Cseke Attila: A magyarok hangja csak magyar ember lehet
A tervezett közigazgatási átszervezés miatt a következő 30-50 évet is meghatározhatja magyar szempontból a román elnökválasztás és a parlamenti választás kimenetele - mondta Cseke Attila Bihar megyei szenátorjelölt, volt fejlesztési, illetve egészségügyi miniszter szerdán az M1 aktuális csatorna műsorába.
Kifejtette, „leporolták" Traian Băsescu volt államfő korábbi régiósítási tervét, a parlament előtt van egy a jelenlegi közigazgatást jelentősen átalakító előterjesztés, amelyet a következő ciklus elején valamennyi román párt nagyon szeretne megszavazni. Jelenleg négy megyét vezet magyar politikus, a tervezet szerint ez megszűnne; illetve kevesebb mint a felére csökkenhet azon közösségi önkormányzatok száma a jelenlegi mintegy 200-ról, amely élén magyar ember áll - húzta alá.
„Nagyon-nagyon veszélyes tervezet ez" - fogalmazott, hozzátéve, hogy csak az RMDSZ akadályozhatja meg a megvalósulását, és csak akkor, ha erős felhatalmazást kap a parlamenti választáson, esetleg kormányalkotó tényezővé válik. Ellenkező esetben „történelmi minimumra csökkenne a magyar közösség döntési kompetenciája, hatásköre" - fogalmazott, megjegyezve, hogy ennek például a Felvidéken jól látszanak a következményei.
Hozzátette, a magyar iskolákat is akkor tudták fenntartani, fejleszteni, amikor volt magyar képviselet. Amikor nem, a magyar nyelvű oktatás is szenvedett. Az MTI által idézett szenátorjelölt elmondta, „a magyarok hangja csak magyar ember lehet". Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az egyetlen államfőjelölt, aki nem az államról vagy saját magáról, hanem az emberekről beszél: arról, hogy az állam központosított szerepét, az állami apparátust le kell építeni, a helyi közösségeket erősíteni kell, az emberekre oda kell figyelni - közölte. Emiatt román választói réteget is meg tud szólítani - jegyezte meg.
Cseke Attila szólt arról, hogy Romániában a június 9-i helyhatósági és európai parlamenti választáson az elmúlt 20 év legjobb eredménye született, de a mostani választáson még nagyobb részvétel várható, hiszen utána négy évig nem lesz választás - jegyezte meg. Ők a júniusi eredményt szeretnék megismételni; az államfőválasztás első fordulójára és a parlamenti választásokra fókuszálnak majd - mondta. A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a szenátorjelölt kifejtette, a magyarellenes „magyar kártya" mindig előjön, amikor gazdasági problémák vannak, és el akarják vonni azokról a figyelmet. Márpedig év végén 8 százalékos deficit várható, elképzelhető, hogy megszorításokra lesz szükség - jelentette ki.
CSAK SAJÁT