Bár a Bihar megyei Szalacs község azzal került be az országos és a nemzetközi sajtóba, hogy példás módon vezette be és működteti a szelektív hulladékgyűjtési rendszert, számos egyéb érdeme is van ezeknek az érmelléki településeknek: az ezer pince faluja, ahol a szóbeszéd szerint több a borospince, mint a lakóház, illetve az ottományi Komáromi kúria és a mellette épülő kalandpark egész hétvégés programot kínál az ide látogatóknak.

Azzal lettek igazán híresek, amijük nincsen

Ritka az, hogy egy település azzal szerez magának világhírnevet, hogy nincsen valamije. Ez a település arról híres, hogy nincsen szemét, illetve hogy ami van, azt szelektíven gyűjtik, és visszakerül a körforgásos gazdaságba a hulladék – mondta Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdőgazdálkodási miniszter legutóbbi nagyváradi látogatásakor, miután megfordult az észak-bihari Szalacs községben. „Ez a község valóban országos bajnok ebben és példát mutat bárkinek”, mondta a miniszter, aki gratulált is Horváth Béla polgármesternek, hogy „ninccsel” világhírű tudott lenni és arra büszke, hogy valamiből neki kevesebb van, mint másnak.

A Bihar megyei Szalacs községben ugyanis négy évvel ezelőtt vezették be az ötfrakciós hulladékgyűjtést. Horváth Béla polgármester szerint rendkívül fontos volt a lakossági tájékoztatás, és ebben rejlik a sikerük kulcsa: elmagyarázták az embereknek, tenni kell azért, hogy tisztább, élhetőbb községet kapjanak.

A részletekről korábban a szalacsi polgármesteri hivatal munkatársa, Barabás Barna mesélt a Maszolnak. Mint mondta, annak idején ő volt az egyik azok közül, akik házról házra jártak, mindenkit felkerestek és elmagyarázták a szelektív gyűjtés előnyeit és mikéntjét. Az emberek többsége nyitottan állt hozzá és megértette, hogy szükséges a váltás, ugyanis mindenki tisztább környezetben szeretne élni és „senki sem akarta azt, hogy belefulladjunk a saját szemetünkbe”.

Voltak olyan családok, amelyeknek egyes tagjai korábban külföldön dolgoztak, és ők egyenesen örömmel vették, hogy Szalacs is eltervezte az átállást, és úgy tekintettek a hulladékgazdálkodás átalakítására, mint egy jó nyugati példa átvételére. „Voltak azonban olyanok, akik kétkedve hallgatták, mit szeretnénk, sőt olyanok is, akik azt mondták, ebből sosem lesz semmi, mert itt ezt nem lehet megcsinálni” – magyarázta Barabás.

Harmadára csökkent a kommunális hulladék mennyisége

A kezdeti nehézségek ellenére már az első héten 50 százalék feletti volt a szelektíven gyűjtött hulladék aránya, ami azt bizonyította, hogy sokan megértették ennek hasznosságát és nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is megtették az első lépéseket. Az átállás harmadik hónapjában már 60 százalék körüli volt a szelektíven gyűjtött szemét aránya, és ezt napjainkban is tartani tudják. Az ötfrakciós gyűjtésnek és a megfelelő előválogatásnak köszönhetően a korábbi 25–30 tonna havi mennyiségről 10–12 tonnára csökkent a községből havonta elszállított szemét tömege.

Szalacson, illetve a közigazgatásilag hozzá tartozó Ottományban járva-kelve szemmel látható a különbség: nem látni eldobált pillepalackokat, nejloncsomagolást az árkokban vagy az út szélén, takaros utcák fogadnak bármerre is megyünk. Nemkülönben a települések környékén is a tisztaság uralkodik, ugyanis mint Horváth Béla érdeklődésünkre ottjártunkkor elmondta: kivétel nélkül megbüntették azokat, akik mezőre vagy árokpartokra borogatták a szemetüket.

„Két éve dél-koreai újságírók voltak itt nálunk, hogy megtanulják, hogyan kell vidéken bevezetni a hulladékgazdálkodást. Merthogy Koreában a városokban tizenkét frakciós gyűjtésük van, amihez képet a mi ötfrakciósunk eltörpül, de azt akarták látni, ezt mi hogyan tudtuk bevezetni és működtetni vidéki környezetben” – mesélte a kilenc évvel ezelőtt megválasztott polgármester, aki még most is alig van túl a harmincon. Horváth Béla felidézte, előbb megpróbálták szép szóval, igyekeztek megértetni az emberekkel a szelektív gyűjtés fontosságát, aztán aki szándékosan nem tartotta be a szabályokat, azokat elkezdték megbüntetni.

