség oka, hogy a román politikai elit még mindig az állami pénzeket tartja a meggazdagodás fő forrásának, és aggódnak az ország szétesésének veszélye miatt is, Utóbbi fő oka a régiók közötti kulturális, gazdasági különbség, tehát gyakran politikai érdeknek vetik alá az igazságszolgáltatást. Románia 1880-ban vált de jure független állammá, azelőtt az igazságszolgáltatás korruptsága a hatalmi technika része volt, amennyiben fékezte a nemzeti, gazdasági progressziót, és konzerválta a régi ottomán-fanarióta politikai struktúrákat. Románia megalakulása óta a titkosszolgálatnak van kiemelt szerepe az állam egységének, biztonságának megtartásában. Ez utóbbiak érdekében az igazságszolgáltatás gyakran a titkosszolgálat adatai alapján folytat eljárást törvénysértések esetében, a szolgálatokat viszont politikai érdekcsoportok befolyásolják” - mondta a kolozsvári származású szakértő.

Kérdésünkre, hogy miért éppen most indult eljárás, Barabás T. János emlékeztetett rá: Coldea üzletember, nyugalmazott tábornok 2017-ig a SRI operatív vezetője volt, és megőrizte kapcsolatrendszerét, így a román sajtó szerint egyik utódjával Dumitru Dumbravă SRI-s tábornokkal üzletelt a közelmúltig, ráadásul politikusokra nézve kínos titkok tudója lehet, tehát megőrzött valami befolyásából. 

„A korrupciós okok miatti jelenlegi vád alá helyezését helyesnek minősítette Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő. Nem véletlenül, hiszen Coldeát a jobboldali érdekcsoportok emberének tekintik. A Szociáldemokrata Párt (PSD) vádjai szerint még 2007-ben nyomást gyakorolt az alkotmánybíróságra Traian Băsescu jobboldali államfő érdekében, utóbbi családtagjai ellen korrupciós eljárások zajlottak akkor. Ugyancsak a baloldaliak nehezményezték, hogy a Laura Codruița Kövesi DNA-főügyésszel való együttműködése során nagy többségében szocialista üzletember-politikusok ellen indultak eljárások. A Coldea bukását előidéző, 2017-ben ellene valló Sebastian Ghiță üzletember is baloldali kötődésű volt” - mondta az elemző. 

Nem tartja véletlennek, hogy a választási szuperévben vették elő Coldeát, hiszen a fő kormánypártnak számító PSD fokozottabban védi magát. A szakértő szerint emellett az ukrajnai háború hátterében a nyugati szövetségesek is a biztonsági kockázatnak tekintett belföldi hálózatok semlegesítését tarthatják fontosnak.

„Munkamegosztás” az amerikaiakkal

A sajtó által a román hírszerzés „szürke eminenciásaként" emlegetett Coldeáról Ghița azt állította, hogy Laura Codruța Kövesivel, a DNA akkori főügyészével együtt egy külföldi szövetséges titkosszolgálat ügynökeiként, befolyásukkal visszaélve „gyártanak" korrupciós ügyeket és politikai megrendelésre ők döntik el, hogy ki ellen induljon bűnvádi eljárás Romániában. Az amerikai lehetett az említett külföldi szövetséges titkosszolgálat? - kérdeztük Barabás T. Jánostól. 

Mint fogalmazott, a nyugati hatalmak biztonsági ügyekben munkamegosztásban dolgoznak, Romániában az Egyesült Államok számít a fő illetékesnek, az amerikaiak segítik a románokat leginkább a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, az orosz veszély ellentételezésében. „Coldea tábornok a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben jeleskedett, emlékezetes sikeres munkája az Irakban fogva tartott román újságírók kiszabadításában, ami természetesen az amerikaiakkal együttműködve történt. Washington biztatta leginkább Romániát, hogy erősítse a parlamenti ellenőrzést a titkosszolgálatok felett, lépjen fel határozottabban a politikai korrupció ellen. Ilyen értelemben csalódás lehet számukra kiemelt partnerük, a korrupciós vádakkal sújtott Coldea” - mondta az elemző.

Felvetésünkre, miszerint fény derülhet-e a sokat emlegetett romániai „mélyállamra", a szakértő azt mondta, a román politikai rendszer egyedi. „Nem nevezném sem mélyállamnak, sem párhuzamos államnak. Tény, hogy a hivatalos állami struktúrák mellett létezik egy beavatottak által működtetett hálózat is, amely korrupt, félig titkos, és főleg helyi üzleti és politikai célokat szolgál” - fogalmazott Barabás T. János. Hozzátette: ezek a hálózatok ritkán szerveződnek országos szinten, ha mégis, akkor közbelép a szolgálat-ügyészség páros.

