Klaus Iohannis szerdán kijelentette, hogy előbb a katonai szakértőknek, majd a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT) kell megvitatnia egy Patriot rendszer átadását Ukrajnának. Azt is elmondta, hogy Románia nem küld harcoló csapatokat Ukrajnába.
Egy sajtóeseményen az államfő kifejtette, hogy ezt a kérdést nem kívánja kommentálni, mert a részletei nem tartoznak a nyilvánosságra. „Nem hiszem, hogy egy széleskörű nyilvános vita kívánatos lenne (...) erről a kérdésről” - idézte az Agerpres Iohannist.

Kérdésre válaszolva közölte, hogy akkor fogja összehívni a CSAT ülését, ha a katonai szakértők már tisztázták a részleteket. Hangsúlyozta, hogy a döntés nehéz feladat lesz, mert figyelembe kell venni a Patriot rendszer szállítójával kötött szerződést és azt is, hogy „nagyon kifinomult berendezésekről” van szó. „Nem beszélve arról, hogy semmilyen körülmények között nem fogadom el, hogy Románia rakétavédelem és légvédelem nélkül maradjon” - tette hozzá, megjegyezve, hogy Romániának kapnia is kell valamit az átadott légvédelmi rendszerért cserébe. Elmondta azt is, hogy a CSAT döntése nincs határidőhöz kötve, és az erről szóló vita „időt igényel”. Kérdésre válaszolva pedig kijelentette: Ukrajna 'nagy érdeklődéssel' várja Románia döntését.

Klaus Iohannis államfő a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott május eleji washingtoni megbeszélést követően kijelentette, Románia nyitott arra, hogy átadjon egy Patriot légvédelmi rendszert Ukrajnának, de erről a Legfelsőbb Védelmi Tanács illetékes dönteni. Romániának jelenleg négy Patriot légvédelmi rendszere van, amelyből az egyik már működik, egy másik majdnem működőképes, két továbbinak pedig folyamatban van a működésbe helyezése.

Mint arról beszámoltunk, Konsztantyin Dolgov szenátor, az orosz Föderációs Tanács tagja, a Oroszország ENSZ-nél akkreditált állandó képviselőhelyettese rakétatámadással fenyegetette meg Romániát és Lengyelországot arra az esetre, ha bármelyikük „önveszélyes lépésre" szánja el magát azzal, hogy Ukrajnának légvédelmi rendszereket biztosít román vagy lengyel területről.

Az államfő szerdán kijelentette, hogy Románia nem küld harcoló csapatokat Ukrajnába. Arról, hogy tavaly a romániai GDP-arányos védelmi kiadások nem érték el a tervezett 2,5 százalékot, az államfő kifejtette, hogy a haderőfejlesztési beruházások két okból is bonyolulttá váltak. Egyrészt szerinte azért, mert a nemzetközi piacon nagyon megnőtt a kereslet a fegyverek iránt, ami megnehezíti a beszerzésüket. Másfelől az infláció is keresztbe tett a védelmi minisztérium számításainak. Iohannis hangsúlyozta, hogy időközben a probléma „nagyjából” megoldódott, mert az idei év elején Románia sok pénzt költött a tavalyra tervezett katonai beszerzésekre.

Szerinte ez a probléma nem merült volna fel, ha az országnak több éves költségvetése van. „Éves költségvetéssel csak nagyon nehezen lehet katonai beszerzéseket tervezni” - jegyezte meg. Elmondta azt is, hogy a katonai beszerzések a szigorú közbeszerzési szabályok miatt sokszor elhúzódnak. Ezért szerinte úgy kellene módosítani a közbeszerzési szabályokat az Európai Unióban, hogy felgyorsuljanak a haderőfejlesztések.