Csíkszeredában tartották kampányindítójukat az RMDSZ székelyföldi, valamint Brassó és Szeben megyei szervezetei. Az Erőss Zsolt Arénában szerdán szervezett eseményen felszólaló politikusok megfogalmazták, hogy milyen kihívások mentén készül a Szövetség az idei parlamenti választásokra és az államelnökválasztásra. A politikusok szinte kivétel nélkül a régiósítás, az önkormányzatiság felszámolása ellen, illetve az RMDSZ legutóbbi kormányzati tevékenysége során elért eredmények, elkezdett projektek folytatása mellett szólaltak fel.

A kampánynyitón Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere házigazdaként köszöntötte a jelenlévőket a csíksomlyói Szűz Anya lábánál, a 400 éves Mikó-vár, a Csíkszeredai Sportklub, Fodor Sándor, Nagy István, Nagy Imre otthonában. Mint mondta, Hargita megye székhelyén évente 42 kulturális rendezvényt, 25 sporteseményt szervez a városháza, illetve 20 további rendezvény létrejöttét támogatja rendszeresen. A polgármester felsorolásával arra utalt, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) múlt héten a parlamentben benyújtott régiósításra vonatkozó törvénytervezete mindezt megszűntetné az önkormányzatiság felszámolásával. „Nem hagyhatjuk, hogy olyanok döntsenek a magyarok sorsáról, akiknek a felsorolt nevek, helyek nem jelentenek semmit” – fogalmazott az elöljáró.

Ne hagyjuk, hogy az állam a fejünkre nőjön!

A polgármestert Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke követte a színpadon, aki kifejtette, hogy 30 éves politikai pályafutása során megtapasztalta, hogy amikor fontos ügyekben kell dönteni, akkor érdemes figyelni az egyszerű ember józan eszére: „Bukarestben a szekeret a lovak elé fogták, a józan ész azt mondja, hogy elég volt, ne hagyjuk, hogy az állam a fejünkre nőjön” – fogalmazott a háromszéki önkormányzat vezetője. Hozzátette, hogy azokból a városokból, amelyeket ma magyar emberek vezetnek csak Marosvásárhely, Szatmárnémeti, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda és Székelyudvarhely maradna város, ha az USR törvénytervezetét elfogadnák. Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós, Nagykároly, Nagyszalonta, Margitta, Szováta, Kovászna, Székelykeresztúr, Barót, Szentegyháza, Szilágycseh, Nyárádszereda, Székelyhíd, Erdőszentgyörgy, Borszék és Tusnádfürdő azonban elveszítené városi rangját.

Barti Tihamér, az RMDSZ gyergyószéki területi szervezetének elnöke ismertette, hogy milyen gazdasági sikereket értek el az általa képviselt térségben. Ennek jelentőségét abban látta, hogy az elmúlt évek erős kivándorlási trendje megfordulni látszik: egyre több a munkahely, jobb az infrastruktúra. Itt működik az ország második legnagyobb burgonyatároló üzeme, de az ország egyetlen csecsemőtápszert gyártó üzeme is itt jön hamarosan létre. „Ezért nem fogjuk megengedni, hogy eltöröljék az önkormányzatiságot, és ezért kell az RMDSZ-nek kormányra kerülnie” – jelentette ki.

Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, szociális ügyekkel foglalkozó szakpolitikus emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedekben javult a romániai emberek életminősége, nőtt a születéskor várható élettartam, de ez nem jelenti azt, hogy nincs még, amit tenni, mert „minden eredmény elérése újabb feladatokat ró ránk, a hosszabb élet önmagában nem elegendő” – mutatott rá, hozzátéve, hogy sokan nem látják: az állam feladata, hogy gondoskodjon az állampolgárokról. A nagycsaládosok, a fogyatékkal élők, a nyugdíjasok érzik, hogy hoztak számukra kedvező intézkedéseket, de ez mind nem elég. „Mi, magyarok megszoktuk, hogy milyen az, ha úgy néznek ránk, mint a kisebbre, a gyengébbre. Empátia nélkül nem lehetett volna méltányos nyugdíjtörvényt hozni, anélkül az csak matematikai képlet lenne” – fogalmazott a szakpolitikus, hozzáfűzve, hogy ha az RMDSZ kormányra kerül, akkor folytatja a bölcsődeépítési programot, illetve bevezetik, hogy a vállalt gyermekek számával arányosan növeljék a betegbiztosítási kedvezményt.

