Dégi László Csabát választották az Európai Rákszervezet (ECO) elnökévé a 2023–2026 közötti időszakra. Az új elnököt, egyetemi docenst, a Nemzetközi Pszichoonkológiai Társaság igazgatóját kérdeztük a prioritásokról, megvalósításra váró tervekről. A szakember az ECO éppen zajló csúcstalálkozóján vesz részt Brüsszelben, a rendezvényen bemutatásra kerülő újdonságokról is beszélt. 

Négy éves ciklusra választották meg Dégi L. Csabát, ez azt jelenti, hogy január elsejétől egy évig megválasztott elnökként, majd két évig teljes körű elnökként, egy évig pedig leköszönő elnökként tevékenykedik. Tehát van idő a felkészülésre, a prioritások kivitelezésére, majd pedig az új elnök segítésére is.

Európai szinten nincs még egy ilyen jellegű szervezet, mint az Európai Rákszervezet. „Tulajdonképpen az Európai Fájdalom Föderáció (EFIC), az Európai Onkológiai Nővérek Egyesülete, különböző európai onkológiai iskolák, a radiológusok és az onkológusok szervezetei, az európai rákkutatási központok mind az Európai Rákszervezet (ECO) családjához tartoznak” – részletezte a szakember. Összesen 41 szakmai szervezetet képviselnek, emellett együttműködnek a világ legnagyobb egészségügyi szervezeteivel, többek között az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) és az Amerikai Klinikai Onkológiai Társasággal, valamint betegképviseleti szervezetekkel is.

A munka nagy része az európai rákellenes tervben meghirdetett prioritások kivitelezésében való segítségnyújtásból áll. Az Európai Tanáccsal (ET) is együttműködünk, és az Unió különböző egészségüggyel foglalkozó irodáival is. A közös munka hátterében az úgynevezett „egységes egészségügyi Európai Unió” gondolata áll. Az ET egyébként anyagilag is támogatja a rákelleni küzdelmet, az európai rákellenes tervet 4 milliárd euróval segítik – tudtuk meg Dégi L. Csabától.  

Az európai rákkutatás kihívásairól készített átfogó jelentést a Lancet Oncology European Groundshot Bizottsága, melyben a legnagyobb kihívásokra hívták fel a figyelmet. „Az Európai Rákszervezet küldetése elsősorban a betegség okozta terhek csökkentése, illetve a daganatos ellátás eredményességének és minőségének javítása egész Európában. Ehhez szükség van a multidiszciplinaritáshoz” – részletezte a szakember.

Hozzáfűzte, az onkológiai ellátásban az egyenlőtlenségek minden szinten érzékelhetők. A fent említett jelentésben kitérnek a legnagyobb problémákra, ezek közül az egyik az, hogy a következő 15 évben megduplázódik a daganatos megbetegedések száma. „Elsősorban pénz kérdése az, hogy hogyan tudunk megküzdeni ezzel a problémával. Az Amerikai Egyesült Államokban az elmúlt 10 évben kétszer annyi pénzt költöttek egy személyre, mint Európában. Körülbelül 230 eurót az USA-ban, míg Európában fejenként 26 eurót. Az egyik célunk az, hogy 2030-ra elérjük, hogy a rákkutatás finanszírozása megduplázódjon” – mondta az Európai Rákszervezet új elnöke. 

Dégi László Csaba úgy véli, a „hármas nyomásban”, vagyis a koronavírus-járvány, a Brexit és a háború miatt ez kifejezetten fontos. A pandémia időszakában 100 millió szűrővizsgálatot nem végeztek el, ennek következménye az, hogy a következő 10 évben sokkal magasabb lesz a mortalitási arány.

Kapcsolódó

Dégi László Csaba az országos rákellenes tervről: „a szándékok nem rosszak, a szavak üresek, a számok hiányoznak”

A következő hét évre vonatkozó dokumentum a rákos megbetegedések megelőzésére, illetve leküzdésére irányuló intézkedések alapjául szolgál.

daganatos betegségek stratégia rákos megbetegedés Dégi László Csaba

Ugyanakkor prioritás a szakmai sokféleség fenntartása, ez két dolog miatt is elengedhetetlen. „Elsősorban foglalkoznunk kell az egyenlőtlenségekkel, kifejezetten a földrajzi egyenlőtlenségekre gondolok. Döbbenetes azt látni, hogy 2009 óta Nyugat-Európában a rákkutatási tevékenység nagy mértékben haladt és fejlődött, de Kelet-Európában az elmúlt 20 évben semmi változás nem történt. Ha nincs befektetés ezen a területen, akkor a kezelés lehetőségei is korlátozottak, ha korlátozottak, akkor nehezebben lehet reményt nyújtani a betegeknek” – hangsúlyozta az Európai Rákszervezet elnöke.

