Nem szabadulunk a titkosszolgálatok hálójából

A román titkosszolgálatok a többi NATO tagállammal összevetve az átlagosnál nagyobb illetékességgel, létszámmal, feladatkörrel rendelkeznek, ellenőrzik a társadalmi-gazdasági életet - állítja a Maszolnak nyilatkozó szakértő. A téma aktuális, miután újra bizonyítékként használhatják a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) lehallgatásait egyes büntetőperekben.      

Ismét helyzetbe kerülhetnek a titkosszolgálatok - így a SRI - a büntetőeljárási folyamatokban.Fotó: Agerpres Az utóbbi napokban több hírportál is terjedelmes írásban hívta fel a figyelmet arra a kormány által a parlament elé terjesztett törvénytervezetre, amely az alkotmánybíróság által hagyott jogi kiskaput kihasználva igyekszik visszacsempészni az amúgy is túlságosan befolyásos SRI-t az igazságszolgáltatás berkeibe. A büntetőeljárási törvény módosítása újra bevezeti annak lehetőségét, hogy a SRI által a készített felvételek, lehallgatások bizonyítékként felhasználhatók legyenek egyes büntetőperekben, beleértve a korrupciós ügyeket. 

A bírálók szerint ezzel felgyorsulhatnak ugyan a korrupciógyanús ügyek bírósági tárgyalásai, de gyengül a demokrácia, mivel kevésbé átláthatóvá válik az igazságügy, és a SRI felett tovább csökken az eddig is csak jelképes demokratikus ellenőrzés. A büntetőjogi szakértők egy része állítja: az igazságügyi minisztérium által javasolt megoldások továbbra is alkotmányellenesek. Puskás Bálint volt alkotmánybíró az Erdélyi Magyar Televízió Híradójának azt mondta, az alkotmánybíróság több döntésének értelmében bűnügyi kérdésekben a SRI lehallgatásai nem használhatók, mivel a hírszerző szolgálatnak nincsenek bűnügyekkel kapcsolatos vizsgálati jogosítványai. „Visszaélések sorozatának lehettünk tanúi korábban az igazságszolgáltatásban, a hírszerzés visszaemelése a folyamatba csak a politikai leszámolásoknak kedvezne” – fogalmazott a szakember. 

Nemrég nagy vihart kavart Daniel Morarnak, a román korrupcióellenes hatóság (DNA) egykori vezetőjének könyve, amelyben egyebek mellett arról ír, hogy Laura Codruța Kövesi – aki Morart követte a DNA főügyészi pozíciójában – főszerepet játszott a titkosszolgálatok igazságszolgáltatási folyamatokba való bevonásában. Morar azt is felidézte, hogy a Román Hírszerző Szolgálat tisztjei jelen voltak a korrupcióellenes ügyészség épületében. „Kövesi szó szerint és képletesen is kitárta előttük az intézmény kapuját” – írta a volt főügyész. Laura Codruta Kövesi 2013–2018 között vezető ügyészként irányította a DNA-t. A leváltása előtti években számos olyan hangfelvétel került elő, amely igazolta azokat a vádakat, miszerint a DNA titkosszolgálati, illetve politikai megrendelések alapján kezelt egyes ügyeket. 

Mennyire erős a titkosszolgálatok befolyása a romániai közéletre? Milyen érdekek mentén igyekeznek tartani vagy növelni szerepüket? Hogyan gyakorolják befolyásukat? Hogyan érinti az erdélyi magyar közösséget a román titkosszolgálatok kiemelt szerepe? Ezekkel a kérdésekkel kerestük meg Barabás T. Jánost, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet kolozsvári származású vezető elemzőjét. „A román szolgálatok a többi NATO tagállammal összevetve az átlagosnál nagyobb illetékességgel, létszámmal, feladatkörrel rendelkeznek. Ellenőrzik a társadalmi-gazdasági életet. Csak jelképes parlamenti ellenőrzés van felettük, a titkosszolgálati közösség munkáját összefogó polgári szolgálatnak, a SRI-nek csupán a költségvetését hagyja jóvá a parlament, a törvényhozás szakbizottsága többéves késéssel kapja meg pároldalas éves beszámolóját. Az államfő által elnökölt nemzetbiztonsági tanács (CSAT) vezető ereje a SRI, utóbbi a politikusokat kompromittáló adatokat is monopolizálja, így valójában ez a csoport vezeti az államot, döntő befolyásuk van a kormányzatra” - mondta a szakértő. 