Megvalósítások: fókuszban az energiaügy és a környezetvédelem 

Antal Lóránt udvarhelyszéki, energiaügyekkel foglalkozó szenátor felszólalásában a következő választásokra utalva elmondta, „újabb két komoly kihívás teremti meg annak lehetőségét, hogy ismét együtt legyünk erősek”. Az RMDSZ legutóbbi kormányzati szerepvállalásával kapcsolatban emlékeztetett, hogy az ő javaslatukra vezették be az energiaárak plafonizálását, ami még most is érvényben van. Cseke Attilának fejlesztési miniszterként sikerült elérnie, hogy közpénzből gázhálózatot építsenek az Anghel Saligny Program révén, illetve Tánczos Barna környezetvédelmi miniszterségének idején egyszerűsítették a zöld ház program pályázási procedúráját.

Az udvarhelyszéki szenátort éppen Tánczos Barna csíkszéki szenátor követte a pulpitusnál, aki elmondta, a minisztériumban megtapasztalta a bukaresti apparátus működését „tokostól, vonóstól”. „Az állam nem szolgál, csak szekál. Amikor megérkeztem a minisztériumba, mindenre csak azt mondták az ott dolgozók, hogy nem lehet: nem lehet a barnamedvékre vadászni, mi viszont azt mondtuk, nem fontosabb a medve élete, mint az emberé” – fogalmazott a volt környezetvédelmi miniszter. Rámutatott: az elmúlt másfél évben Európa második legnagyobb italcsomagolásokat visszaváltó rendszerét sikerült elindítaniuk, aminek már most érezhető pozitív gazdasági hatása van Székelyföldön is. A rendszernek köszönhetően tisztább lett a környezet, és új munkahelyek jöttek létre, holott korábban sokan nem számoltak ezzel.

A szenátor után Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium és a Mini Erdély Park ötletgazdája érkezett a színpadra. Elmondta, hogy a Legendárium annak idején számára álomprojekt volt, és örömét fejezte ki, hogy ma Romániában lehet magyar nyelvű rajzfilmet készíteni. Mint mondta, hosszas történeti kutatás előzi meg az Orbán Balázsról szóló tízrészes rajzfilmsorozat elkészítését. Ennek során ismerték meg még jobban az egykoron Székelykeresztúrt és környékét képviselő politikus munkásságát. Az este különleges pillanata volt, amikor a pulpitusnál Orbán Balázst hologramként elevenítették fel, és a jelen lévők meghallgathatták a legnagyobb székelynek a 19. század második felében, a budapesti országgyűlésben elhangzott egyik beszédét, amelyben az általa képviselt közösség maiakhoz kísértetiesen hasonló problémáira hívta fel politikustársai figyelmét: az elvándorlásra, az elnéptelenedés veszélyére és a szegénységre, valamint a román közösséggel való békés együttélés fontosságára.

Országnyi magyar él Romániában, ami óriási erő

A felszólalások sorát Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje zárta, aki beszédében számos olyan témakört érintett, amelyek elsősorban a választók szemszögéből, a józan ész útján, a polgárokért és nem az önmagáért való állam létrehozását szorgalmazzák, mert „a politikának mindig a közösségről, a jövőről, a közjóról, a reményről, az emberekről kell szólnia”. Szerinte olyan politikusokra is szükség van, akik minden részletre odafigyelnek és ismernek, illetve olyanokra, akik mindig a támogatókat fürkészik, viszont a harmadik, és talán a legszerencsésebb kombináció, ha a politikusban mindkét említett tulajdonság megvan.

Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy az elmúlt évben az ország többnyire minden magyarok által lakott régiójában megfordult, ahol megismerte a különböző körülmények között élők, az eltérő korosztályúak mindennapi gondjait. Mégis úgy látja, hogy az erdélyi magyarok egyik legnagyobb problémája a népességcsökkenés. Az 1,1 milliónyi, Romániában élő magyar közösség kétszer akkora, mint Málta lakossága, és körülbelül ugyanannyi, mint az egyes balti országok népessége.

