Megváltozhat a jelenlegi helyzet, ha Ukrajna a nyugati országoktól kapott támogatást és haditechnikát oly módon kezdi használni, hogy azt orosz területeken található stratégiai fontosságú létesítmények, esetleg civilek ellen fordítja, vagy amennyiben NATO-katonák jelennek meg a fronton - véli a Maszolnak nyilatkozó külpolitikai elemző. Szenkovics Dezső szerint ez esetben az orosz fenyegetés reális veszélyt jelenthet a NATO keleti szárnyán található tagországok számára is. 

A romániai közéletben élénk vita bontakozott ki annak kapcsán, hogy bölcs döntés lenne-e a bukaresti vezetés részéről a légvédelem fontos elemét képező Patriot átengedése Ukrajnának. Átadja-e végül Románia az egyik Patriotot  Ukrajnának? - kérdeztük Szenkovics Dezső külpolitikai elemzőt, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem kolozsvári karának dékánját. Mint elmondta, egyértelmű, hogy mind a NATO, mind az Amerikai Egyesült Államok, mind pedig az Európai Unió és Ukrajna részéről egyre nagyobb nyomás nehezedik azon országokra, amelyek rendelkeznek ezzel a légvédelmi rendszerrel, hogy ezekből átadjanak Ukrajna részére. 

A NATO román főtitkár-helyettese, Mircea Geoană nemrég egy romániai rádióadónak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a háború még sokáig el fog húzódni és a NATO-tagországok számára a legjobb stratégia Ukrajna támogatása. Szenkovics Dezső szerint az is egyértelmű, hogy most leginkább légvédelmi rendszerekre van szüksége az ukrán félnek. A  NATO felszólította a Patriot rendszerrel rendelkező tagországait, hogy ezek átadásával támogassák Ukrajnát.

A döntés nemzeti hatáskörbe tartozik

Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt nyilatkozta, hogy ezek a rendszerek nem Brüsszelben, hanem az EU fővárosaiban vannak, az ezekről való döntés pedig nemzeti hatáskörbe tartozik, így ezeket az illető országok kell meghozzák. Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba és az ukrán miniszterelnök, Denis Smihal egyértelműen azt kérték az elmúlt hetekben több fórumon is az EU-s országoktól, hogy hét Patriot rendszert adjanak át Ukrajnának. 

„Mindezek a politikai nyilatkozatok egyértelműen nyomást próbálnak gyakorolni a Patriot-rendszerekkel rendelkező európai országokra, köztük Romániára is. A jelenleg Európában ezzel a légvédelmi rendszerrel rendelkező országok (Németország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország, Svédország és Románia) közül mindeddig Németország ajánlotta fel egy újabb, immár harmadik rendszer átadását, az összes többi ország vagy elutasította ezt a kérést, mint például Lengyelország vagy Görögország, vagy pedig még nem hozott erre vonatkozó döntést. Ez utóbbi kategóriába tartozik Románia is. Klaus Iohannis államelnök még nem hívta össze a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, ahol ebben a kérdésben döntés születhet” - emlékeztetett a szakértő.

Szenkovics Dezső szerint a kérdés azért is érdekes, mert a témáról maga az államelnök nyilatkozott először a Washingtonba tett látogatása alkalmával. A washingtoni román nagykövetségen tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a Joe Bidennel való találkozás alkalmával szó esett erről a kérésről, és Románia meg fogja vizsgálni ezt a lehetőséget, de rögtön hozzátette, hogy természetesen annak fényében fogja ezt megtenni, hogy az ország mit kaphat cserébe, hiszen megengedhetetlen, hogy Románia hatékony légvédelem nélkül maradjon. „A legvalószínűbbnek azt tartom, hogy Románia valamelyik még nem üzembe helyezett Patriot rendszerét adhatja át Ukrajnának, amennyiben valamiféle ígéretet, biztosítékot kap a szövetségesektől arra, hogy szerepet vállalnak a román légvédelem hatékony biztosításában” - mondta az elemző.   

Számítanak a szakértői vélemények?

Kérdésünkre, hogy mitől függ ez a döntés, illetve valóban számíthatnak a szakértői vélemények vagy kizárólag politikai döntés születik, a szakértő úgy vélte, a racionális gondolkodás azt mondatja, hogy ebben a kérdésben csak és kizárólag a szakmai vélemények mentén lehetne dönteni. „Ez pedig egyértelműen az kell legyen, hogy jelen pillanatban Románia az egyetlen üzembe helyezett Patriot rendszerét nem tudja átadni Ukrajnának. Tudni kell ugyanis azt, hogy a román hadsereg jelenleg négy ilyen rendszerrel rendelkezik, és további három van leszerződve, de ezek közül csupán csak egy van üzembe helyezve, az ország területén található további három rendszert a tervek szerint az év végéig kell aktiválni. Mindezek fényében egyértelműen kijelenthető, hogy Románia nem nélkülözheti a Patriot rendszert” - fogalmazott Szenkovics.

A külpolitikai elemző ugyanakkor érdemesnek tartotta kihangsúlyozni: az, hogy az orosz fél 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, mindenféle racionalitást felülírt, és ez számos más, a több mint két éve tartó háború során meghozott döntésre is igaz, mint például a 2022 kora nyarán létrejött ukrán-orosz megállapodás aláírásának a Nyugat által történő megtorpedózása. 