Ugyanakkor kifejezetten fontos a nemek közötti egyenlőség megteremtése is, mivel a legtöbb fejlett európai országban a vezető pozícióban lévő rákkutatók, publikálók között torz az arány. Elmondható, hogy a nők csupán egyharmadát teszik ki a szakembereknek.

A két legfontosabb prioritás közül tehát az egyik az ellátás sokféleségének a képviselete. Az, hogy minden szakmát, mind a 41 szervezetet képviseljék. „Hiszünk abban, hogy a beteg van az ellátás központjában, ugyanakkor meg kell oldani az egyenlőtlenségek csökkentését is” – emelte ki Dégi L. Csaba.

Hozzáfűzte, a második prioritás a rákkutatás fejlesztése lenne. Az Európai Rákszervezet a lehető legjobb szakmai háttérrel segíti az európai rákellenes terv gyakorlatba ültetését és kivitelezését. Emellett sok projektet vezetnek, ezek közül az egyik, hogy az európai daganatos betegséget túlélők számára egy úgynevezett okoskártyát hozzanak létre, ez egy applikáció lesz, amelyet minden tagállamban használni fognak – tudtuk meg a szakembertől.

Cél az is, hogy 2035-re az összes európai rákos beteg túlélési aránya elérje a 70 százalékot. Bár Dégi László Csaba szerint ez egy merész terv, mégis pénzzel és politikai akarattal, valamint közösségi összefogással elérhető.

Újdonságok az Európai Rákszervezet csúcstalálkozóján

Kiemelkedő események is történnek csütörtökön az Európai Rákszervezet csúcstalálkozóján Brüsszelben. Bemutatják az Európai Rákpulzust, amely egy rákegyenlőtlenségi nyilvántartás. Egy olyan adatnavigátorról van szó, amely segítségével össze lehet hasonlítani különböző egyenlőtlenségi mutatókat az országok között és az országokon belül is. Emellett csütörtök este hirdetik meg a Nemzeti és Európai Parlamenti Képviselők Rákellenes Akciócsoportját. Ez egy olyan politikai együttműködés, amely keretében minden országból meghívták azokat a politikusokat, akik határozottan elkötelezik magukat, hogy valós változás történjen a rákkutatás terén.

Több mint 34 fős csapat és egy ügyvezető, valamint a leköszönő elnök segíti az új elnök munkáját. „Jó szívvel fogadtam el az elnökséget, megtisztelőnek tartom, hogy egy kelet-európai országból származó szakembert választottak. Ez már egy olyan újítás, amellyel azt üzenik, hogy tiszteljük és értékeljük a sokféleséget a daganatos ellátásban” – véli Dégi L. Csaba.

Hangsúlyozta, a daganatos ellátásban a betegek sokféle igényeire kell válaszolni, ha „nem fogunk össze és nem gondoljuk úgy, hogy a beteg a központja a történetnek, akkor nagy bajban leszünk. Azt gondolom, hogy a tudás, amit képviseltem az elmúlt 20 évben, arról szólt, hogy a beteg a központ, a daganatos történet pedig mindenkié”.

Dr. Dégi L. Csaba habilitált egyetemi docens a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociális Munka Karán, illetve magánpraxissal rendelkező vezető szociális munkás. A Nemzetközi Pszicho-Onkológiai Társaság (IPOS) ügyvezető titkára és az Európai Rákszervezet (ECCO) elnöke, illetve Románia képviselője az Amerikai Onkológiai Szociális Munka Szövetségben (AOSW). Tagja a Romániai Szociális Munka Kollégium Kutatási Bizottságának és az egészségügyi minisztériumban az Onkológiai Segítségnyújtási és Szociális Támogatási Bizottság tagja. 2001 óta az APSCO kutatási projekt vezetője és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociális Munka Karával társult APSCO Egyesület elnöke.