Csoma Botond szerint szerencsésebb lett volna, ha a kormány törvénytervezet formájában viszi az új szabályozást a parlament elé.  

Megtörténhet, hogy ha a jövőben a világ legnagyobb cipzárgyártója, a japán YYK Romániában is termelni szeretne, akkor arra két román titkosszolgálatnak, a SRI-nek és a SIE-nek is rá kellene bólintania. A kormány sürgősségi rendelettel szigorítaná az Európai Unión kívüli országokból érkező befektetések engedélyeztetését, melyeket jóvá kellene hagynia egy speciális bizottságnak, melynek a SRI és a SIE munkatársai is tagjai lennének, meghívott minőségben. A rendelet lényegében egy jogharmonizációs lépés, az EU-nak ugyanis van ilyen jellegű jogszabálya, azonban az nem írja elő egyértelműen, hogy a titkosszolgálatoknak beleszólásuk kell legyen a külföldi beruházások engedélyezésébe.

„Vegyes érzésekkel olvastam a hírt. Kicsit a kommunizmus szellemét idézi, ugyanakkor van benne ráció, az aktuális világpolitikai helyzetben, tekintettel a háborúra és az orosz-kínai közeledésre, nemzetbiztonsági szempontból indokolt alaposabban megvizsgálni a befektetőket. Pozitívum, hogy a titkosszolgálatok képviselői csak konzultatív jelleggel lesznek a létrehozandó bizottság tagjai, azonban szerencsésebbnek tartottam volna, ha a szabályozás nem kormányrendelet, hanem törvénytervezet formájában kerül a parlament elé” – nyilatkozta a Maszolnak Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.

A honatya véleménye szerint sok függ attól, hogyan működik majd a gyakorlat. Hasonló véleményen van a Ziarul Financiar gazdasági napilap által megszólaltatott Radu Rizoiu, a Rizoiu & Asociații ügyvédi iroda vezetője: „Nem akarunk 10 év múlva arra ébredni, hogy a stratégiai infrastruktúra a kínaiak, vagy ne adj isten, az oroszok kezében van. Az elgondolás jó, de nálunk mindig az alkalmazással vannak gondok. (…) Létrehozva egy bizottságot, mely nem objektív kritériumom alapján szűr, tulajdonképpen a  csúszópénznek nyitsz ajtót”.

„Szükség van erre, túl sok privatizációt rontottunk már el. Például, a Sidex, amikor privatizáltuk 6 millió tonnás kapacitással dolgozott, most, amikor a Mittal tulajdona, 2 millióssal. A Sidex gyakorlatilag megszüntetett egy 4 millió tonnás acéltermelési kapacitást, Románia pedig elvesztett 4 milliárd dollárt” – véli Petru Ianc, a Román Kohászati Társaság elnöke.

Eddig is beleszólhattak

A titkosszolgálatoknak már egy évtizede beleszólásuk van a külföldi befektetésekbe, emlékeztet Bogdan Chirițoiu, a Versenyhivatal elnöke. A stratégiainak minősülő ágazatokat célzó befektetéseket jóvá kell hagynia a Legfelső Védelmi Tanácsnak (CSAT), márpedig annak tagja a SRI és a SIE igazgatója is. Chirițoiu szerint az új bizottság azt a szerepet tölti majd be, mint mostanáig a CSAT titkársága, véleményezéseket kér a potenciális befektetőkről, s ha a titkosszolgálatok jelzik, hogy gyanúsak, az ügy akkor kerül csak a CSAT elé. A Versenyhivatal azt állítja, hogy a bizottság hatáskörébe a már meglévő cégek tulajdonosváltását feltételező beruházások fognak csak tartozni, a zöldmezős beruházások nem, azokkal a gazdasági tárca foglalkozik majd.

A tervezett szabályozást több kritika érte, főleg a civil szféra részéről. A kritikusok hangsúlyozzák, hogy a rendszerváltás óta Romániában a gazdaság egészére nézve súlyos következményekkel járó panamák történtek, melyekhez a titkosszolgálatok csak asszisztáltak, s példaként a Bancorex és a BNS bankok, valamint a FNI csődjét, a Bechtellel kötött szerződést és az Oltchim tönkretételét említik, de nyugodtan ide lehet sorolni a Petrom privatizációját is.