Idősgondozás: szakítani kell a fogyatékossági besorolással
Év végéig fel kell mérni a segítségre, ellátásra szoruló idősek igényeit, szakítva az eddigi kategorizálással, ami fogyatékossági szinteket állapított meg az időseknél, és ez alapján kaphatnak támogatást. A felmérések alapján az önkormányzatoknak meg kell határozniuk a szükséges szolgáltatásokat és annak költségeit, jövő évtől ugyanis már nem opcionális, hogy az önkormányzat besegít-e az idősellátásba vagy sem: ez kötelező lesz, amit a központi költségvetésből fedeznek az igénylések alapján. Márciustól új felmérési rendszer is életbe lép, ez öt kategóriába sorolja az időseket, mutatva, hogy mennyire szorulnak ellátásra.
„A dependenciát, az ellátásra szorultságot szükséges felmérni az idősekre vonatkozóan, hiszen a fogyatékossági besorolás nem fedi le valósan az idős ember szükségleteit” – mondta el portálunk megkeresésére Makkai Péter, aki korábban a munka- és szociális ügyi minisztérium államtitkára volt, és jelenleg a Sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány ügyvezető igazgatója. Annak kapcsán kérdeztük, hogy nemrég jóváhagyta a kormány az idősek felmérésének egy 36 paraméteres kritériumrendszerét, amit jövő márciustól kell majd alkalmazni annak meghatározására, hogy milyen ellátásra van szüksége az idősnek.
Makkai Péter elmondta, valójában már elkezdődött, hogy a korábbihoz képest másképp kell felmérjék az időseket az önkormányzatok szociális igazgatóságai vagy a szociális gondozói közszolgálat (SPAS).
Nem fogyatékosságot, hanem ellátásra szorultságot kell mérni
Mostanáig az időseket, akiknek segítségre, ellátásra van szüksége fogyatékossági kategóriákba sorolták be állapotuk szerint, azaz enyhe, fokozott, súlyos vagy gondozót igénylő súlyos fogyatékos besorolásba kerültek. „Ha megnézzük az utóbbi időben a fogyatékosságot megállapító bizottságnak a munkáját, akkor azt láthatjuk, hogy az több mint hatvan százalékban az idős emberek besorolását jelenti, ami nem ad valós képet róluk, hisz nem a fogyatékosságot kell egy idős embernél felmérni, hanem az ellátásra szorultságot, azt, hogy mire van szüksége, ugyanis diverzifikálni kéne a szolgáltatásokat, az idős emberek ellátását” – mutatott rá az időseket is ellátó sepsiszentgyörgyi Diakónia vezetője.
Elmondta, eddig létezett az otthoni gondozás és az idősotthon mint ellátási forma, azonban további pontosítások kellenek, diverzifikálni kell. „Az idősotthonban sem mindegy, hogy például a demencia milyen fokú, mennyire érintett a gondozott, hiszen más ellátást, más személyzetet, több odafigyelést igényel a demenciás, mint az, aki nem demenciás, hanem csak azt igényli, hogy ellássák, biztonságban legyen, hiszen addig egyedül élt, elszigetelten” – magyarázta el. „Ezeket diverzifikálni azért is kell, mert az ellátás költsége is más” – emelte ki Makkai Péter.
Elmondta továbbá, hogy az otthoni gondozás is sokféle lehet. Példaként kifejtette, „eddig egy falun, egyedül élő idős embernek a szomszéd felvágta a fáját, elsöpörte esetleg a havat az udvaráról, azonban most nincs a szomszéd, aki ezt megtegye. Az ilyen kisebb besegítésektől egészen az ágyban fekvő ellátásáig kell meghatározni a különböző szükségleteket. Ez különböző szakembereket és különböző költségeket is jelent az ellátásban”. Hozzátette, „diverzifikált szolgáltatásokat szeretnénk, ezért a felmérés és a besorolás is ilyen kell legyen. Ezt a besorolást nagyrészt arra fogják alapozni, hogy a helyi tanácsok keretében működő szociális igazgatóságoknak vagy falvakon a szociális ellátási közszolgálat (SPAS) a kötelessége most már felmérni a helyzeteket, és elindítani a speciálisabb felmérés felé az időst”.
Szeptemberben jelent meg a Hivatalos Közlönyben a Keretmódszertan a közösség szükségleteinek felmérésére az idősek számára nyújtott szociális szolgáltatások megszervezése érdekében, amit idén júliusban hagytak jóvá. Makkai elmondta, ezt a módszertant alkalmazva kell felmérniük az idősek helyzetét a szociális osztályoknak, hozzátette, idén még nem, de jövőre már ellenőrzi a kifizetési ügynökség, hogy ez megtörtént-e.
