Vlad Voiculescu menesztése nem választható el a PNL és az USR-PLUS „hagyományos” rivalizálásától, ugyanakkor a fő ok inkább a koronavírus-járvány kezelésével kapcsolatos elképzelések közötti szakadék lehet. Konkrétan: a vezető kormánypárt semmiféleképpen nem akar megszorításokat az ortodox húsvét előtt. A válság vége egyelőre nem látszik, sőt a hétfő délutánra koalíciós egyeztetés előtt csak erősödött a kölcsönös vádaskodás.

Miközben folytatódik a médián keresztüli szóváltás egyfelől a Nemzeti Liberális Párt és a miniszterelnök, a másik oldalról az USR politikusai között, továbbra is csak találgatni lehet, hogy miért menesztette hirtelen Florin Cîțu kormányfő az egészségügyi minisztert, vállalva a bekalkulálható válságot az USR-PLUS szövetséggel.

Derült égből villámcsapás

Vlad Voiculescu menesztése nem volt előzmények nélküli, mégis bizonyos értelemben derült égből villámcsapásként érkezett, hiszen alig több mint 24 órával korábban a koalíciós vezetők a támogatásukról biztosították az USR-s politikust.

A karanténfeltételek szigorításáról szóló miniszteri rendelet – illetve az, hogy annak publikálása előtt nem tájékoztatták a miniszterelnököt – elsőre ürügynek tűnik. Ha a miniszterelnök arra hivatkozik, hogy alkotmányos hatásköre leváltani a kabinet bármelyik tagját anélkül, hogy egyeztetne az illető partjának elnökével, Vlad Voiculescunak is törvény adta joga volt kiadni miniszteri rendeletet a kormányfő megkérdezése nélkül. Ugyanakkor a politikai ráció azt diktálná, hogy konzultáljanak, különösen, hogy nem egyszínű kormányról van szó. Florin Cîțu – és rajta keresztül a PNL – azonban meg akarta mutatni, hogy ki az úr a házban.

Kapcsolódó

A szenátus elnöke: feszült a helyzet a koalícióban

Anca Dragu, a szenátus elnöke úgy nyilatkozott vasárnap a Prima TV műsorában, hogy feszültség érezhető a kormánykoalíción belül, miután Florin Cîţu miniszterelnök menesztette Vlad Voiculescu  egészségügyi minisztert.

koalíciós válság Anca Dragu

Az erődemonstráció vélhetően nem volt öncélú, hiszen végérvényesen átszabathatja a Nemzeti Liberális Párt és a kisebbik koalíciós partner között viszonyt. Vlad Voiculescu leváltása mindenekelőtt Dan Barnának üzenet, hogy az elképzeléseivel ellentétben a miniszterelnök igenis azt tesz az USR-PLUS minisztereivel, amit akar. Ezzel magyarázható Barna és társai radikális válasza, a kormányfőcsere követelése.

A válság vége egyelőre nem látszik, sőt a hétfő délutánra koalíciós egyeztetés előtt csak erősödött a kölcsönös vádaskodás.

Árnyékminisztérium

Vlad Voiculescu rövid karrierje a Cîțu-kormányban arra enged következtetni, hogy az egészségügyet Romániában nem az egészségügyi minisztériumból vezetik. Az önkormányzatoknak alárendelt kórházmenedzserek, a többségében PNL-s megyei közegészségügyi vezetők, az oltási kampány – mind-mind az ellenőrzésén kívül állt. A járványkezeléssel kapcsolatos legfontosabb döntések sem a minisztériumban születtek, sőt a vezető kormánypárt politikusai világossá tették, hogy jobb, ha Voiculescu – vagy Andreea Moldovan államtitkár – megtartja magának a „hivatalosnak” ellentmondó véleményét.

Kapcsolódó

Új szakaszában a koalíciós válság: a járvány áldozatainak számát használják fegyverként a felek

Florin Cîțu pénteken felszólította az USR-PLUS társelnökét, Dan Barna miniszterelnök-helyettest, hozza nyilvánosságra, hogy volt-e tudomása a koronavírus okozta halálesetek száma körüli rendellenességekről.

koalíciós válság Florin Cîțu Kolozsvár

Az állapotokat kiválóan illusztrálja, hogy Vlad Voiculescu többheti adok-kapok után, óriási botrány közepette tudott csak felszabadítani néhány intenzív terápiás ágyat a Covid-betegek számára, miközben a menesztése után ugyanez a bravúr két nap alatt sikerült.

