Miután a kommunizmus legsötétebb korszakát idéző jogkörökkel tesztelte a közvéleményt, a Román Hírszerző Szolgálat nem az intézményt elvileg ellenőrizni hivatott parlamentben, hanem saját székhelyén, zárt körben „hozta nyilvánosságra” éves tevékenységi beszámolóját.

Ismét nyilvánosságra hozta eltitkolta tevékenységi beszámolóját a Román Hírszerző Szolgálat (SRI). Az elnöki hivatal sajtószolgálata mindössze percekkel az esemény kezdete előtt hirdette meg a dokumentum bemutatóját, így azon a média nem tudott jelen lenni – jegyzi meg a Szabad Európa Rádió román nyelvű szolgálata, hozzátéve, hogy a SRI „teljes tevékenységi beszámolóját” egyelőre az intézmény honlapján sem hozták nyilvánosságra. A körülményeket figyelembe véve ez nem is várható. Már csak azért sem, mert a sajtónak késve küldött közlemény nem tevékenységi beszámolóról, hanem „a Román Hírszerző Szolgálat 2021-re szóló mérlegéről” beszél. A kettő nagyon nem ugyanaz.

Az éves tevékenységi beszámolók több tucat oldalon keresztül részletezik a szolgálat munkáját – vagy amit arról a közvéleménnyel megosztani akar. Ezúttal a „bemutatót” követően kiadott rövid közleményben a SRI pontosan 1045 karakter (szóközökkel) terjedelemben foglalkozik az intézmény tavalyi tevékenységével. A többi az esemény résztvevői – Eduard Hellvig igazgató, Klaus Iohannis államfő, Nicola Ciucă miniszterelnök és a SRI tevékenységét ellenőrizni hivatott parlamenti bizottság liberális párti elnöke, Ioan-Cristian Chirteș – nyilatkozatát tartalmazza.

Utóbbi homályosan utalt a román közvéleményt lázban tartó, botrányos nemzetbiztonsági törvényekre, illetve az ismeretlen szerzőségű tervezetek legvitatottabb előírására, amely a teljes lakosságot potenciális besúgóvá minősíti. A SRI közleménye szerint Chirteş „kiemelte a biztonsági kultúra fontosságát az egyén szintjén, a vállalatoknál és a közintézményeknél, beleértve a politikusokat is”. Állítólag azt is hozzátette, hogy „az erős biztonsági kultúra a civil társadalommal való jobb kommunikációval és a nemzetbiztonság megvalósításáért felelős intézmények szintjén a fokozott átláthatósággal párosulva előfeltétele annak, hogy megtaláljuk az állam és a polgárok védelméhez szükséges egyensúlyt egy konszolidált demokráciában”.

Átláthatóság (nélkül)

Noha az alkotmány 65. cikke szerint a hírszerző szolgálatok a parlament plénumának tartoznak beszámolni a tevékenységükről, a SRI utoljára 2019-ben hozta nyilvánosságra a tevékenységi beszámolóját. Az intézmény élére 2015-ben kinevezett Eduard Hellvig 2016-ban adott utoljára interjút. Igazgatása alatt a SRI a szokásosnál is rejtőzködőbbé vált, vele párhuzamosan pedig a SRI-t ellenőrizni hivatott parlamenti bizottság is. A Hellvig-éra első tevékenységi beszámolóit 2021. május 11-én fogadta el a parlament – öt évre visszamenőleg, utolsó napirendi pontként, vita nélkül.

Hellvig hét év után, múlt pénteken állt ismét a nyilvánosság elé, a nemzetbiztonsági törvények körüli botrány kitörése után. A G4Media portál által megszellőztetett tíz tervezet lényegében átírná a titkosszolgálatok, a hadsereg és a belügy tevékenységét szabályozó jogi keretet. Az új rendelkezések a jelenleginél is jelentősen bővített hatáskörükkel ruháznák fel a hírszerző szolgálatokat, mentességet biztosítanának a SRI és a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) alkalmazottainak, jóformán lehetetlenné tennék a két szolgálat vezetőinek elbocsátását, valamint az egyszerű polgárokat és a cégeket arra köteleznék, hogy együttműködjenek a titkosszolgálatokkal.

Securitate redivivus

Jelentősen bővülne a nemzetbiztonságra leselkedő veszélyek listája is, ami azért fontos, mert a potenciálisan veszélyes cselekmények vizsgálatakor a hírszerzők kérik a célszemélyek megfigyelését, lehallgatását és kommunikációjának rögzítését. Ráadásul az e célból kibocsátott „nemzetbiztonsági végzésért” a SRI ezután közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez fordulna, vagyis a törvény kiiktatná a legfőbb ügyészség szűrőjét. Fennáll a veszély, hogy a hírszerzés ismét valódi nyomozóhatósági szervvé változzon, amit az alkotmánybíróság 2016-os döntése alaptörvénybe ütközőnek nyilvánított – állapította meg a tervezetek birtokába jutott G4Media.

A román nyilvánosság egyöntetűen úgy értékelte, hogy a megszellőztetett rendelkezések a kommunizmus legsötétebb korszakát idézik. Hellvig, miközben elismerte, hogy létezik „a társadalom jogos törekvése a totalitárius korszakok kellemetlen kísértetét idéző szabályozás elutasítására”, kijelentette: nem kommentálja a tervezetek tartalmát mindaddig, „amíg a törvényeket fel nem vállalják a törvényhozási folyamatban”, amelyben a SRI-nek mindössze „konzultatív szerepe van”. Ezzel lényegében tagadta, hogy a SRI-re vonatkozó rendelkezéseket maga az intézmény dolgozta ki, ám hivatalosan nem vállalhatja a szerzőséget, mert az alkotmány értelmében nem rendelkezik törvénykezdeményezési joggal.

Kapcsolódó

A hírszerző szolgálat már nyíltan is beleszól a törvényhozásba

A kommunizmus időszakának szabályozásaihoz való visszatérésre irányuló minden kísérletet el kell utasítani – jelentette ki pénteken a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója.

Román Hírszerző Szolgálat Eduard Hellvig törvényhozás

A botrányban a Riporterek határok nélkül (Reporters sans Frontieres, RSF) is megszólalt, miután Klaus Iohannis államfő támadta a vitatott tervezeteket nyilvánosságra hozó G4Media portált. Az elnök „nagy hibának” nevezte a publikálást, és kijelentette, hogy „tudjuk, ki szivárogtatott”. A több tucat nemzetközi újságíró szervezetet tömörítő koalíció „rendkívül súlyosnak” minősítette a román elnök „burkolt fenyegetőzését”, jelezve, hogy Iohannis nyilatkozatát az újságírói források védelme elleni támadásként értékeli.