A módszertanban megadott kiértékelő lap szerint az idős ember kapcsolati hálóját és támogatottságát, az egészségi állapotát, az önállóságra, önellátásra való képességét, a lakhatási körülményeit és a pénzügyi helyzetét mérik fel. A felmérésben többek között ilyen kérdések szerepelnek, hogy van-e az idősnek olyan segítsége – családtag vagy akár barát –, aki rendszeresen látogatja, kitér arra, hogy egyedül él-e és nincsenek rokonai, vagy családban él, de elhanyagolják, akár bántják, hogy van-e betegsége, ami miatt ellátást igényel. A módszertan szerint elég, ha az idős személy lapján csak egy mutatónál „igen” választ adtak, már akkor a személyt veszélyeztetettnek vagy potenciálisan támogatási szükségletűnek kell minősíteni.
Az októberben elfogadott új, a helyzetfelmérésre szolgáló osztályozási rendszer szerint, amit 2025 márciusától kell alkalmazni, többnyire az érintett kérdőíves felmérése alapján dől el a függőségi szint, és öt kategóriába sorolja az időseket. A válaszok alapján kapott legalacsonyabb pontszám azt jelzi, hogy teljesen függő az illető, azaz egyáltalán nem önellátó, a további négy kategória: magas szinten, mérsékelten, alacsony szinten függő és teljesen független. A kapott pontszámok a mindennapi élethez szükséges alapvető és egyéb tevékenységek végzése során fennálló függőségi szintet írja le, és ez az alapja az idős személy számára szükséges támogató intézkedések meghatározásának, írja a kormányhatározatban.
Az önkormányzatnak gondoskodnia kell az idősekről
Makkai Péter tudomása szerint ennek a felmérésnek év végéig kell megtörténnie, hiszen kötelező lesz az önkormányzatoknak a költségvetésükből elkülöníteni összegeket az idősek ellátására a felmérésből származó adatok összesítése alapján. Nem tartja valószínűnek, hogy a felmérés eredményeként bárki, aki részesült már támogatásban, elveszítse azt.
„Az önkormányzat miután elvégezte a felmérését, az alapján össze tudja állítani, hogy milyen szolgáltatásokra lesz szüksége az elkövetkező időszakban, például nappali központra, otthoni gondozókra, bentlakásos intézményre stb. Ezt követően egyfelől meg tudja tervezni, hogy milyen szolgáltatásokat hozzon a településre akár szerződéses alapon, akár ő maga szervezi meg, másrészt ennek a költségvetését kell elkészítenie, meg kell becsülje, hogy mekkora költségvetés szükséges, hogy ezeket a szolgáltatásokat le tudja fedni. A szociális szolgáltatások törvénye ugyanis azt mondja ki, hogy ezt a költségvetést a tanács össze kell állítsa, és igényelje az államtól. A központi költségvetés jövő évtől ehhez már kötelezően hozzá kell járuljon. Minimálisan harminc százalékban kell hozzájáruljon az állam az idősgondozáshoz, de ezt csak akkor tudja megtenni, ha a helyi tanács beteszi a költségvetésébe és kéri is” – fejtette ki Makkai Péter.
Keresni fogják a szolgáltatókat
Makkai Péter nem tart attól, hogy nem lesz , aki a gondozást elvégezze, hiszen „ha megjelenik az igény, megjelenik az szolgáltatás is”. Mint mondta, eddig az önkormányzatok nem fizettek vagy nem mindenütt járultak hozzá az idősek ellátásához, hisz nem volt kötelező, így az jóindulaton múlott. „Most viszont már kötelező lesz, és ha azt látja az önkormányzat, hogy neki el kell látnia például hatvan idős embert, és rajta kérik ezt számon, akkor majd keresni fogja a szolgáltatókat, és ha megfizetik a szolgáltatót, akkor az bővíteni fog” – véli a Sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány ügyvezető igazgatója. „Az a tapasztalatunk, hogy nekünk kellett meggyőzni az önkormányzatot: milyen jó lesz nektek, ha lesz nálatok idősgondozás. Akit sikerült meggyőzni, az kötött szerződést, és erre pénzt fordított, de azt is mondhatta, hogy őt nem érdekli. Most pedig fordítva lesz. Ő fogja megkeresni a szolgáltatót: a Caritast, a Diakóniát, Vörös keresztet és másokat” – mutatott rá Makkai Péter.
CSAK SAJÁT