A bukaresti ortodox bazilika építésének példája

Az elemző példaként említette a bukaresti ortodox bazilika építését, amely mögött egy hivatalos egyházi, kormányzati, önkormányzati vegyes bizottság állt formailag, de oknyomozó újságírók kiderítették, hogy a bazilikára pénzt adó akkori főpolgármester cége a piaci ár kétszereséért szállított márványt az építkezésre. Így például a bukaresti ortodox bazilika megépítését egy hivatalos egyházi-kormányzati-önkormányzati vegyes bizottság szervezi formailag, de oknyomozó újságírók kiderítették, hogy a bazilikára pénzt adó akkori főpolgármester cége a piaci ár kétszereséért szállított márványt az építkezésre. 

„Az egyház támogatta a választási kampányban ezt a főpolgármestert. Ez utóbbiakról egy nem hivatalos csoport döntött, amibe a fő illetékesek bizalmi embereiket delegálták. Tehát ez utóbbi hálózat tagjait kinevezik vagy kooptálják, nem választják meg. Ezek titkosak, és jelentősen befolyásolnak politikai, gazdasági folyamatokat. Egyben alternatív információs körök is, már csak emiatt is tudniuk kell róluk a szolgálatoknak” - hívta fel a figyelmet a szakértő. 

Úgy véli, az átláthatatlan módon működő üzleti-politikai hálózatok „segítik a kormányzást”. Hozzátette: a helyzet nem hasonlítható az amerikaihoz, ahol ezek az érdekcsoportok nyilvánosak, adóznak, és konkrét céljuk van. „Ennek a  román politikai képletnek a fő célja az, hogy az igencsak viharos történelmű térségben konzerválja a politikai-gazdasági elit hatalmát. Sajátos módon köszön vissza az ottomán-fanarióta kor” - hangsúlyozta a vezető elemző. 

Eljuthatnak-e a mostani eljárás, vizsgálódás szálai Kövesi jelenlegi európai főügyészig - kérdeztük. A szakértő szerint Kövesit egyértelműen  támogatják az EU vezetői, hiszen sikereket ér el a korrupció és a nepotizmus elleni küzdelemben egy olyan unióban, ami egyébként nehézkesen intézkedik bármilyen ügyben. „Kövesi romániai működése során atlantista érdekekből együttműködött a szolgálattal, és fellépett a politikai korrupció ellen, bár kérdéses eszközei voltak, nem hiszem, hogy emiatt baja lenne most” - mondta Barabás T. János.

A hírszerzés tevőlegesen részt vett a bűnüldözésben

Csoma Botond RMDSZ-es képviselő Facebook oldalán reagált a Coleáék elleni eljárásra. Mint írta, személyes emlékeim is fűződnek Coldeához. „2018-ban, amikor bekerültem a SRI-t felügyelő parlamenti bizottságba, az első bizottsági ülésen, amelyen részt vettem, a tábornokot hallgattuk ki öt órán keresztül. Egy más világ tárult akkor a szemeim elé, életemben akkor láttam először hírszerző tisztet élőben. A kihallgatás tárgya a SRI által az igazságügyi intézményekkel kötött megállapodások voltak, amelyek értelmében a hírszerzés tevőlegesen részt vett a bűnüldözésben” - idézte fel az RMDSZ-es politikus. 

Emlékeztetett arra, hogy ezeket a megállapodásokat alkotmányellenesnek minősítette az alkotmánybíróság, mivel a belföldi hírszerzés nem bűnüldözési szerv, bűnüldözési tevékenységet csak a nemzetbiztonsággal kapcsolatos bűncselekmények esetében végezhet, amelyeket a büntető törvénykönyv külön kategóriában felsorol. 

„Coldea volt ezen megállapodások egyik értelmi szerzője. Amikor elmondtuk, hogy a jogállamiság szempontjából nincsen rendben az, hogy a hírszerzés részt vegyen a bűnüldözésben, a közvélemény egy része nagyon hangosan nem értett egyet velünk, adták a lovat alájuk azok, akik az igazságszolgáltatás kérdését politikai célokra akarták használni. Láss csodát, Coldea ellen büntetőeljárás indult, a vád, az, hogy azt ígérte embereknek, hogy pénz ellenében kedvező ítéletet tud elérni büntetőperekben, mert ugye jó kapcsolatai vannak a bírákkal, akiket még akkor ismert meg, gondolom, amikor a SRI megállapodásait intézte az igazságszolgáltatással. Igazi hazai történet ez” - írta Csoma Botond.