Menekülés a valóságtól

Emlékezetes, hogy a miniszteri székbe visszatérni készülő Nelu Tătaru tárcavezetőként a hét nyolc napján keresztül-kasul rohangált az országban. Florin Cîțu miniszterelnök hétvégi nyilatkozatában jelezte, hogy ugyanezt várja el a miniszteri feladatokkal ideiglenesen megbízott egészségügyi államtitkártól. Joggal merülhet fel a kérdés: ha a tárcavezető folyton utazik, mikor van ideje a miniszteri munkára? Illetve miért kell Tătarunak vagy Voiculescunak a saját szemével meggyőződnie a kolozsvári, brassói vagy galaci helyzetről, ha a beosztottjai annak rendje és módja szerint idejében és korrektül tájékoztatják?

A válasz az lehet, amit a miniszterelnök következetesen tagad: a Bukarestbe eljutó járványadatok valóban nem a legpontosabbak. Úgy tűnik, csak Florin Cîțu nem hallott arról, hogy a hivatalos koronastatisztikák – amelyeknek a kommunikálását amúgy militarizálták – nem feltétlenül pontosak, miközben valós adatok nélkül nehéz a helyzetnek megfelelő döntéseket hozni.

A karanténfeltételeket szigorító miniszteri rendelet vélhetően azért vágta ki a biztosítékot, mert a miniszterelnök és a PNL nem is akar adatokat, amelyek alapján megszorításokat lenne kénytelen életbe léptetni. A karanténhatárokat eleve abban a reményben állították rendkívül magasra, hogy azokat nem érhetik el a települések. Amikor Bukarest mégis meghaladta a 7,5 ezrelékes küszöböt, értelmezési háború kezdődött, és a fővárost végül nem helyezték vesztegzár alá. Összehasonlításként Németországban 3 ezrelékes fertőzöttségi rátánál lezárták az országot.

Két szemmel a közvélemény-kutatásokon

A Voiculescu-afférnak rossz üzenete van az RMDSZ számára is. A kisebbségi törvényt az eredeti elképzelés szerint nemcsak azért kellene még idén elfogadni, mert régi adóssága a bukaresti parlamentnek, hanem mert a lehető legmesszebb vagyunk a következő, 2024-es parlamenti és elnökválasztástól. 2021. a kormányzás első éve, amikor a politikusok elvileg kevésbé érzékenyek a népszerűségi mutatók változásaira. Ehhez képest Florin Cîțu és a PNL úgy viselkedik, mintha a jövő hónapban kellene ismét a szavazók elé állnia.

A liberális kormány a tavaly ősszel, a választások előtt szintén népszerűségvesztéstől tartva óvakodott a határozott járványvédelmi intézkedésektől. Az eredmény magáért beszél: október-novemberben – ami részben fedte a hivatalos kampányidőszakot – megnégyszereződött a naponta átlagosan elhunyt Covid-betegek száma, az új fertőzéseké pedig a hatszorosára nőtt. Ezek a hivatalos adatok, a valós számok nagyságrendekkel magasabbak lehetnek. És ezt nem csak Vlad Voiculescu mondja.

A Maszol portál tavaly ilyenkor írt először a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS) által naponta jelentett adatok körüli rendellenességekről, és egyebek mellett olyan esetekről, amikor az egészségügyi minisztérium által kinevezett katonai parancsnokság átvilágítása nyomán derült csak ki, hogy a koronavírus-fertőzésben elhunytak száma tucatjával magasabb a bejelentettnél. Az adatok manipulálásának módozatai azóta változtak, egyvalami azonban minden jel szerint állandó: az áldozatok és a fertőzöttek számát a helyi érdekek, munkakedv vagy éppen személyzeti kapacitás szerint jelentik vagy nem jelentik.

A koronastatisztikák önmagukban is árulkodók. A miniszterelnöknek közgazdászként tudnia kellene, hogy egy településen nem lehet két egymást követő napon tízszeres eltérés az új fertőzések között, mert az statisztikai lehetetlenség. Teljesen nyilvánvaló, hogy ebben az esetben az adatok manipulálásával állunk szemben.

Az esetszámokat gyakran a tesztelés visszafogásával mesterségesen alacsony szinten tartják, hogy ne lépjen életbe egy magasabb szintű korlátozás. Ahol pedig kevés a diagnosztizált beteg, kevesebb a Coviddal összefüggésbe hozott haláleset is. Vidéken százával vagy ezrével lehetnek olyan, főleg idős emberek, akik anélkül haltak meg, hogy orvos látta volna őket. Ők természetesen nem kerülhettek be a jelentésekbe. Csak novemberben körülbelül 14 ezerrel többen haltak meg Romániában, mint 2016–2019-ben átlagosan az adott hónapban, viszont a GCS mindössze 4000 Covid-áldozatot jelentett.