Megszabták a határokat

„A tavalyi esztendőben 26 büntetést róttunk ki, annak ellenére, hogy választási év volt, és még így is 86 százalékkal nyertük meg a választást, illetve 13-ból 12 RMDSZ-es tanácsosunk lett. Benne volt a pakliban, hogy megbüntettem a szomszédomat, az iskola takarítónőjét, a saját alkalmazottunkat, az éjjeliőr lányát, tehát aki vétett, nem volt pardon senkinek sem, de ezek az emberek megértették. Mi sem szidhatjuk a rendőrt, ha elkapott gyorshajtással, csak magunkat okolhatjuk, ha nehéz volt a lábunk” – magyarázta az elöljáró. Szerinte a lakosoknak sem kell szidniuk a polgármesteri hivatalt, ha büntetés kaptak, amiért vétettek.

„Ha mindig mindent megbocsátunk, egy idő után nem lehet rendet tartani. És ez az, ami működőképessé tette ezt a hulladékgazdálkodási rendszert. Bár mi elég zárt és összetartó közösség vagyunk, mégis meg tudtuk szabni a határokat saját magunknak és be tudjuk ezt tartani” – tette hozzá határozottan Horváth Béla.

Napjainkban a szelektíven gyűjtött hulladék aránya 65 százalék, tudtuk meg az elöljárótól, de ez még mindig magasan az európai uniós átlag fölött van. „Közel járunk az olaszországi szinthez, de Svédország és Norvégia szintjét szerintem soha nem fogjuk elérni, ennyire tisztában kell legyünk a saját korlátainkkal, mert nem ugyanaz a jólét és társadalmi berendezkedés van itt, mint ott. De az olaszországi szintet elérhetjük, mert attól, hogy mi szegényebbek vagyunk, mint ők, még nem vagyunk butábbak” – nyomatékosította a polgármester.

Megoldás akár Bukarestnek is

Annak idején három hónap alatt vezették be a szelektív gyűjtést, és ennyi idő alatt teljesen átvette a község az új rendszert. „A politikusok pedig azt szokták mondani, hogy erre harminc év is kevés” – teszi hozzá a polgármester. Szerinte akár még Bukarest szemétproblémáját is megoldhatná a Szalacs községben alkalmazott módszer: az ötfrakciós gyűjtés és a hatékony ellenőrzési rendszer.

„Ha ezt betartatják az emberekkel, és elkezdik az újrahasznosítást, akkor Bukarest mellett nem nőnek a szeméthegyek, hanem újra értékké alakítják a hulladékot. Mivel nyersanyaghiány van egész Európában, mert Kína lezárta a piacokat, nekünk hatalmas előnyt adhatna, ha az alumíniumcsomagolást, a műanyagot, az üveget visszaolvasztanánk és újabb terméket állítanánk elő belőle”, érvel a szalacsi polgármester.

Felsorolni is nehéz, mi minden van Szalacs községben

A 2012-es megválasztását követő időszakot felelevenítve Horváth Béla a Maszolnak elmondta, tapasztalat és kiforrott vízió, de legfőképpen pénz nélkül, de kitartással és elszántsággal indultak neki a község fejlesztésének. Idővel kialakult a jövőkép, amelynek lépcsőzetes gyakorlatba ültetéséhez előteremtették a forrásokat, most pedig már megvan hozzá a tapasztalat is.

„Most már ott tartunk, hogy a településeinknek már nem a hétköznapi dolgokkal kell megküzdenie, mint az aszfalt, a járda, a víz- vagy bármilyen más hálózatnak a kiépítése, mert ezek már rendelkezésre állnak és fejlesztve is vannak, erre is megvannak a projektek”, árulta el a községi vezető. Például a közvilágítást az idén lecserélik még hatékonyabbra, pedig már most is LED-es lámpatesteik vannak, de a további energiahatékonyság érdekében fényerő-szabályozó rendszert építenek be, hogy éjszaka állítható, illetve csökkenthető legyen a fényerősség azokban az órákban, amikor a legkisebb a forgalom, ezáltal kisebb lesz az energiafogyasztás is.