„Éppen ezért most azt mondani, hogy a román állam döntéshozói ebben a kérdésben teljes bizonyossággal racionálisan fognak dönteni, elhamarkodott lenne. Igaz ez annál is inkább, hogy a napvilágot látott nyilatkozatokból egyértelműen kiolvasható az, hogy az államelnök és a kormány álláspontja az átadás lehetőségének kérdésében igencsak ellentmond egymásnak. Míg Klaus Iohannis hajlandó lenne a kérdésről tárgyalni, addig Angel Tîlvăr védelmi miniszter egyértelművé tette, hogy Románia légvédelme számára a jelenleg egyetlen működőképes rendszer nélkülözhetetlen. Nem is beszélve arról, ha figyelembe vesszük azt, hogy ha nem is konkrétan, de áttételesen milyen nemzetközi nyomás nehezedik Romániára ebben a kérdésben is. És akkor az államelnök NATO-főtitkári személyes ambícióit még nem is említettük” - hangsúlyozta a szakértő.  

Ami az egyetlen működő Patriot rendszer esetleges átadásának védelmi, biztonságpolitikai következményeit illeti, Szenkovics Dezső kiemelte: a román légtér védelmének tekintetében fontos elem a jelenleg egyetlen működő Patriot. „Pillanatnyilag a román hadsereg légvédelmi kapacitásai igencsak korlátozottak és a Deveseluba telepített Aegis Ashore amerikai rakétavédelmi rendszert, a nagy hatótávolságú Patriot rendszert, valamint az ebbe a rendszerbe integrált középhatótávolságú HAWK föld-levegő rakétákat leszámítva nem mondható korszerűnek, jelentős részük még a kommunizmus idején megvásárolt szovjet rendszerek” - mondta az elemző.

Hozzátette ugyanakkor: egy korszerű légvédelem feltételezi a különböző hatótávolságú rendszerek együttes meglétét, egy rétegzett légvédelmi rendszer működését. „Románia jelenleg ezen a téren sem áll a helyzet magaslatán, ugyanis a védelmi minisztérium mindössze az utóbbi időben kezdte el a modern, rövid és nagyon rövid hatótávolságú légvédelmi rendszerek leszerződését és beszerzését. Többek között ilyen típusú tárgyalásokat folytatnak Dél-Koreával (KP-SAM Chiron típusú könnyű, hordozható, vállról indítható föld-levegő rakéták) és Franciaországgal (Mistral 3 típusú rövid és nagyon rövid hatótávolságú, páncélosokról indítható rakéták). Mindezt figyelembe véve elmondható, hogy Románia jelenlegi légvédelmi kapacitása további jelentős fejlesztésekre szorulnak, így minden egyes aktív elem átadása Ukrajnának lényegesen gyengíti az ország biztonságát” - összegzett a szakértő. 

Dezinformációs és pszichológiai háború

A Patriot átadásából következő orosz fenyegetések esetleges fokozódásával kapcsolatban Szenkovics Dezső arra emlékeztetett: nem csak az ukrán-orosz fronton zajlik a háború. „Oroszország tulajdonképpen Ukrajna lerohanását követően szinte azonnal egy dezinformációs és pszichológiai háborút is elkezdett a Nyugat ellen. Ennek a részét képezik a Kreml irányából érkező folyamatos fenyegetések is, amelyek az egyes országok lakosságának folyamatos riogatását célozzák annak reményében, hogy az emberek megfélemlítésének egyenes következménye lehet az állampolgárok által a kormányon lévő hatalomra gyakorolt nyomás megnövekedése, amelynek célja az Ukrajna mellett kiálló nyugati egység megbontása, ergo Ukrajna magára hagyása. Oroszország ezirányú tevékenysége az elmúlt több mint két évben folyamatosan tetten érhető, kitapintható volt” - fogalmazott az elemző. 

Szerinte ez a fenyegetés mindaddig megmarad a politikai diskurzus szintjén, ameddig a Nyugat Ukrajnának nyújtott támogatása nem jelent Oroszország számára kritikus veszélyforrást, ameddig az orosz-ukrán háború nem jelent végzetes fenyegetést Oroszország szuverenitására, létére. „Nem gondolom, hogy a helyzet jelenlegi állása szerint Oroszországnak bármiféle érdeke fűződne ahhoz, hogy célzott és tudatos támadást indítson egy NATO tagország ellen. Az éppen zajló háború tapasztalatai is azt mutatják, hogy Oroszország sem áll a helyzet magaslatán, hogy a sokak által blitzkriegnek tekintett offenzíváról az idő előre haladásával és az vizionált orosz győzelem elmaradásával nagyon gyorsan kiderült, hogy egy hosszú, elhúzódó háborúvá alakul át” - fogalmazott a szakértő.

Szenkovics Dezső ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi helyzet bármikor megváltozhat, amennyiben Ukrajna a nyugati országoktól kapott támogatást és haditechnikát oly módon kezdi használni, hogy azt orosz területeken található stratégiai fontosságú létesítmények vagy civilek ellen fordítja, vagy amennyiben NATO-katonák, harcoló egységek jelennek meg a fronton. „Ez esetben az orosz fenyegetés akár reális veszélyt jelenthet a NATO keleti szárnyán található tagországok számára is” - mondta a külpolitikai elemző.