A kormány sürgősségi rendelete nem kielégítő, ezért a sztrájk folytatódik – jelentette be vasárnapi közös közleményében a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezet és a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége.

Az oktatásügyi alkalmazottak érdekképviselete szerint a kormány csütörtökön kiadott sürgősségi kormányrendeletének szövege hiányos, mint ahogyan az abban megítélt béremelés mértékével is elégedetlenek.

Közleményük alapján csak a 2023/53-as rendelet indoklólevélben szerepel, hogy a kezdő pedagógusok fizetése az országos bruttó átlagbérről induljon, a pedagógusok jövedelmezését pedig a tisztségeik, tanulmányaik, tapasztalatuk és a fokozataik alapján, progresszíven számítsák. Szerintük ez arra utal, hogy a kormány nem vállalja fel annak alkalmazását az új bértörvényben. Konkrét jogszabályt szeretnének látni erre vonatkozóan, mint ahogyan a béremelés fokozatos bevezetésének időtartamát is lerövidítenék az előirányzott három évről. Az előirányzott egységes bértáblában szereplő összegeket is túl alacsonynak tartják, ezért kitartanak a május 22-én elkezdett általános munkabeszüntetésük mellett.

Kapcsolódó

Tanügy: a kormány ajánlata gazdasági szempontból helytálló, de a pedagógusoknak most van erős alkupozíciójuk

  A kormány ajánlata elvi, gazdasági és jogi szempontból is helytálló, ám a pedagógusok nem hisznek az ígéretekben, most van erős alkupozíciójuk, mutatott rá a Maszol megkeresésére Rácz Béla-Gergely közgazdász. 

költségvetés finanszírozás tanügyi sztrájk GDP tiltakozás fizetésemelés

Vasárnapi közleményük szerint a sztrájk nem pusztán a fizetésekről szól, hanem az „oktatás jövőjéről” is. Arról, hogy a társadalom hogyan ítéli meg a mesterségüket. „A kormány eddigi hozzáállása arra enged következtetni, hogy a sztrájk lezárása után visszatér a régi szokásokhoz, azaz továbbra sem fog az oktatásra és a pedagógusokra költeni” – fogalmaztak a szakszervezeti képviselők. Szerintük a probléma, hogy nem győzték meg őket arról, hogy a sztrájk lezárása után valódi változások történnek majd az oktatásügyben. „Hiába hoznak törvényt, ha azt nem áll szándékukban gyakorlatba ültetni. Forrásaink szerint nem fogják 2024. január elsejétől az oktatásra fordítani a költségvetés 15 százalékát, mert a büdzsé nem teszi majd lehetővé. Van viszont hat hónap, hogy felkészüljenek, hogy átszervezzék az államot, hogy ezt megtehessék” – vélekedtek, hangsúlyozva: szükség van az oktatásra, annak pedig pénz kell.

Kapcsolódó

Megelégelték a manipulációt, a szülők a vizsgák megtartását akarják

A gyermekeket használják tárgyalási eszközként a pedagógusok, a szülők pedig korántsem támogatják a vizsgák elhalasztását – mutatott rá Iulian Cristache. A Szülői Egyesületek Országos Szövetségének elnöke Facebook-bejegyzésben reagált pénteken a szűnni nem akaró tanügyi sztrájkra, aminek hatására már a végzős diákok továbbtanulása is veszélybe került.

tanügyi sztrájk Szülői Egyesületek Országos Szövetsége érettségi vizsga pedagógusok szülők munkabeszüntetés fizetés diákok

„Ne veszekedjenek velünk, nem küldjenek vissza a tanterembe. Változtassanak és vállalják fel, hogy az oktatás mától országos prioritás. Nem csak értünk, a rendszer alkalmazottaiért, hanem azért a több mint 3 millió diákért is, akik mögé elbújnak és megpróbálják ellenünk fordítani őket” – olvasható a Siminon Hăncescu és Marius Ovidiu Nistor által aláírt közleményben.

Emlékezetes, hogy Ligia Deca tanügyminiszter pénteken leszögezte: a sürgősségi kormányrendelettel már június elsejétől megemelték minden tanügyi alkalmazott fizetését. Hasonlóképp a kormányszóvivő is úgy ítélték meg, hogy teljesítették a pedagógusok kéréseit. A szakszervezetek képviselői ellenben már korábban is hangot adtak elégedetlenségüknek, és vasárnapi közleményük újfent megerősítette, hogy a mostani hosszú hétvége után kedden sem lesz tanítás a hazai iskolákban. A szülők és a diákok aggodalma így nem szűnhet meg, hiszen ahogyan azt Deca mondta, ha a következő héten sem zárul le a sztrájk, akkor a vizsgák átütemezése elkerülhetetlenné válik, ami veszélybe sodorhatja több tízezer végzős diák továbbtanulását.