A község vezetősége a faluturizmus fejlesztése irányába mozdult el az utóbbi időszakban, mert erre igény mutatkozik mind a helybéliek, mind az ide látogatók részéről. Az emberek kíváncsiak Szalacsra, az ezer borospince falujára, a híres hortobágyi kilenclyukú híd „kistestvérére”, a szalacsi négylyukú műemlék hídra, a természetvédelmi övezetekre, a Kéri Gáspár fogorvos által létrehozott nádfedeles falumúzeumra, a mellette húzódó pincesorokra, de a legnagyobb attrakció továbbra is az Ottományban található Komáromi-kúria, amely önmagában Bihar megye egyik legszebb és legjobban üzemeltetett kulturális–történelmi–természetrajzi központja.

A kúria egykori kazamatájában található az országban egyedülálló tűzoltómúzeum, amely a több mint 140 éves önkéntes szalacsi tűzoltóegyletnek állított emléket és olyan ereklyék találhatók benne, amiket messze földről eljönnek megcsodálni az érdeklődők.

Ennek szomszédságában felállítottak egy rendezvénysátrat, amely minden hétvégén foglalt és több száz ember fordul itt meg, magyarázza a polgármester, és ha már itt vannak, meg is nézik a kúriát, a benne kialakított természetismereti és vízrajzi, illetve népművészeti kiállításokat. Sokan rácsodálkoznak, hogy bár itt nőttek fel mellette, még sosem voltak benne és el sem tudták képzelni, hogy ez ennyire szép és gazdag ismeretanyagot kínál emészthető, könnyen befogadható formában.

A kúria mögött található az Érmellék egyik legkülönlegesebb pincéje is, amely valamikor egy átjáró vagy menekülőút lehetett a kúriától a domb alatt a túlsó oldalra. A 133 méteren feltárt és restaurált négyszáz éves vizespincében egy különleges forrás is található: a forrásvíz szintje minden körülmény között azonos, a járószintig ér. Hogy ezt akkor, amikor a 16–17. században megépítették, miképpen számolták ki és hogy hozták ezt létre, az mind a mai napig kérdéses.

Kalandpark épül a kúria szomszédságában

A polgármester célja az, hogy azok az emberek, akik Szalacs községbe ellátogatnak, egy egész hétvégés csomagot kaphassanak és úgy menjenek innen el, hogy jó hírét vigyék a településnek és vissza akarjanak jönni. „Ez a legjobb reklám. Mert lehet hirdetni a Facebookon, bárhol, de ha a turista eljön is és jól érzi magát, és hazatérve elmondja a barátainak, milyen jó volt Szalacson és Ottományban, hogy mennyi mindent tudtak is csinálni, arról jobb reklámot senki sem tud adni” – magyarázta Horváth Béla.

Az ottományi Komáromi-kúria körül a nemesi család angolkertet hozott létre, ám az évszázadok során a növényzet elburjánzott, a fák hatalmasra nőttek. Ma inkább arborétum, mint angolkert, tisztázza a polgármester, akitől megtudtuk, a domboldalon lévő változatos erdőben javában zajlanak egy kalandpark kiépítésének a munkálatai. Ha minden a terveik szerint halad, még idén meg is nyitják az újabb turistacsalogató attrakciót.

„Ez főleg a gyermekes családoknak a szolgálatába lesz állítva, de akár csapatépítő képzések helyszíne is lehet. Székelyföldi szakemberek dolgoznak a kötélpályák kiépítésén, ők adták a legjobb árajánlatot, egy budapesti cég, amely még érdeklődött, fele ennyit épített volna meg a rendelkezésre álló keretből” – tudtuk meg a polgármestertől.

Horváth Béla elmondta még, a kalandpark és hozzá tartozó látogatóközpont, valamint kerékpárkölcsönző a Román–Magyar Határ Menti Együttműködési Programban elnyert támogatásból valósul meg, melyre a magyarországi Hortobággyal közösen pályázott a szalacsi önkormányzat.

A kalandpark pályái mellett kiépítenek a dombtetőn egy kilátót is, ahol távcsöveket szerelnek fel, így tiszta idő esetén akár Debrecen is látható majd, de minden további nélkül megcsodálható az érmelléki dombság, az Ér völgye, vagy Szatmár megye irányába a szomszédos települések.

Ugyanennek a pályázatnak a része a négylyukú híd felújítása is. A műemlék átjáró valamikor az Ér patak fölött húzódott, azonban a múlt század második felében a mocsaras területek lecsapolása és mezőgazdasági területekké történő átalakítása miatt a vizes élőhelyek nagymértékben visszahúzódtak, szinte el is tűntek az Érmellékre egykor jellemző mocsaras nádasok. A hídfelújítás mellett azonban a híd környezetének a visszaláposítása is megtörténik, itt tanösvényt és látogatóközpontot alakítanak ki.