„Országnyi közösség vagyunk és a népességfogyás nyomai kínoznak bennünket, de ez a legnagyobb problémája Romániának is, és nem csak. Több mint ötmillió ember él távol a szülőföldjétől. És nagyon sokan pánikba esnek, de nem szabad pánikolni, közösségi vezetőként nemzethalált vizionálni. Egymillió százezer ember erős közösség, értéket teremt minden nap, a szülőföldön tervezi a jövőjét és éli a mindennapjait. Ez hatalmas eredmény, óriási erő, fölmérhetetlen kincs, gazdagság. Tehát nem pánikolni kell, hanem cselekedni” – mutatott rá az elnökjelölt, aki szerint a népességcsökkenésnek számos oka van és volt, és ebből következik a reményvesztettség.

Meg kell változtatni a túlbürokratizált államot

Kelemen Hunor felidézte, hogy az RMDSZ-es kormányzás idején elindult a folyamat, aminek köszönhetően polgárbarátabb lett az önkormányzati adminisztráció. Vissza kell adni a reményt az állampolgároknak, hogy lehetséges itthon, a szülőföldön jövőt építeni, ennek pedig egyik útja, hogy a polgárok szolgálatába állítják az államot és annak összes intézményét. „Ami fölösleges, azt be kell zárni, a fölösleges kiadásoktól meg kell szabadulni. Olyan államra van szükség, amely kisebb, de erős” – hangsúlyozta a politikus.  

Úgy vélte, ma leginkább a józan észre, annak forradalmára van a legnagyobb szükség: józan észre a parlamentben, a kormányban, az államelnöki hivatalban, valamint az állami és a helyi közigazgatási intézményekben. A kapkodás helyett pedig kiszámítható döntések kellenek. „Ne legyen Románia és Erdély a robotok és a funkcionális analfabéták országa”. Kiemelte az oktatás és az egészségügy fejlesztésének fontosságát, az adórendszer egyszerűsítését, továbbá, hogy a helyi termelőknek helyet kell biztosítani a piacokon.

Meg kell őrizni a magyar identitást és a vagyont

Az államfőjelölt a külpolitikára is kitért, szerinte Romániának erős szerepet kell vállalnia Közép-Kelet-Európában, stratégiai partnerségeket kell kötnie a környező államokkal, így lesz könnyebb érdeket érvényesíteniük, mert ezek az államok egymásra vannak utalva. Románia szempontjából – az Unió és a NATO perifériáján – erre különösen nagy figyelmet kell fordítania – vélte.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy annak ellenére, hogy Románia 11 évvel ezelőtt teljesítette a Schengen-övezethez való csatlakozás feltételeit, egyes tagállamok rendre tiltakoznak az ország csatlakozása ellen. Köszönetet mondott a magyar kormánynak, hogy Románia legerősebb támogatója ezen a téren.

„Ma egyértelmű, hogy az Európai Unió tagállamainak olyan döntésekhez kell hozzájárulniuk, amelyek a versenyképességet helyreállítják. (…) Ha a versenyképességet nem tudjuk javítani, akkor lemaradunk, kiszorulunk és megszűnnek a munkahelyek, elszegényedés jön” – hívta fel a figyelmet Kelemen Hunor, kiemelve, hogy Románia gazdasága messze elmarad attól, hogy területe és lakosságszáma szempontjából milyen helyet foglal el az Unióban. Ezért olyan államelnökre van szükség, aki ki tud állni a célokért.

Végezetül elmondta, hogy a romániai magyarságnak olyan garanciákra van szüksége, amivel meg tudja védeni identitását az oktatásban, közigazgatásban, kulturális intézményekben. Meg kell őriznie és védenie szimbólumait, egyházi és közbirtokossági vagyonát, illetve meg kell erősíteni a magyar nyelv használatát ott, ahol többségben vagyunk, ahol 20 százaléknál állunk, de az igazságszolgáltatásban is érvényesíteni kell azt, amihez parlamenti erőre van szükség.   

A kampányindító rendezvény zárásaként a sepsiszentgyörgyi István, a király produkció színészei adtak elő két dalt.