Szerinte Románia történelmében mindig döntő volt a titkosszolgálatok szerepe, aminek fő oka, hogy a mindenkori politikai elit tartott az állam szétesésétől, a nyomorban élők lázadásától, valamint a polgárságot jobbára „nemzetidegen” csoportnak tekintették. “Egy kormányzat többnyire az előző 30-40 év tapasztalatai alapján hozza döntéseit, és a román történelmet végigkísérték az összeesküvések, Alexandru Ioan Cuza fejedelem a francia, szabadkőműves kapcsolatokkal rendelkező akkori katonai titkosszolgálat segítségével való 1866-os megbuktatása óta egészen az 1989-es forradalomig. Utóbbit is a titkosszolgálatok és a hadsereg vezetői robbantották ki.  Ceaușescu félelmetes Securitateját ugyan megszüntették 1989 decemberében, de tovább létezett informális hálózatként olyannyira, hogy az 1990. márciusi marosvásárhelyi magyarellenes pogrom színfalak mögötti szervezője volt. Bár jelenleg már kevesen vannak a régiekből a szolgálatokban, a Mihai Viteazul titkosszolgálati akadémián az oktatás szelleme szélsőségesen nacionalista, etatista maradt. Az ottani korrupcióról többször is beszámolt a média: gyakoriak a plagizált, megvásárolt diplomák. Az elmúlt években több szolgálati vezetőt is leváltottak korrupció miatt” - fogalmazott a Maszolnak Barabás T. János.  

Az elemző szerint a szolgálatok célja a nemzet „homogenizálása”, az atlantista politika segítségével nemzetpolitikai céljainak elérése, vagyis Moldova bekebelezése, valamint a belső és külső ellenfél semlegesítése. Ugyancsak céljuk Romániát amerikai segítséggel regionális energia-hubbá, IT hatalommá alakítani. Fedett cégjeik, tisztjeik ott vannak minden stratégiai fontos vállalkozásban, a médiában, az egyházban, az oktatásban - tette hozzá a szakértő. 

Ami a befolyás gyakorlásának eszközeit illeti, Barabás T. János arra emlékeztetett, hogy a kommunizmus idején román találmány volt a nagyszámú, titkosszolgálatokkal együttműködő polgári szakmájú civil beszervezése, melynek révén egy szekus tiszt akár 6-8 „alvállalkozót” alkalmazott, akik saját hálózatokat működtettek javadalmazás fejében. „Ez ma is így van.  Becslések szerint a nyolc román szolgálat közül csak a SRI-nek több mint 40 ezer tisztje, altisztje és technikusa van, ehhez hozzá lehet adni az együttműködők hálózatait is. A román kémeket szolgálja a SRI amerikaiaktól kapott technikai berendezése amellyel bármely hazai telefonhívást, sms-t, emailt lehallgathatnak vagy megnézhetnek, és IA-val, mesterséges intelligenciával elemezhetnek. A román IT képességek már arra is jók, hogy kibertámadásokat végezzenek. A Bitdefender román szolgálat közeli IT cég látja el részben az ukrán kormányzat kibervédelmét. Jelenleg csak kijelölt bíráknak, és korlátozott esetekben kell beszámolniuk tevékenységükről. Azzal, hogy a bírósági perekben felhasználható bizonyítékként a szolgálatok nyomozati anyagai, gyakorlatilag korlátlan politikai befolyást kaptak” - mondta az elemző. 

A szakértő lapunknak arról is beszélt, hogy az egykori Securitate első számú és legnépesebb osztálya az irredentizmus elleni csoport volt. „Ma sincs másképp, a magyar közösséget potenciális veszélynek tartják autonómiatörekvései, és budapesti kapcsolatai miatt. Rémképük a magyar-orosz összefogás Románia ellen, ami jelzi valóságtól elszakadt gondolkodásukat. Az elmúlt években, az RMDSZ kormánykoalíciós tagságával annyit finomodott a román nemzetbiztonsági stratégia, hogy már nem a romániai etnikai szeparatizmust tartják nagy veszélynek, hanem - mint fogalmaznak - egy szomszédos állam illiberális nacionalista politikáját” – fogalmazott Barabás T. János.

banner_fX8C1fFi_KUK_Webbanner_300x250_ANIM_UJ.gif
banner_yJD1hpjB_KUK_Webbanner_970x250_ANIM_UJ.gif
banner_fZuguXC4_KUK_Webbanner_728x90_ANIM_UJ.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?