Az AI az idősgondozásban: úttörő projektet indít a Bihar megyei Szalacs
Az otthoni idősgondozás megannyi feladat elé állítja a szakembereket, akik rendszerint az időhiánnyal küzdenek a legjobban, hiszen az egyedül élő, beteg emberek igénylik azt, hogy valaki beszélgessen velük, ezzel pedig sok idő eltelik, ami a többi beteg ellátását nehezíti. A Bihar megyei Szalacs községben úttörő megoldással igyekeznek segíteni az időseknek: a mesterséges intelligencia egyik nyelvi modellje segítségével hoznak létre „beszélgetőtársat” az időseknek, ráadásul az applikációk egyfajta riasztórendszerként is működnek majd, ha bajt észlelnek. Horváth Béla polgármester avatott be a részletekbe.
A mai projekt nem úgy született meg, hogy gondoltak egyet és hirtelen kitalálták, mit szeretnének csinálni, hanem számos egyéb végigvitt pályázat előzte ezt meg, kezdve azzal, hogy 2013-ban elindították az állandó orvosi ügyeletet és az ingyenes idősgondozást, később pedig a Caritas Catolicával együttesen indították el az idősek otthoni ápolását, ami hosszú éveken át sikeresen segítette a nehéz helyzetben élők életét.

Amikor ez a projekt is lejárt, újabb idősgondozási programot indítottak és ezeknek a tanulságaiból született meg az az elképzelés, ami napjainkban ölt formát. Horváth Béla szalacsi polgármester szerint a technológiai újítások új típusú szolgáltatásokat is támogatnak, a mai világban pedig minden lehetőséget meg kell ragadni ahhoz, hogy az emberekkel foglalkozhassanak. „Mert, ha mi elhanyagoljuk az időseinket, de ugyanúgy a fiataljainkat, vagy a betegjeinket, a nehéz sorsúakat, azt jelenti, hogy hiába lehet nekünk akármennyi aszfaltozott utunk, akármilyen digitális, intelligens közvilágításunk, nem érünk vele semmit, ha a közösségbe nem fektetünk be” – magyarázta.
Ebből a közösségi igényből kiindulva és a segíteni akarás mozgatórugójával pályáztak a Regionális Operatív Program keretében arra, hogy szélesítsék az otthoni idősgondozás spektrumát. Mivel bő egy évtizednyi tapasztalat áll már ennek a csapatnak a háta mögött, rájöttek, hogy az egyedül élő, magányos, beteg embereknek sokszor nem is az jelentette a legnagyobb dolgot, hogy bevásároltak neki, beszerezték a gyógyszereiket, avagy elvitték őket orvosi vizsgálatra, hanem az, hogy a leültek velük beszélgetni. A polgármester kiemelte, az egyedül maradt embereknek, főleg, akik egészégi állapotuk miatt már képtelenek elhagyni otthonaikat, akiknek a leszármazottaik külföldre mentek, azoknak rendkívül fontos, hogy valaki szóba álljon velük.
A hivatali szociális gondozók vagy betegápolók természetesen szívesen részt vállaltak ebben, ám azt tapasztalták, hogy ez rengeteg idővel jár, egy-egy idős embernél órák teltek el, aztán rohanni kellett a következő beteghez, akinek lehet, hogy az előző beszélgetés miatt kevesebb idő jutott. Horváth Béla tudatta, igyekeztek mindig úgy eljárni, hogy lehetőleg mindenkinek jusson annyi odafigyelés, amennyit igényel, de sok esetben az idő végessége és az alkalmazottak munkaidejének–- a legjobb szándék szerinti – beosztása szabott ennek gátat. Erre a helyzetre kerestek megoldást és most indítják el ezt a kísérleti úttörő projektet, amely elsőre talán kicsit elrugaszkodottnak tűnhet, ám megismerve a részleteket egy nagyon hatékony segítsége lehet nemcsak az időseknek, hanem a gondozóknak is.
A jelenlegi, uniós finanszírozású pályázat keretében összesen 106 beteg, idős embert kell ellátniuk – tudtuk meg az elöljárótól, aki hozzátette, most zajlik a féléves előkészítő időszak, amelynek során a polgármesteri hivatal munkatársai összeállítják a szükséges adatbázisokat, előkészítik és végrehajtják a közbeszerzéseket, készül a speciális applikáció, amelybe beépítik a mesterséges intelligencia (AI) egyik nyelvi modulját ahhoz, hogy helyzetre szabott feladatokat láthasson el.

Azt tudni kell, hogy a nyelvi modell az AI egyik speciális típusa, amelyet arra tanítottak, hogy megértse a nyelvet, szöveget generáljon, kérdésekre válaszoljon, fordítson, összefoglaljon, beszélgetést folytasson. Horváth Béla kifejtette, bár megdöbbentő lehet belegondolni, de a projekt megvalósítási időszakában, a következő három esztendőben a célközönséget jelentő 106 idős ember közül – a statisztikai számítások szerint – mintegy harmincan várhatóan elhaláloznak, a többiek pedig állandó felügyeletre szorulnak, ezért is rendkívüli jelentőségű ennek az újításnak a bevezetése.
A tulajdonképpeni gyakorlati munka január 1-jén indul négy alkalmazottal, közöttük szociális és egészségügyi asszisztenssel, illetve kinetoterapeutával. Ők látják majd el a mindennapi feladatokat, gyógyszereket szereznek be, ezek bevételét segítik és ellenőrzik, orvoshoz viszik a betegeket, ápolják az ágyban fekvőket, figyelnek az élelmezésükre, sőt még arra is, hogy igyekezzenek kimozdítani őket az állandó bezártságból, a szürke, magányos hétköznapokból, közösségi programokat szervezzenek nekik. Ezt az alapjában véve is összetett feladatot egészíti ki a mesterséges intelligencia.
Az AI szerepét úgy kell elképzelni – magyarázza Horváth Béla polgármester –, hogy az idősek kapnak egy-egy tabletet minden szükséges kiegészítővel, biztosított interneteléréssel, és ezekre az eszközökre már előre feltelepítik a gondozó applikációt. A mesterséges intelligenciát úgy „tanítják be”, hogy rendszeresen ellenőrizni tudja a felhasználót: előre meghatározott kérdéseket tesz fel, rákérdez az alapvető feladatok elvégzésére, figyelmeztet, de társalog is a magányos emberekkel, válaszol a kérdéseikre.
Mindemellett talán a legfontosabb vívmánya, hogy egyfajta riasztórendszerként is működik majd: rögzíti és folyamatosan elemzi a válaszokat, amit az idős embertől kap, és amennyiben észleli, hogy valami baj történik, vagy ha a felhasználó nem reagál, azonnal riasztja a szakembereket. Mindezen túl az ellenőrzőkérdésekre adott válaszokat tárolja, amihez a szakszemélyzet hozzáférhet, és ezekből meg tudják állapítani, ha valakinél komolyabb időskori betegségek tünetei jelentkeznek.
Horváth Béla elmondta azt is, az AI-t egy középkorú napi hang „testesíti meg”, akivel szabadon beszélgethetnek majd az idősek, elmesélhetik az életüket, a történeteiket, az applikáció pedig megjegyzi ezeket. Azt mindenképpen megoldják, hogy a kiosztott tabletek applikációi állandó kapcsolatban legyenek a központtal, és most gondolkodnak azon, hogy miképpen oldják meg azt is, hogy a tabletek segítségével a felhasználók személyes applikációi egymással is kommunikáljanak, például „ha Manci néni azt mondja majd az AI-nak, hogy szólj Pirikének, nehogy elfelejtse felhívni a gyermekeit”.
„Ez az a rengeteg idő, ami a beszélgetésekkel eltelt és ezt nem tudtuk megfizetni az alkalmazottjainknak, mert sok emberhez folyamatosan el kellett jutniuk, és senki sem szenvedhetett hátrányt. Persze, figyeltünk arra, hogy ma egyik, holnap másik idős embernél töltsenek több időt, de egy-két ember nagyon nehezen tudott 25-30 idős ember társalgási igényeinek eleget tenni” – magyarázza az elöljáró.
Hozzátette, hogy az AI segítségével reményeik szerint a súlyos esetekről is hamarabb értesülhetnek, így az életmentés is hatékonyabbá válhat, de arról is beszélni kell, hogy ha netalán bekövetkezik egy rosszullét, ne adj' isten haláleset, akkor a felhasználó inaktivitása miatt a rendszer automatikusan riasztja majd a szakembereket.

„Lehet, hogy ez most még elborult ötletnek hangzik, de számtalan példa van arra, hogy az AI segítségével számos feladat könnyen elvégeztethető, ráadásul automatizált állandó üzemmódban. Amerikában például a nagy cégek számára az ügyfélszolgálatok fenntartása hatalmas terhet jelentett, és idővel a specifikus feladatokra betanított nyelvi modellek szinte tökéletesen átvették az egykori telefonos diszpécserek helyét. Nálunk is hasonlóra kell gondolni, de fontos azt kiemelni, hogy ez csak egy kiegészítő szolgáltatás, egy automatikus riasztórendszer, ami nem helyettesíti a személyes segítségnyújtást” – magyarázta Horváth Béla.
Kérdésünkre elmondta, akik már hallottak a projektről, érdeklődve várják, de vannak olyanok is, akik idegenkednek majd tőle. Azonban, ha megtapasztalják az előnyeit, szerinte nem kérdéses, hogy idővel megszokják és megszeretik, főleg, hogy szinte minden kérdésükre választ kapnak a nyelvi modelltől. A szalacsiak elképzelése szerint, ha beválik a rendszer, azt a projekt lezárulta után is minimális költséggel működtetni tudják tovább.
CSAK SAJÁT